A kormány felfedte, hogyan változhat az áramár az átlag feletti fogyasztóknak

A kormány kiadta a terveit arról, hogyan költené el az orosz energia kiváltására szánt uniós forrásokat. A Portfolio által kiszúrt dokumentumban már az is benne van, mire menne a hivatalosan még nem kért, de nagy hajtűkanyarok után végül szóban mégis csak igényelt kedvező uniós óriáshitel, amelynek azonban a vártnál is kisebb részét kérhetjük el.

A legfontosabb újdonságok, hogy

• átalakulhat az áramár az átlag feletti fogyasztóknak, ha van okosmérőjük;
• a kormány új pályázatot írna ki lakossági energiahatékonyságra;
• valamint hidrogénnel hajtott buszokkal és vasúti fejlesztésekkel zöldítené a tömegközlekedést;
• az orosz források kiváltására Magyarország több olajat tudna behozni és finomítani Horvátország felől;
• valamint felkészülne a román földgáz behozására.

Miért született ez a terv és miért most?

Az EU még a koronavírus-járványra hivatkozva hozott létre egy egyszerinek szánt helyreállítási alapot 2020-ban. A pénzhalmot 2026-ig lehet elkölteni, de közben Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU pedig próbál leszakadni az orosz energiáról, hogy ne pénzelje ezen keresztül az uniós tagjelölt elleni háborút.

A helyreállítási alap így kapóra jött az átállás felgyorsítására és a – korábban jelentős részben oroszoktól vett – nem megújuló energiaforrások kiváltására. Az EU 2022-ben megállapodott róla, hogy az uniós országok energetikai fejlesztésekkel egészítik ki a helyreállítási alap elköltéséről szóló terveiket a REPowerEU nevű program részeként.

Ennek a teljes helyreállítási alapnak két része van: egy vissza nem térítendő összeg és egy hitel. Előbbit már korábban kérte a kormány és a tagállamok decemberben jóváhagyták az alap elköltési tervét, de 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötték a kifizetéseket, tehát ez is az egyelőre blokkolt EU-s pénzek között van (erről itt írtunk részletesebben).

Ami a hitel részét illeti, a magyar kormány hol sorosozással szapulta azt, hogy a tagországok együtt vegyenek fel kölcsönt a járvány hatásainak kezelésére, hol soron kívüli jóváhagyással akarta a hitelrészt. Végül bejelentette, hogy igényelni fogja ezt is. Kár lett volna kimaradni, mert Magyarország jelenleg nagyon drágán tud önállóan hiteleket felvenni a piacról, és energetikailag az egyik leginkább kiszolgáltatott tagállam Oroszországnak. A kéréshez vezető kacskaringós útról és a döntés okának hátteréről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A hitelkérelmet hivatalosan augusztus 31-ig kell beadni, így a kormánynak már nem sok ideje maradt, hogy egyeztesse, mire költene belőle. A péntek késő délután a REPowerEU-t lefedő, társadalmi egyeztetésre feltöltött dokumentum

gyakorlatilag az első hivatalos irat, amely részletezi ezeket az elképzeléseket.

A vártnál is több olcsó hitelt engedhetünk el

Az egyik nagy kérdés az volt, hogy a kormány mekkora részt kér a hitelként lehetséges 9,8 milliárd euróból. Már az előzetes hírek alapján tudni lehetett, hogy valószínűleg nem használjuk ki a teljes keretet.

Ahogy még februárban írtunk róla, a kormány gyakorlatilag forráskiváltásra akarta használni az uniós kölcsönt, és nem arra ment rá, hogy a teljes elérhető keretet elköltse. Értesüléseink szerint az elv az volt, hogy csak arra használjunk uniós pénzt, amit mindenképpen megvalósítanánk, de ilyen esetben mindenképpen az uniós hitelt használjuk, ha belefér az EU által meghatározott célokba.

A feltöltött dokumentumba bekerült hiteligény jóval kisebb, mint amit a hírek alapján a kormány előzetesen bemondott az Európai Bizottságnak. A Szabad Európa áprilisi cikke szerint 6,6 milliárd eurót, mostani árfolyamon nagyjából 2500 milliárd forintot hívott volna le, amikor informálisan jeleznie kellett a még nem végleges igényeit. Ehhez képest a REPowerEU-ról szóló tervezetben kis híján 1800 milliárd forintnyi támogatás szerepel a hitelrészből.

A dokumentum ugyan csak forintban adta meg az összértéket, de más részeiből vissza lehet számolni, hogy a kormány közel 374 forintos euróárfolyammal számolt. Így az 1800 milliárd forintnyi támogatással

a 9,8 milliárd euróból szinte hajszálpontosan 4,8 milliárdot használna fel, magyarul a keret több mint felét elengedheti.

Elvileg lehet, hogy ez nem a teljes igényelt hitelösszeg, mert a REPowerEU csak egy fejezet a helyreállítási terveken belül, és a társadalmi egyeztetésre kiadott dokumentum kizárólag erről a részről szól. Az előzetes hírek alapján viszont a hitelt csak erre használnánk fel, a kormány is ilyen határozatot hozott januárban, ráadásul már csak néhány hét maradt a társadalmi egyeztetésre, ha másra is költene belőle (ezeket külön dokumentumokban fel kellene tölteni még augusztusban).

A tárgyalásokkal megbízott Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot is megkérdeztük, hogy a dokumentumban szereplő összegen kívül másra is hívnánk-e le hitelt a keretből. Ha érkezik válasz, frissítjük a cikket.

Változó lehet az áramár az átlag felett fogyasztóknak, de csak okosmérővel

Az akkor még csak készülő REPowerEU-fejezet tervezett tartalmáról még februárban írtunk részletesen. Az abban szereplő ötletekből, amelyeket Brückner Gergely kollégánk forrásai felsoroltak, szinte az összes visszaköszön a társadalmi egyeztetésre feltett változatban.

A társadalmi egyeztetésre kiadott tervből nagyjából három egyenlő rész jutna

• hálózat-
• és iparfejlesztésre,
• valamint energiahatékonyságra és megújulókra.

A legnagyobb szelet a villamos hálózat fejlesztésére és digitalizálására jut. Egyedül ehhez módosítana a tervezet a helyreállítási alap korábban már beadott, vissza nem térítendő részénél is. Egy új fejezetet szentelne neki több mint 260 milliárd forinttal, a hitelrészből pedig még ennél is nagyjából tízmilliárd forinttal többet szánna rá, így összesen erre menne messze a legtöbb támogatás, közel 535 milliárd forint.

A Portfolio a kapcsolódó szabályváltozási tervekből vezette le, hogyan változhat a hol adófizetői pénzből kompenzált, hol a piacinál drágább hatósági ár (a kormány ezt nevezi rezsicsökkentésnek).

Az átlagnál többet fogyasztók most nagyjából dupla annyit fizetnek, mint azok, akik alatta maradnak, de előbbiek a lap értelmezése alapján rögzített helyett dinamikus árat választhatnának – ha van okosmérőjük.

A dokumentum szerint „a dinamikus árképzés az összes nagy energiafogyasztású végfelhasználó, valamint az átlagos fogyasztást meghaladó (évi 2523 kWh feletti) lakossági fogyasztók számára is opció lehet”. A most társadalmi egyeztetésre feltöltött tervekben a korábbiakhoz képest több mint félmillió új okosmérőt is telepítenének 2026-ig, ami a dinamikus árképzés technikai feltétele lenne. A vissza nem térítendő résszel együtt összesen 800 ezer ilyen eszközt szerelnének be.

Ahogy arra a Portfolio is emlékeztet, az EU az országspecifikus ajánlásaiban kérte a magyar kormányt, hogy tegye célzottabbá az energetikai támogatásokat. Erről állította a kormány, hogy „Brüsszel” eltörölné a rezsicsökkentést, holott a minden évben kiadott ajánlásokat a tagállami miniszterek együtt hagyják jóvá, az állam- és kormányfők testülete – köztük Orbán Viktor – pedig júliusban engedte át ezeket egyhangúlag.

A fejlesztésnek köszönhetően a hálózat és a fogyasztás jobban igazodhatna a megújulókhoz. Például a dinamikus árképzés arra ösztönözné az ilyen szerződést kötő felhasználókat, hogy akkor kapcsolják be a mosógépet vagy töltsék az elektromos eszközöket, ha épp olcsó az áram, mint amikor, mondjuk, dél körül a leginkább termelnek a napelemek.

Megújulókkal és kevesebb pazarlással csökkentenénk a gázfelhasználást

A megújulók hatékony felhasználásához a hálózat fejlesztése és a digitalizálás mellett is kellenek beruházások. Ilyen a tárolás támogatása, amiről információink szerint napokkal ezelőtt is tárgyalt a kormány. A tárolók kiépítését egyedi szabályokkal is segítenék jövő év végéig.

A feltöltött dokumentum alapján kormány végre kihasználná, hogy Magyarországnak európai szinten is kiemelkedők a lehetőségei a földhő hasznosítására. Több mint 210 milliárd forintot költene erre.

Energiahatékonysági beruházások fognák vissza a fogyasztást. A cégeknek 175 milliárd forint kedvezményes hitelt adnának, középületeket közel 63 milliárd forintból fejlesztenének.

Lakossági energiahatékonyságra is jutna 224 milliárd forint

részben támogatásként, részben hitelként. Ennek a kormány korábban nem volt nagy barátja, például 2016-ban az utolsó pillanatokban kaszált el ilyen uniós pályázati lehetőséget. Az új lehetőséggel nemcsak hőszigetelésre, de takarékosabb eszközökre és megújuló-alapú fűtési rendszerekre is lehetne költeni.

Felkészülnénk az olajnál és a gáznál is az oroszok lecserélésére

Az áram mellett a kőolaj- és földgázhálózatot is erősítenék.

A horvát tengerpart felől érkező Adria olajvezeték bővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztésére 40 milliárd forint támogatást szánnak. A magyar kormány azért kapott mentességet az orosz kőolaj uniós betiltása alól, mert ahogy arról korábban írtunk, jelenleg ez az útvonal az egyetlen alternatíva, de túl szűk a keleti forrás teljes kiváltásához. A cső bővítése viszont nem elég, a százhalombattai finomítón is jelentős fejlesztésekre lenne szükség, ha ott az orosztól eltérő összetételű olajkeverékekből többet akarnak felhasználni, így erre is költenek a pénzből.

A földgázhálózatot közel 160 milliárd forintos támogatással bővítené a kormány. Részben arra készülne fel, hogy beindul a fekete-tengeri román gázmező hosszú ideje húzódó – a dokumentumban 2027-re várt – kitermelése.

A megújulók térnyerése idején végzett gázvezeték-bővítéseket a kormány egy ügyes húzással igyekszik eladni az Európai Bizottságnak. Több beruházásnál is hangsúlyozza, hogy ezek hidrogén szállítására is alkalmasak lesznek, és egy uniós irányelv egy minimumot szab arra, mekkora kapacitásra kell felkészülni. A megújulók segítségével gyártott hidrogén válasz lehet a nehézkes energiatárolás problémájára, és az EU-ban sokat várnak tőle például a földgáz kiváltásában vagy a repülésben.

Gáztározókra több mint 23 milliárd forint menne. Ezekkel viszonylag jól áll az ország, így itt inkább a már meglévő mezők technikai fejlesztéseiről van szó.

A közlekedést hidrogénüzemű buszokkal és vasúti fejlesztésekkel zöldítenék, utóbbinál a nagyjából 90 milliárd forint fele a Szegedtől Szerbiáig vezető vonalra menne.

Az iparfejlesztésnél nem emlegetnek akkumulátorokat

A kormány az ipar fejlesztésébe is igyekszik hasznosítani a hitelt összesen több mint 630 milliárd forint értékben. Nagyjából 200-200 milliárd forint menne ipari parkok energetikai zöldítésére, illetve a zöldnek címkézett iparágakban a gyártás felpörgetésére. Akkumulátorokat viszont közvetlenül nem emleget, csak támogatott képzéseknél.