Jön a 100 forintos tojás, drágul a hús és a tej, sorra kerülhetnek a desszertek is

Minden állattartó ágazatban állománycsökkenésre és az állati termékek további drágulására számítanak a magyar gazdák. Az árakat már nem csupán a takarmányárak hajtják felfelé, hanem az elszálló rezsi- és üzemanyagköltségek is, de még a csomagolóanyag is drágul.

„Szinte minden további feldolgozóipari önköltségelem – a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb. – kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik”

– mondta a Telex kérdéseire válaszolva Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Szerinte annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban az utóbbi hetekben többször is a gabonaárak enyhe eséséről írtak, Magyarországon nem várható a takarmányárak csökkenése, sőt a legtöbben inkább az árak további emelkedésével számolnak.

Hiány van tömeg- és abraktakarmányból is

„A legnagyobb gond Magyarországon a tömegtakarmány-hiány, mind mennyiségben, mind pedig minőségben” – mondta Harcz Zoltán. Tömegtakarmánynak a mezőgazdaságban az energiaszegény, terimés, azaz nagyobb térfogatú takarmányokat nevezik, ilyen például a fűfélékből és pillangós növényekből álló zöldtakarmány, valamint az ezekből erjesztéssel vagy szárítással készített takarmány is. Az ilyen takarmányoknak különösen nagy szerepük van a kérődzők – köztük a tejelő szarvasmarha – etetésében.

De nem csupán a tömegtakarmánnyal van gond, hanem a takarmányok másik nagy csoportját képező abraktakarmányokkal is. Ide az energiagazdagabb, kisebb térfogatú takarmányok tartoznak, mint a gabonamagvak, hüvelyesek magja vagy az olajos magvak. A búza, az árpa és a tritikálé mellett idetartozik tehát a kukorica és a napraforgó is, azaz az a két növény, amelynek a kínálatát a legsúlyosabban érintette a februárban kitörő orosz–ukrán háború, és a 2022-es aszály is ezeket küldte padlóra.

A takarmányhelyzet ráadásul már a háború előtt sem volt különösebben kedvező, már 2020 végén kilőttek az árak, miután az akkori termés több kulcsfontosságú agrárországban is kedvezőtlenül alakult. Harcz szerint jelenleg is csak nagyon drágán lehet szemes kukoricát beszerezni, és a többi abraktakarmány ára is feljebb ment még a tavalyi – eleve magas – szinthez képest is, ráadásul a kedvezőtlen euró–forint árfolyam tovább ront a helyzeten.

Harcz Zoltán szerint ugyanakkor a takarmányellátással várhatóan nem lesz gond, inkább csak az árral és a minőséggel. „A valódi problémák akkor kezdődhetnek, amikor a tejtermelőknek már az idei, aszály sújtotta és drága takarmányokkal kellene etetniük” – tette hozzá.

Nem lehet csak úgy lekapcsolni a villanyt

Korábban a legtöbb állattartó legalább egy évre előre próbálta biztosítani a takarmány-alapanyagokat, azaz egy évre előre felvásárolta a termeléshez szükséges teljes mennyiséget. Ez azonban tavaly megváltozott. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója azt mondta: „Mivel a 2021-es év teljes egészében veszteséges volt az ágazatnak, így korábbi megtakarításaikat élték fel a termelők – nem maradt elegendő likvid forrás a még tovább növekedett takarmány-alapanyagok beszerzésére.”

Szerinte a kedvezményes hitelkonstrukciók néhány sertéstartón tudtak segíteni, de összességében nem oldották meg a likviditási problémát. Idén pedig az aszály tovább szűkítette a takarmánykínálatot.

„Mindig hangsúlyozni kell, hogy élő szervezettel dolgozunk, olyan biológiai folyamatok zajlanak, amelyek esetében nem lehet egyik pillanatról a másikra lekapcsolni a villanyt vagy elbocsátani a dolgozókat – ez nem így működik. Ideje lenne az európai döntéshozóknak felismerniük, mennyire fontos a lakosság minőségi élelmiszerrel való ellátása, amit itt Európában tudunk megteremteni, és hogy ehhez igenis szükség van az állattartókra, állattenyésztőkre is” – mondta Fitos.

A szakember szerint a takarmány ára az élősertés árának kb. 70 százalékát teszi ki, így óriási szerepet játszik az ágazat jövedelmezőségében. „A jelenlegi takarmányárak már most is rendkívül magasak. Negyven-ötven százalékkal növekedett az elmúlt egy évben a hízótakarmány ára, miközben hosszú ideig az élősertés felvásárlási ára egyáltalán nem követte ezt az önköltség-növekedést – óriási veszteségeket könyveltek el a sertéstartók. 2022 márciusában elindult egy felvásárlásiár-emelkedési folyamat, de ez csak arra volt elég, hogy a leghatékonyabban termelő hizlaldák mára a nulla körüli állapotot elérték –

senki sem ezért dolgozik.”

Zsugorodhat az állatállomány

Dr. Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója is borúsan látja a helyzetet, a Telex kérdéseire azt mondta, „ahol a leggorombább volt a szárazság”, ott csak decemberig megoldott a szálastakarmány-ellátás. Szerinte már most látszik, hogy sokan visszafogják a termékenyítést, és igyekeznek inkább kivárni a tavaszt, hátha akkor több és jobb takarmány lesz elérhető. Emiatt várhatóan 20-25, de akár 30 százalékkal is zsugorodhat a magyar juhállomány, főleg tavasszal lesz kevés a bárány.

Kukovics szerint azonban ennek ellenére nem fog nagyon megemelkedni a juhhús ára, de csak azért nem, mert már így is nagyon magas. „Jelenleg is a juhhús a legdrágább állati fehérje” – mondta, éppen ezért csak kisebb áremelkedést lát valószínűnek.

Drágulhat a tojás, a tej, a desszertek is

A többi állati termék viszont biztosan tovább drágul a következő hónapokban, a dráguló takarmány és az energiaárak növekedése a baromfitartókat is sújtja, várhatóan itt is csökken majd az állomány. Szakértők szerint év végére

100 forint környékére drágulhat a most 65-70 forint körüli tojás is.

A tej árának alakulásán is látszik a drágulás, Harcz szerint

a nyerstej literje 56 százalékkal drágult az utóbbi 1 évben,

és egyelőre nem látni az áremelkedés végét. „Az elmúlt egy-másfél évben az EU-ban és idehaza is egyaránt rekordszintű emelkedést tapasztaltunk az árakban. Ez a tendencia igaz a nyerstejre, a fogyasztói folyadéktejekre és a magasabb feldolgozottságú tejtermékekre is. Egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenhet az eladott tejtermékek mennyisége. Ez a csökkenés a magasabb minőségű, drágább, prémium tejtermékeket, például a desszerteket érintheti először” – mondta.

A költségek emelkedése miatt a tejtermelő szarvasmarháknál is állománycsökkenésre számítanak, Harcz Zoltán szerint az elmúlt egy évben 2-3 százalékkal csökkenhetett a tejelő állomány és a tejtermelő telepek száma. „Az Alföldön több telep bezárt már, és ez a folyamat felgyorsul, amint a szűkös tömegtakarmány-készletek elfogynak” – mondta a szakember.

A magyar fogyasztók számára nem jó hír ugyan, de a termelők számára könnyebbséget jelenthet, hogy nyugaton a magyar átlagárnál drágábban tudják értékesíteni a tejet. Harcz szerint „tartósan magasabb külföldi árak esetén természetesen egyre több tej kerülhet külföldre. A júliusi hazai átlagár 171 Ft/kg, a kiviteli ár 198 Ft/kg volt.”

A sertéstelepen nem lehet letekerni a fűtést

Fitos Gábor szerint a sertéshús árának is növekednie kell, a takarmányárak mellett ugyanis az energia drágulása is szorítja a termelőket. Azt mondta, „értelmezhetetlen az a pluszteher, ami a megnövekedett energiaárak miatt az ágazatra terhelődik. A sertéstartók tízszeres havi gázszámlákról, hat-nyolcszoros villanyszámlákról számolnak be.”

A legtöbb magyar sertéstelepen gázzal fűtenek, és ezekben az ingatlanokban nem lehet egyszerűen a termosztát letekerésével költséget csökkenteni, hiszen ezzel a termelés is mérséklődne. Fitos szerint azonban sok sertéstartó nem tudja megfizetni a megemelkedett gázárakat. „Szakértői becslések szerint akár tíz-húsz százalékos önköltség-növekedést okozhat a jelenlegi árszint” – mondta a szakember.

Márpedig

„a veszteségeket nem lehet tovább halmozni.

Amennyiben jó minőségű, európai viszonylatban is magas állatjóléti feltételek mellett felnevelt sertésből készült, friss – és nem több ezer kilométert utaztatott – sertéshúst szeretnénk az asztalunkra, akkor rendbe kell tenni az ágazat jövedelemelosztását, és a fogyasztói áraknak növekedniük kell.”