Pont ugyanazt vettük meg a Lidlben most, mint decemberben: 20 százalékkal lett drágább

2022. május 10. – 07:00

frissítve

Pont ugyanazt vettük meg a Lidlben most, mint decemberben: 20 százalékkal lett drágább
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus harmadik hulláma utáni gazdasági újraindulás az egész világon felpörgette az inflációt, ezen tovább rontott az orosz–ukrán háború. Sokan úgy érzik, hogy az élelmiszerek ára jóval a hivatalos infláció felett növekszik, teszteltük tehát, hogy a decemberben már kipróbált vásárlói kosarunk mennyit drágult az utóbbi öt hónapban. Az eredmények azt mutatják: néhány kivétellel minden termék jóval többe kerül, a hatósági árazás közel sem menti meg a helyzetet.

Élelmiszer-drágulás, pénzromlás, hó végén már kihagyott nagy bevásárlás – hiába mondja a KSH, hogy 8,5 százalék az infláció, sokan érzik úgy, hogy ennél sokkal durvábban drágul minden. Már az év elején is jöttek hírek arról, hogy bizonyos termékek ára el fog szállni, akkor ez ellen a kormány az árstop bevezetésével próbált küzdeni. Azóta ráadásul kitört a háború az Európa éléskamrájának tartott Ukrajnában, ami csak rátesz egy lapáttal mindezekre.

Az év elején jelentettünk meg egy cikket, amiben összehasonlítottuk, hogy mennyibe kerül ugyanaz a termék egy olasz és egy magyar Lidlben. Akkor az jött ki, hogy a telexes vásárlói kosár 30 százalékkal drágább kint, mint Magyarországon, de a fizetések miatt azért mégis jobban járnak az olaszok. Kíváncsiak voltunk, hogy most, nem egészen öt hónappal később ugyanaz a vásárlói kosár ugyanabban a Lidlben mennyivel lett drágább, ezzel ugyanis jobb képet kapunk a drágulásról, mint a KSH statisztikáiból.

Brutális árnövekedés

A legutóbbi cikkünkhöz december 13-án, a mostanihoz május 4-én vettük fel az árakat, a két mintavétel között tehát kevesebb mint 5 hónap telt el. A poszt-Covid gazdasági problémák és a begyűrűző infláció mellett viszont azóta a háború is hatással volt az árakra, így nem csoda, hogy 39 termék közül mindössze hét nem drágult, igaz, ebből négy olyan van, amit érint a február elsején bevezetett árstop. Na de nézzük a teljes listát!

Az ábrán jól látszik, hogy ebben az időszakban gyakorlatilag minden élelmiszer ára érezhetően emelkedett, a legtöbbé 10–30 százalékkal. Kivétel a hatósági áras termékek közül három (cukor, liszt, csirkemell), valamint az alma, a mirelit zöldségmix, a Milka tejcsoki és az almalé. A tökéletes kakukktojás azonban az étolaj, amely 15 százalékkal olcsóbb lett december óta.

Ennek az oka viszont valószínűleg nem az, hogy hirtelen sokkal könnyebb Ukrajnából napraforgót behozni, hanem hogy a hatósági árazás miatt muszáj volt árat csökkenteni. A február elseje óta érvényben lévő árstop ugyanis nem az akkori, hanem az október 15-i szinten maximálta az árakat, és mivel az étolaj ára már abban az időben is kezdett elszállni, így a szabályozás ebben az esetben jelentős csökkentést hozott.

Mekkora is az infláció?

De mit jelent ez a drágulás százalékosan? A KSH a márciusról szóló jelentésében még azt állította, szerintük 13 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ezen belül a kenyér 27,9, a sajt 21,8, az idényáras zöldségek és gyümölcsök pedig 17,9 százalékkal kerültek többe – éves összevetésben. A mi összehasonlításunk alapján viszont a KSH mérése vagy nagyon alulbecsül, vagy március óta, tehát tényleg a háború miatt robbantak be az árak. Nálunk ugyanis kevesebb mint öt hónap alatt drágult a termékek egy része ennél jóval nagyobb mértékben.

Ahogy a grafikon is mutatja, vannak termékek, amelyek már-már irracionálisnak tűnő mértékben drágultak az elmúlt öt hónapban. Ezek közül meghatározók a következők:

  • zöldség-gyümölcs (hagyma 52, paradicsom 50, szőlő 50 százalék);
  • húsok (sertéskaraj 45, lazac 34 százalék);
  • késztermékek (WC-papír 47, spagetti 40 százalék);
  • kenyér 33 százalék.

De ezeken kívül is szinte mindennek nőtt az ára, a 32 dráguló termék viszonylag egyenletesen oszlik el az 1 és az 52 százalékos árnövekedés között. Érdekes kérdés, hogy a különböző árukategóriákon belül miért lehet ilyen nagy eltérés a drágulások mértékében. Miért nem nőtt például az alma ára, amikor a szőlő 50 százalékkal drágult? Ugyanígy: miért nőtt a répa ára csak 3 százalékkal, amikor a hagyma és a paradicsom 50 százalék körül drágult?

Az ön bevásárlása mennyivel drágult?

Akkurátusan el szokta tenni a blokkokat, nyugtákat, számlákat? Napról napra vezeti a kiadásait kockás papíron, Excelben vagy okos kis pénzügyi appokban? Nyilvántartja, mennyit és mire költött tavaly májusban a hó eleji nagy bevásárláskor, a hétvégi piacozáson vagy a sarki kisboltban? Ön a mi emberünk! Küldje el, melyik boltban, mennyi idő alatt és mennyivel drágultak a bevásárlásai, kedvenc és nélkülözhetetlen termékei – ha megírja, mi megírjuk!

Ezzel kapcsolatban csak találgatni tudunk (lehet például szezonális hatás, az almának már szezonja van, a szőlőnek ősszel lesz), van viszont egy jelenség, amire mindenképpen érdemes kitérni. Ez pedig az ármaximált termékek nyomán kieső bevételek áttolása más árukra. A januárban bevezetett árstop miatt ugyanis a kereskedők vagy beszerzési áron, vagy egyenesen veszteséggel kénytelenek eladni például a csirkemellet, a cukrot, a lisztet és az étolajat is. Viszont mivel profitorientált cégekről van szó, az így kiesett bevételt valószínűleg a többi termék árán próbálják meg visszahozni, így azok extrém drágulása részben az árstop miatt kiesett bevétel visszahozása lehet.

Mennyivel drágult a vásárlói kosár?

Decemberben 24 termékből összeraktunk egy vásárlói kosarat, amivel egy magyar család átlagos hétvégi nagy bevásárlását próbáljuk meg modellezni. A kosárban a termékeket nem darabszámra, hanem életszerű mennyiségre számoltuk, azaz például egy kiló cukor mellett két kiló kenyeret, 4 liter tejet és 10 tojást vettünk. A vásárlói kosárban pedig a hatósági áras termékek mellett a jelentősen dráguló élelmiszerek is nagy részt tesznek ki.

Ahogy az ábrán látszik, a vásárlói kosarunkban a legnagyobb tételt a húsok, a zöldségek-gyümölcsök és a tejtermékek teszik ki. Ezen belül bizonyos termékek ára nem változott (ilyen az alma és a csirkemell), de szinte minden más jelentősen drágult. Csak a sertéskaraj kilónként 750 forinttal lett drágább, de 10 tekercs WC-papír is közel 500 forinttal dobja meg a számlát. Mindezt ráadásul úgy, hogy a G7 mérése szerint a diszkontláncok közül idén április végén még a Lidl volt a legolcsóbb.

Ez a 24 termék december közepén összesen 16 274 forintba került, most viszont már 19 460 forintot kellene fizetni ezért a kosárért. Ez 19,6 százalékos növekedés, azaz kijelenthetjük, hogy

öt hónapon belül megközelítőleg húsz százalékkal drágult a vásárlói kosarunk.

Hiába ír tehát a KSH 8,5 százalékos inflációról, és hiába jelentik, hogy egy év alatt 13 százalékkal drágultak az élelmiszerek, nekünk ennél jóval rövidebb idő alatt is sokkal nagyobb árnövekedés jött ki. Aki tehát úgy érzékeli, hogy a fizetésénél jóval nagyobb mértékben nő a hétvégi nagy bevásárlás számlájának végösszege, azt megerősíthetjük, hogy teljesen jól érzi.

Azt, hogy miért szálltak el az árak a koronavírus-járvány után, ebben a cikkünkben elemeztük, arról pedig, hogy milyen élelmiszerválság jöhet az orosz–ukrán háború miatt, itt írtunk bővebben.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom