Újabb 24 éves rekord: 15,6 százalék az infláció

2022. szeptember 08. – 09:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

15,6 százalék volt az éves infláció augusztusban, azaz ennyivel drágultak átlagosan a termékek és a szolgáltatások Magyarországon az előző év azonos hónapjához képest – derül ki a KSH tájékoztatójából. A havi infláció augusztusban 1,8 százalékot tett ki, tehát ennyivel lett drágább Magyarország július óta.

Az 15,6 százalékos éves infláció több mint két évtizedes rekord, az 1,8 százalékos havi drágulás pedig körülbelül megegyezik az előző havi 2 százalékos gyorsulással. Szintén aggasztó adat, hogy a szezonális áraktól megtisztított, úgynevezett maginfláció augusztusban 19 százalék volt, ami az EU legmagasabb értékei közé tartozik.

A különböző termékkategóriák közül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben (30,9 százalék), ezen belül a:

  • margarin (66,9 százalék)
  • a kenyér (64,3 százalék)
  • a sajt (61 százalék)
  • a száraztészta (57,9 százalék)
  • a tejtermékek (54,7 százalék)
  • valamint a vaj és vajkrém (54,5 százalék) ára növekedett a legnagyobb mértékben.

A tartós fogyasztási cikkek 14,8 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk 13,1 százalékkal, a szolgáltatások 7,7 százalékkal drágultak. Létezik egy harmonizált fogyasztói árindex nevű érték is, amely a külföldiek magyarországi költségeit veszi figyelembe, azaz a piaci áras benzinnel, és a rezsi világpiaci árával számol már. Ez 18 százalék lett idén augusztusban, ami előrevetíti, hogy a közeljövőben a sima infláció is ehhez fog közelíteni.

Az infláció nem kizárólag magyar jelenség, a drágulás az egész világon a koronavírus-járvány miatti lezárások feloldásakor, 2021-ben indult meg. Az ekkori gyors gazdasági újraindulás miatt számos termékből és alapanyagból hiány alakult ki, a globális ellátási láncok pedig akadozni kezdtek.

Erre tett rá még egy lapáttal az orosz-ukrán háború, amely az energiaárakat is az egekbe lőtte, valamint az ukrán gabonaexport akadályozásával a világ élelmiszerellátását is veszélybe sodorta. Ha pedig ez nem lett volna elég, a globális felmelegedés miatt annyira forró volt ez a nyár, hogy valószínűleg az idei volt az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszálya.

Az érintett országok különbözőképpen reagálnak az inflációra. A magyar kormányzat nem volt túl előrelátó, amikor februárban a választások előtti pénzosztással tovább pörgette a drágulást, az alapvető élelmiszerek, az üzemanyag és a rezsi árának korlátozásával azonban ideig-óráig lassítani tudott az infláción. Ez utóbbi vált fenntarthatatlanná a nyár közepére, amikor a rezsicsökkentést és a benzinárstopot is részben visszavonták.

Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank is igyekszik folyamatos kamatemeléseivel hűteni a gazdaságot és letörni az inflációt. A jegybanki alapkamat most éppen 18 éves rekordon, 11,75 százalékon van, arról, hogy az emelése miért nem működik úgy, ahogy a közgazdasági tankönyvek szerint kellene, itt írtunk bővebben.

Az infláció Magyarországon valószínűleg az év végén, vagy legkésőbb jövő év elején el fogja érni a 20 százalékos szintet, egy ponton azonban majd mindenképpen csökkenésnek indul, 2023 végére pedig remélhetőleg visszatér a normális mederbe. Arról, hogy a következő hónapokban mi várható az infláció terén, ebben a cikkben írtunk bővebben, arról pedig, hogy Magyarország hogyan áll infláció terén nemzetközi összehasonlításban, ebben a cikkben.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!