A 15,6 százalékos inflációval beneveztünk az EU leggyorsabb drágulású országai közé

„Az árfolyamban a forint teljesít a leggyengébben, míg inflációban Magyarország áll a legkedvezőbben a visegrádi országok közül” – mondta Gulyás Gergely nyáron számtalanszor, amikor arról kérdezték: miért veszített a forint idén megint rengeteget az értékéből. A brutális elértéktelenedés mellé állított, relatív alacsony infláció azonban most már a múlt: az augusztusi 15,6 százalékos havi inflációs adattal Magyarország benevezett az EU leggyorsabban dráguló országainak ligájába.

A júliusról augusztusra összehozott 1,8 százalékos havi infláció pedig ugyan nem kimagaslóan magas, de a legjava még hátra lehet. Ahogy korábbi, az őszre várható gazdasági helyzetről szóló cikkünkben is írtuk, a kormány nyár közepén egyszerre engedett el több olyan intézkedést, ami korábban vissza tudta fogni a drágulás ütemét. Ennek a hatása még a következő hónapokban gyűrűzhet be a gazdaságba.

Az egyik ilyen a rezsicsökkentés korlátozása volt, amelynek következtében mostantól bizonyos határ fölött a lakosság is piaci áron juthat energiához. A másik hasonló az üzemanyagok ársapkájának részleges megszűntetése volt, amely jelentősen növeli a vállalkozások kiadásait és ezzel valószínűleg az áraikat.

Persze magáért az inflációért nem csak a kormány hibáztatható, hiszen az okok nagy része a háborútól az aszályig tényleg az ő hatáskörükön kívül esik (ezekről majd később). Az ugyanakkor világos, hogy sokáig nem vették ezt elég komolyan, sőt, brutális februári pénzosztásukkal még rátettek egy hatalmas lapáttal a problémára.

Mindenkinek fáj, de nem ugyanannyira

Azért, hogy pontosan lássuk a helyzetet, érdemes összehasonlítani Európa minden országának inflációs adatát, ebből pedig fontos következtetéseket lehet levonni a drágulás okairól és mikéntjéről. A következő térképen az eggyel korábbi, júliusi adatokat hasonlítjuk össze, amikor Magyarország a 13,7 százalékos drágulással még nem lógott ki messze a kontinens középmezőnyéből.

A térképen pontosan látszik, hogy legalábbis az inflációt tekintve elég élesen elválik egymástól a valamikori vasfüggöny két oldala. A nyugati országokban ugyanis szinte kivétel nélkül 10 százalék körüli vagy az alatti volt a drágulás mértéke, míg a keletiekben jellemzően ennél magasabb. Vannak persze kivételek, mint Albánia a 7,5 százalékos inflációval, a trend azonban világos.

A térképet látva felmerül a kérdés: miért drágul ennyivel nagyobb mértékben Európa keleti fele, mint a nyugati. A különbségnek számos oka van, a legfontosabbak ezek közül:

• A kelet-európai országok jellemzően fejletlenebbek, a gazdaságaik gyorsabban növekednek a nyugatiaknál. Emiatt az infláció általában is magasabb, ez a koronavírus-járvány előtt is így volt.
• A kelet-európai országok egy részében jóval hamarabb enyhítettek a Covid-miatti lezárásokon, mint nyugaton, emiatt gyorsabban indultak újra. Az így feltámadó kereslet felpörgette az inflációt, amely már a háború kitörése előtt gyors ütemben emelkedni kezdett.
• A keleti országok kitettebbek az orosz és az ukrán piacnak, így a két ország gazdasági problémái ezeket az országokat jobban érintik. A leálló vagy leállított orosz és ukrán gyárak nem tudnak termelni, emiatt akadoznak az ellátási láncok, nem érkeznek meg hozzánk a szükséges és megrendelt alkatrészek és egyéb termékek. Ezeket gyakran más, jóval drágább forrásokból kell pótolni.
• A keleti országok jóval szegényebbek a nyugatiaknál, emiatt az emberek jövedelmük sokkal nagyobb részét költik élelmiszerre és háztartási energiára. Ez pedig pont az a két termékcsoport, amelyeknek a háború kitörése óta az egekbe lőtt ki az ára.

Összességében tehát nem egy-egy ország vagy kormány hibája, hogy nálunk magasabb az infláció, mint például Franciaországban. Az egyes régióbeli országok közötti különbség azonban szintén jelentős.

Van nálunk rosszabb is – még!

Azt, hogy Ukrajna, és a vele szomszédos Moldávia miért drágul ilyen nagy mértékben, talán nem kell megmagyarázni. Ott vannak azonban a balti államok, amelyek az EU részei és régóta az Unió legmagasabb inflációs adatait produkálják 20 százalék körüli értékkel. A náluk tapasztalt kiugróan magas drágulás okai, hogy:

• Mindhárom ország a Szovjetunió része volt, és ma is szomszédos Oroszországgal. Emiatt mind az oroszokkal mind az ukránokkal való kereskedelemnek jobban ki vannak téve, mint a többi kelet-európai uniós állam.
• Az orosz fenyegetés miatt a balti államok komoly fegyverkezésbe kezdtek a háború kitörése után (részben már előtte is), ez pedig tovább pörgeti a drágulást.
• Valamint nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Kelet-Európában Szlovákián kívül csak a balti államok használnak eurót, ez pedig lehetetlenné teszi nekik, hogy monetáris politikai eszközökkel próbálják meg letörni az inflációt. Így míg Magyarországon az MNB folyamatos kamatemeléssel próbálja fékezni a drágulást, a balti államok kamatszintjéről a Frankfurtban székelő Európai Központi Bank hoz döntést. Mivel pedig a dél-európai országok egy része euróban van eladósodva és jelentős kamatemelés esetén csődbe menne, az EKB valószínűleg nem fog ilyen döntést hozni.

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra az ellentmondás mellett, amely az eurót használó, és a saját valutával rendelkező országok inflációs adatainak összehasonlítása között felmerülhet. Mi itt a Telexen is rengetegszer megírtuk, hogy az inflációt nálunk részben a forint elértéktelenedése pörgeti. Ennek egyszerű oka van: a drága euróval minden importált termék drágulni fog, nyílt gazdaságként pedig olyan nagy Magyarország árubehozatala, hogy az import drágulása közvetve minden termék árának növekedéséhez fog vezetni. Na de akkor miért nőnek az árak a Baltikumban még jobban, ha ők eurót használnak?

A válasz az, hogy a felpörgő infláció környezetben Magyarország saját jegybankkal valójában jobb pozícióból indul, mint az eurót használó, így önálló monetáris politikát alkalmazni nem képes államok. Kivéve, ha a kormány döntései és a gazdaság helyzete miatt a saját valuta (ez esetben a forint), ilyen mértékben értéktelenedik el. Ez azonban egy magyar specialitás, arról, hogy a forint miért veszített ennyit az értékéből, miközben a lengyel és a cseh fizetőeszköz nem, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Magyar kilátások

Ahogy az első térképen látszott, Magyarország egészen júliusig infláció tekintetében nem lógott ki a régió országai közül, sőt, bizonyos összehasonlításban még enyhén az átlag alatt is volt. A magyar inflációs adatot összességében bizonyos tényezők felfelé húzták (év eleji pénzosztás, forint gyengülése), más tényezők azonban mérsékelni tudták (rezsicsökkentés, benzinárstop, élelmiszerárstop). Ez utóbbiak értek részben véget a nyárral, és végső soron ezek módosulása fog ahhoz vezetni, hogy a következő hónapokban még durvább drágulás következhet.

A legutóbbi, magyar inflációs kilátásokról szóló cikkünkben körbejártuk, mi várható a következő hónapokban, és a kép nem rózsás: előbb vagy utóbb nagyon valószínű, hogy el fogjuk érni a 20 százalékos drágulást. A fent felsorolt okokon kívül ugyanis most fog még csak begyűrűzni a gazdaságba a brutális aszály, az első fűtési számlák megérkezése után fog még árat emelni egy csomó cég, valamint szeptember 1-gyel a korábbi katázók szolgáltatásainak egy része is megszűnik, vagy jóval drágább lesz.

Na de miért baj, hogy 20 százalék lesz nálunk az infláció, ha máshol amúgy is annyi? Egyrészt azért, mert attól, hogy másnál rossz, nálunk nem lenne muszáj rossznak lenni. Másrészt mert miközben sok országban már mérséklődik az infláció emelkedése, vagy egyenesen csökken a drágulás üteme, addig nálunk most pörög csak fel igazán.

Júliusban például nem csak a legfejlettebb demokráciákat tömörítő G7 csoport államaiban csökkent az infláció (7,9-ről 7,6 százalékra), de a fejlett országokat (köztük Magyarországot) tömörítő OECD tagállamaiban is átlagosan mérséklődött a drágulás üteme. Igaz, itt csak 0,1 százalékponttal, de Magyarország az akkori 2 százalékpontos növekedésével a felfelé kilógó tagállamok közé tartozott.

Ezzel együtt természetesen elképzelhető, hogy a trendek megfordulnak és Magyarország végül nem köt ki a leggyorsabban dráguló országok között, hiszen jó pár ország még magasabb értékekkel büszkélkedhet. Az viszont biztos, hogy míg számos országban most vezetnek be inflációt kezelő intézkedéseket, Magyarországon éppen nemrég vezették ki egy részüket. Ez pedig könnyen vezethet ahhoz, hogy mi éppen a tél közepén, a legmagasabb rezsiszámlák hónapjaiban fogunk eljutni a legnehezebb időszakhoz, amikor mások már kifelé jönnek a drágulásból.

Arról, hogy a különböző termékkategóriák mennyivel drágultak augusztusban, ebből az infografikából lehet többet megtudni: