18 éves csúcsra, 11,75%-ra emelte az alapkamatot a jegybank

Az MNB monetáris tanácsa 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a keddi kamatdöntő ülésén (a kamatdöntő ülésről szóló közleményt itt olvashatja). Ez azt jelenti, hogy az alapkamat szintje magasabb, mint a 2008-as pénzügyi válság idején volt – akkor 11,5 százalékon tetőzött egy rendkívüli kamatemelés után, 2008. október 22. és november 25. között.

A mostanihoz hasonló szinten legutóbb 2004 májusában volt az alapkamat szintje (akkor a 2003-2004 fordulóján elért 12,5 százalékot faragták le fokozatosan).

A jegybanki betét kamata szintén 11,75 százalék lesz holnaptól, az O/N fedezett jegybanki hitelé és az egyhetes jegybanki hitelé 13,75 százalék.

Hozták a kötelezőt

„A mai 100 bázispontos emeléssel az MNB »hozta kötelezőt«, azaz amit a piac és az elemzők előzetesen vártak. Ennél kevesebbet nem lett volna szerencsés emelni a 400 feletti euróárfolyam és a továbbra is emelkedő pályán mozgó infláció miatt, ennél nagyobb emelés pedig talán túlzó és elhamarkodott lett volna, amikor a piac sem várt ennél többet – kommentálta a kamatdöntést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakértő szerint a jegybanknak „szárazon kell tartania a puskaport az elkövetkező időszakra, amikor a hazai infláció akár 20 százalékra is felszaladhat, és a megugró európai energiaárak miatt a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya egyre nagyobbra nő. Ezek közül egyik sem forinterősítő tényező, a gyengülő deviza pedig tovább fokozhatja az inflációs nyomást.”

A komment arra is kitér: mivel az inflációs nyomás nem enyhül, minden bizonnyal felül kell vizsgálni az alapkamat 13 százalék körüli tetőzésére vonatkozó előrejelzésünket. „A jelenlegi szcenárióelemzésünk alapján az MNB akkor tudná csak befejezni a kamatemelési ciklust, ha érdemi fordulat bontakozna ki a fejlett és régiós országok inflációs mutatóiban, az európai energiaárak nem emelkednének tovább, az euró árfolyama 400 alá kerülne a forinttal szemben, és sikerülne tető alá hozni a megállapodást az Európai Bizottsággal. Ez egy elég magas léc, amit meg kellene ugrani, de nem lehetetlen. A kockázatok azonban egyelőre egyértelműen felfelé mutatnak” – olvasható az elemzői kommentárban.

A forint árfolyamát nem mozgatta meg

A keddi kamatdöntés előtt a forint erősödött, mivel az elemzők arra számítottak, hogy további alapkamat-emelést hajt végre a Monetáris Tanács; a délelőtt folyamán 410 forint alatt maradt az euró ára, nem sokkal a kamatdöntés előtt a 406-407 forintos sávban volt, és a döntés után is itt maradt.

A Portfolio a Commerzbank elemzése alapján arról írt, a várakozások szerint a cseh és lengyel jegybank lassítani fog a szigorítás tempóján, és amennyiben az MNB nem követi őket ebben – vagyis újra egy nagyobbat emel –, az relatíve kedvező helyzetbe hozza a forintot a régiós versenytársvalutákkal szemben.

A magyar jegybank tavaly júniusban 0,6 százalékról kezdte a kamatemelési ciklust. A Monetáris Tanács legutóbbi döntésével egy teljes százalékponttal 10,75 százalékra emelte az alapkamatot, ám még ez sem segített tartósan a forinton vagy az infláción. Mind az euró, mind a dollár ára stabilan a 400 feletti tartományban van, lassan megszokjuk, hogy 410 alatti szintnél már erősödésről beszélünk. Az infláció júliusban 13,7 százalék volt éves alapon, és elemzők szerint a rezsicsökkentés-csökkentés és egyéb megszorítások miatt hamarosan akár 20 százalék fölé is felkúszhat a következő hónapokban.

Az MNB tehát lépéskényszerben van, elemzők 12,75 százalékra várják az emelési sorozat csúcspontját – más kérdés, hogy a szigorral mennyire lehet most hatni a folyamatokra. Mint azt a kamatemelés elvi működéséről szóló cikkünkben írtuk, jelenleg elégtelenül működnek azok a csatornák, amelyeken keresztül a jegybank döntése a kamatról leszivárog a reálgazdaságba, így aztán egy még oly radikális emelés sem váltja ki a kívánt hatást.

A forint esetében emellett politikai, költségvetési okok is bőven bejátszanak a romlásba, az államháztartás leromlott állapota és az unióval még mindig tartó alkudozás a Helyreállítási Alap forrásairól nem segíti, hogy erősödni tudjon a magyar fizetőeszköz.

Ilyen körülmények között a kamatemelési ciklus nem erősödést eredményez, hanem csak megakadályozza a még komolyabb forintgyengülést.

Az inflációval is hasonló a helyzet, jelentős részben olyan külső okok – kínálatoldali hiány, energiaárak elszállása – miatt nőnek az árak, amelyekkel a jegybanki emelés nem sok mindent tud kezdeni. Az új hitelek árán azért már látszik, hogy komolyat szigorított a jegybank az elmúlt évben, tízmillió forinttal kerül többe egy húszmilliós lakáshitel 20 éves futamidővel, mint februárban.