Lantos Csaba és Navracsics Tibor soha nem látott, közel 6000 milliárd forintos energiatervet készít

Összeállított a kormány egy egészen nagyratörő energiaügyi tervet, amelyre uniós forrásokat remél, és ezt a tervet már tárgyalhatják is a hétfőn megnyitott, soproni kihelyezett kormányülésen.

Értesüléseink szerint a kormány gyakorlatilag energiára szeretné költeni az Orbán Viktor által igényelt EU-s RRF-hiteleket. A Nemzeti Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terv ezért bőven tartalmaz energetikai beruházásokat, csak éppen Magyarország és az Európai Unió nem biztos, hogy ugyanazt gondolja energiáról, például földgázról, orosz leválásról, klímacélokról.

A tét hatalmas, hiszen rengeteg pénzről van szó. Az RRF mellett a RePowerEU program forrásai is szerepelhetnek a tervben, azaz összesen akár 4000 milliárd forintnyi uniós pénzt szeretnénk felhasználni, ebben az esetben pedig a projektek összértéke még ennél is sokkal nagyobb lehet, akár 5500-6000 milliárd forint. Vagyis Sopronban akár ekkora összegű energetikai projektcsomagról is beszélhet a kormány.

Forrásaink szerint nagyjából 20 témakör köré lehet csoportosítani a projekteket. Ezek:

• Adria vezeték – a horvátországi Omisaljból érkező olajvezeték a hazai üzemanyag-ellátás biztosításához, az orosz olajról történő fokozatos leváláshoz szükséges beruházás.
• Digitális fejlesztések – olyan digitalizációról van itt szó, ami segít csökkenteni az energiafelhasználást, például okosmérőkkel.
• Dunai Finomító – a százhalombattai Mol-finomító technológiai átalakítására azért van szükség, hogy ne csak orosz olajból, hanem a tenger felől érkező olajból is nagy mennyiséget dolgozhasson fel.
• Elektromos buszok és trolibuszok beszerzése.
• Elektromos töltőhálózat fejlesztése.
• Energiaközösségek – ez a talán még kevésbé ismert fogalom, lokális közösségek keretein belül oldja meg az energiatermelés és fogyasztás optimalizálását, jellemzően zöld energiával.
• Gáztárolók – kapacitáscsökkentésről és ellátásbiztonsági beruházásokról egyaránt szólhat ez a programpont, mindenesetre itt is költene fejlesztésre is a kormány.
• Hálózatfejlesztés – az egész terv legfontosabb elemeként hallottuk emlegetni, villamos energia kapacitásfejlesztése és ellátásbiztonsági beruházások (felkészülés a nagyobb igényekre, több megújuló befogadása) szerepelnek ebben a pontban.
• Hidrogén – az EU imádja, ezért bekerültek a magyar tervbe is a zöld hidrogén előállításához szükséges fejlesztések (elektrolizátor telepítése, ipari technológiák bevezetése, hidrogénmeghajtású buszok és nehézgépjárművek megvásárlása).
• Hulladékhő hasznosítása.
• Hulladékokból villamos energia kinyerésre.
• Lakossági energiahatékonysági beruházások – széles projekt, de például épületenergetika, szigetelés, tudatosítás.
• Megújuló energia – fotovoltaikus, geotermikus, biometán alapú energiatermelés.
• Meteorológiai előrejelző modellek – azért kell fejleszteni ezen a területen, hogy jobban lehessen modellezni az időjárásfüggő áramtermelést és az energiafelhasználást.
• Nagynyomású földgázszállítás – korszerűsítések több irányba (horvát, szerb és román), ha van rá forrás, esetleg a szlovén irány kiépítése az észak-olasz LNG-terminálok elérésére.
• Szén-dioxid-megkötési technológiák – leválasztás, hasznosítás és tárolás.
• Távhőrendszerek – nem a legmodernebb technológia, de az egyéni rendszerekhez képest gazdaságosabb, segíthet csökkenteni a gázfogyasztást.
• Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései.
• Vízközművek – energiahatékonysági beruházásai szivárgási veszteség, hálózati vízveszteség, energiaigény csökkentése.
• Vízerőmű fejlesztése Szerbiában – egy konkrét, Szerbiában már működő vízerőmű kapacitásbővítése hazai áramellátási célból.

Bár mi ábécésorrendben szedtük össze a témaköröket, de néhány elem (hálózatfejlesztés, lakossági energiahatékonyság, zöld hidrogén) érdemben nagyobb finanszírozási igényű, ezek akár 200-300 milliárd forintos tervek lehetnek, míg mások több nagyságrenddel kisebbek (meteorológia, vállalkozói tudatosítás, geotermia).

A fenti tervek szempontjából fontos RRF helyreállítási eszköz energetikai célkitűzéseinek két gazdája volt: Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek stábja az ötleteket összeszedte, illetve Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, akinek csapata mindezt uniós szemszögből vizsgálta.

A magánpartnerek

Ez tehát egy átfogó tervlista. Ebben a keretben csak az állam által támogatott célok szerepelnek, de úgy tudjuk, nagyon sok olyan projekt van, ahol kiemelt partnerekre is számítanak a magánszektorból.

A Dunai Finomító modernizációja, vagy az Adria vezeték hazai szakasza például a Mol-csoport területe, de azt hallottuk, hogy a szén-dioxid megkötésében is a Mol és a Pannonia Bio cég tervez egy nagyobb fejlesztést, amelynek akár évi 400 ezer tonna szén-dioxid megkötése is lehet az eredménye. A Pannonia Bio lehet a partner a biometán-termelésben is, évi 21 millió köbméteres termelés van tervben.

A villamosenergia-rendszert működtető MAVIR felségterülete lesz a hálózatfejlesztés és a digitalizáció, előbbiben a hazai elosztócégekkel, utóbbiban az MVM-mel működne együtt.

A földgázvezetékekkel kapcsolatos fejlesztéseknél az FGSZ Földgázszállító a fő megvalósító, míg a gáz tárolásában a Magyar Földgáztároló Zrt., a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a Hexum hármasa. A meteorológiai projektben pedig az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat).

A magyar és az uniós érdek

Magyarország és az Európai Unió ugyanakkor nem feltétlenül azonos módon tekint az energiára, de a program ott lesz sikeres, ahol a célok egyeznek.

A Bizottság eléggé zöld, nagyon preferál mindent, ami „tiszta energia”, ami klímacél, így támogatja a körforgásos gazdaság kialakítását, az energiahatékonyságot, a megújuló energiát, illetve a vízgazdálkodást. Számára pozitív cél az orosz gázimport kiváltása LNG-vel, viszont az unió nem kíván finanszírozni például új fosszilis, nevezetesen földgázüzemű erőműveket.

A kormány egy kicsit máshogy közelít, vannak látszólag nem annyira idetartozó nagy céljai, Magyarország szuverenitásának és haderőképességének fokozása, illetve az, hogy maradjon fenn a furcsa és egyáltalán nem piaci, hanem politikai terméke, a rezsicsökkentés. Vagy ha az nem is menthető meg, a politikai kommunikációban legalább úgy lehessen tenni, mintha megmaradt volna.

A magyar kormány politikai kommunikációs prioritásai energetikai nyelvre is lefordíthatóak, így:

• A szuverenitás, a biztonság megköveteli, hogy csökkenjen az ország importkitettsége az energiahordozókban.
• Nőjön a helyben előállított energia aránya.
• Magyarország azt is szeretné, ha az itt elköltött milliárdok a magyar vállalkozásokat segítenék.

Hímes tojás

A kormány felkészült a huzavonára is, tudják, hogy mindenről, amit az állami tulajdonban lévő MVM-n belül szeretnének megvalósítani, azt versenyjogi szempontból nagyítóval fogja megnézni az EU.

Steiner Attila energiaügyi államtitkár kulcselemnek tartja a gázerőművek fejlesztését, de ebbe nem lesz bevonva az EU. Érdemes azt is agyonhallgatni, hogy az igények növekedésének nagy része az erőltetett iparfejlesztéshez (akkumulátorgyárak) kötődik. Ráadásul lehet, hogy Magyarország vezetése a szíve mélyén továbbra is szívesen hagyatkozna az orosz gázra és olajra, de tudja, hogy az EU itt európai érdekeket szeretne támogatni, mert az orosz gázt leváltó gázos (LNG) és olajos infrastruktúra (Adria vezeték) fontos neki.

A kormány a fenti szempontokat három bővebb és kiemelt témakörben látta összeegyeztethetőnek az uniós célokkal:

• A magyar energiafelhasználás (mindenekelőtt a földgáz) csökkentése, energiahatékonyság.
• Megújuló energiaforrások részarányának növelése, hangsúlyozottan nemcsak a nap, hanem a kevésbé időjárásfüggő geotermikus, biomassza és biogáz hasznosítása; ugyanakkor Lantos Csaba és Navracsics Tibor a szélenergiával, vagy a vízenergiával továbbra sem tud tervezni.
• Végül a villamosenergia-rendszer megerősítése, hálózatfejlesztés, okosmérők, szabályozók.

Az pedig már csak hab a tortán – hallottuk, ha a kormány olyan elemekre tud fókuszálni, amelyekben magas a magyar hozzáadott érték (infrastrukturális beruházások, hálózatfejlesztés, távhőfejlesztés), de azt is elfogadja, hogy ahol okos mérési, vagy fejlett tárolási technológiák alkalmazásával kell beavatkozni, ott ez csak külföldi technológiákkal lehet sikeres.