Az EU gyorsabbá tenné az akkumulátorgyárak engedélyezését

Javaslatcsomaggal erősítené a „zöld” gazdaságot az Európai Bizottság. Az uniós testület csütörtökön mutatta be az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullázását segítő iparágakról és a szükséges nyersanyagokról szóló jogszabály-tervezeteket.

Az uniós javaslatok egyik fő oka az Egyesült Államok „inflációcsökkentő” törvénye, amellyel az USA a saját zöld iparát támogatja. (A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.) Ugyanakkor mindkettejük próbál fellépni a kínai túlsúly ellen is, ami a gazdasági átálláshoz szükséges iparágakban és a nyersanyagként nélkülözhetetlen ritkaföldfémek kinyerésében kialakult.

Egyablakos ügyintézés és határidők gyorsítanák az engedélyeztetést

Az EU az Egyesült Államokkal múlt héten tárgyalt engedmények mellett csütörtökön egy saját javaslatot mutatott be a nulla kibocsátású ipar segítésére. Ide tartozik többek között a nap- és szélerőművek, hőszivattyúk és akkumulátorok gyártása (utóbbiról külön cikksorozatban írtunk), valamint a földhővel működő geotermikus energia. A tervezet csökkentené a bürokratikus akadályokat, különösen a stratégiainak nyilvánított projekteknél, valamint nagyobb figyelmet fordítana a közbeszerzéseknél és az oktatásnál ezekre az iparágakra.

Frans Timmermans zöld ügyekért felelős alelnök ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra, hogy a stratégiai projekteket felmentenék a környezetvédelmi szabályok alól.

Az új jogszabály egyablakos ügyintézés biztosítására kötelezné a tagállamokat, ami könnyebbé és gyorsabbá tenné az engedélyeztetést, valamint határidőket szabna.

Csökkentenék a függést egy-egy beszállítótól

Az uniós gyártás növeléséhez alapanyagra is szükség lenne, különösen a többek között szél- és naperőművekben, akkumulátorokban használt ritkaföldfémekre, de ezek egyelőre túlnyomórészt az EU-n kívülről, főleg Kínából érkeznek. Az Európai Bizottság szerint csak az akkumulátorokban használt lítiumból hússzor többre lesz szükség az évtized végére.

Az EU-ban eleve lelőhelyből is kevés akad, Thierry Breton belső piaci biztos szerint az éves felhasználás 13-14 százalékát tudnánk belőle fedezni. Ugyanakkor például hiába fedeztek fel egy nagyobb készletet idén januárban Svédországban, a bányászatnak bürokratikus és épp környezetvédelmi akadályai lehetnek. A sűrűn lakott kontinensen jó eséllyel akadnak lakók a lelőhelyek közelében, akik tiltakozni fognak, mint ahogy azt többek között portugál, német vagy svéd példa is mutatja.

Az újrahasznosításban komoly lehetőségek vannak, de itt bőven van még hová fejlődni és csak késleltetve pörög fel – például hiába építenek be már ma sokkal több napelemet, mint néhány éve, ezeket csak hosszú idő múlva selejtezik le és hasznosíthatják újra.

A kritikus alapanyagokról szóló jogszabályjavaslat

• a kitermelést az éves fogyasztás legalább 10 százalékára,
• a finomítást 40 százalékra,
• az újrahasznosítást pedig 15 százalékra növelné úgy, hogy
• egy-egy nyersanyag legfeljebb 65 százalékát szerezze be az EU egyetlen országból

2030-ra.

Az uniós testület a kínai Övezet és út befektetési tervre válaszul korábban összekalapozott befektetési alapot is bevetné, hogy EU-n kívüli országokban növelje a kitermelést és finomítást, így több forrásból hozzon be ritkaföldfémeket.

A nyersanyagokról szóló javaslatról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Pénz is kell, de honnan?

Alapanyag mellett pénzre is szükség lenne. Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy ideiglenesen lazít az állami támogatás szabályain az érintett területeken, de arról még mennek a belső viták, hogy valamilyen közös alapot is összeszedjenek-e, és ha igen, hogyan.

A veszély, hogy ha minden tagállam szabadabban költhet magára, a gazdag és nagy országok egyszerűen több pénz belapátolásával lenyomhatják a kisebbeket és szegényebbeket. Az Európai Bizottság a csütörtöki bejelentésekkel egyszerre adott ki egy előretekintést a közös piac harmincadik évfordulója alkalmából, de a támogatási szabályok lazítása a kritikusok szerint épp ezt a közös piacot veszélyeztetheti.

Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatott egy hidrogéntámogatási javaslatot, ami egyszerre lépés mindkét irányba: egy közös bankot hozna létre, ugyanakkor a kormányok is külön pakolhatnának be pénzt ilyen projektekbe. A hidrogén viszonylag egyszerűen válthatná ki a fűtésben a földgázt, és a közlekedésben is használhatnák üzemanyagként. Hátránya, hogy jelenleg nagyon energiaigényes előállítani, de például az időjárásfüggő megújulóknál szóba jöhet tárolási módszerként.

Az EU az ipari váltás költségeire akár új közös hitelt is felvehetne a helyreállítási alap mintájára, de az eleve egy egyszerinek szánt megoldás volt, amire több tagállam, köztük Németország sem szeretne rászokni. A Portfolio szerint az ilyen ötletek a kormányok tiltakozása miatt gyakorlatilag végleg lekerültek az asztalról, ugyanakkor Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán, az Európai Parlamentben arra utalt, hogy a széndioxid-kibocsátásra eladott kvóták bevételét is beforgathatnák.

Jövő héten az uniós országok a politikailag legmagasabb, állam- és kormányfői szinten ülnek össze, hogy többek között a zöld iparról is tárgyaljanak. A két jogszabályról a tagállamoknak egymással és az Európai Parlamenttel kell megegyezniük.