Egy napra lángoltak fel a harcok a Hegyi-Karabahban, de komoly következményük lehet
2023. szeptember 20. – 22:12
Kedden ismét fegyveres összecsapásokról érkeztek hírek Hegyi-Karabahból, de úgy tűnik, a harcok hamar véget értek. Évtizedek óta húzódó konfliktusról van szó, de az utóbbi években gazdaságilag és ezáltal katonailag is megerősödő Azerbajdzsán akarata érvényesült: csapatai előrenyomulása után a helyi örmény erők megadták magukat, elhagyják harcállásaikat, és teljesen lefegyverzik magukat. Komoly belpolitikai viszályt hozhat Örményországban is, hogy most az azeriek győzelmét hirdették ki. A többségében örmények lakta karabahi enklávéban megjelentek a NER gazdasági érdekeltségei is.
Huszonnégy órával azután, hogy az azerbajdzsáni hadsereg offenzívát indított Hegyi-Karabahban, szerdán a régió örmény erői megadták magukat, és megállapodtak a tűzszünet feltételeiről. Azerbajdzsán azután indított hadműveletet a térségben, hogy erre a számára kedvező geopolitikai helyzet miatt – Oroszországot leköti az ukrajnai háború – lehetősége nyílt.
Baku azt állította, hogy csak a vitatott helyzetű régióban lévő örmény katonai célpontok ellen indított támadást, vagy ahogy az azeriek fogalmaznak: terrorellenes műveletet. Helyi források szerint azonban lakott területeket is érhettek csapások, és az azeri hatóságok az örmény lakosság egy részét evakuációra, távozásra szólították fel. Emberi jogi tisztviselők szerint több tucat polgári áldozata is lehet az összecsapásoknak, az orosz védelmi minisztérium szerint pedig orosz békefenntartók is meghaltak, amikor rálőttek a járművükre Dzsanjatag település mellett.
Hegyi-Karabah székhelyén, Sztepanakertben az elmúlt 24 órában tüzérségi fegyverek és rakéta-sorozatvetők hangja szólt, és azeri drónok lepték el a légteret.
Azerbajdzsán a karabahi örmény csapatok kivonását és a helyi örmény kormányzat távozását követelte. Jereván tagadta, hogy csapatai állomásoznának Karabahban, és erre utaló információt a helyszínen lévő orosz békefenntartók sem jeleztek.
Időnként fellángoló befagyott konfliktus
A posztszovjet térség egyik legjelentősebb befagyott konfliktusa a hegyi-karabahi. Az Arcah néven is ismert régió de jure Azerbajdzsán határain belül fekszik, többségében azonban örmények lakják, és de facto Örményországhoz tartozott.
Hegyi-Karabahot egy keskeny övezet, a Lacsin-folyosó köti össze Örményországgal. Ezt azonban örmény fegyverszállításokra hivatkozva Azerbajdzsán idén júliusban lezárta. Mivel a karabahi régió kereskedelme ezen keresztül folyt, azóta súlyos áru- és élelmiszerhiány van a tartományban.
Örményország a Szovjetunió szétesése után foglalta el Azerbajdzsántól Hegyi-Karabahot és a környező részeket. A több tízezer áldozatot követelő háború során az ezeken a területeken élő azeri lakosság elmenekült (vagy elűzték), az eredeti Hegyi-Karabahnál jóval nagyobb terület pedig de facto önálló (örmény) entitássá alakult. A kváziállamot a nemzetközi közösség nem, sőt maga Örményország sem ismeri el. A körülbelül 150 ezer fős népességű terület az elmúlt időszakban a gyakorlatban Örményországra utalva működött.
Az azeri és örmény erők között a fegyveres összetűzések legutóbb 2020 szeptemberében újultak ki, majd a szokatlanul komoly harcok november 10-én váratlan fegyverszünettel végződtek. Ez a 2020-as megállapodás alaposan megkavarta a terület hatalmi és politikai viszonyait: míg az egyik érintett nép szemében egy „kis Trianonnal” ért fel, addig a másik félnek egy korábbi hasonló léptékű trauma revíziójával. A konfliktus történelmi beágyazottságáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Azerbajdzsán megerősödött az energiabevételeiből, és az időzítés is ideális nekik
A 2020-as tűzszünet fenntartását orosz békefenntartók segítették, de ők az örmények szerint egyre passzívabbak az Ukrajna elleni orosz invázió óta, úgy érzik, Moszkva magára hagyta a korábban általa támogatott Örményországot. Az örmény katonaság szeptember elején közös hadgyakorlatot rendezett az Egyesült Államokkal, abban bízva, hogy egy új szövetséges esetleg távol tartja az azerieket, de a számításai nem vezettek eredményre.
Azerbajdzsán fő szövetségese Törökország, az azeri hadsereg által használt modern drónok is török eredetűek. Bakunak a hadseregfejlesztésre bőven van pénze, hiszen hatalmas földgázvagyonából jelentős bevételekre tett szert. Az energiakincs ráadásul az ország politikai súlyát is növelte, hiszen miután Moszkva elzárta a gázcsapokat Európa nagy része felé, a kontinens országai kénytelenek voltak más források felé fordulni, így komoly üzleteket kötöttek Ilham Aliyev azeri elnök autoriter rezsimjével.
Az azeriek katonai akciójának előkészítését látva Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nyugati politikusok és Recep Tayyip Erdoğan török elnök közbenjárását kérte, kevés sikerrel. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén távolságtartóan nyilatkozott, arra utalva, hogy Örményország tulajdonképpen saját maga mondott le a terület feletti fennhatóságáról, amikor idén májusban elismerte, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz tartozik.
Nem maradnak örmény fegyveres csoportok Hegyi-Karabahban
Magyar idő szerint szerda kora délután az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a 2020-as háborút lezáró tűzszünet betartatására ügyelő (vagyis ahogy a közelmúltbeli példák mutatják: úgy-ahogy ügyelő), mintegy 2000 fős orosz békefenntartó kontingens parancsnokságának közvetítésével sikerült megállapodni a tűzszünetről.
Moszkva leszögezte, az orosz békefenntartók urai a helyzetnek, és éjjel-nappal folytatják a civilek evakuálását a harcok által sújtott területekről. Oroszország ígéretet tett arra, hogy folytatja a kapcsolattartást mind Azerbajdzsánnal, mind pedig a karabahi örményekkel. Azonban ehhez kissé enigmatikus módon azt is hozzátette, hogy az Ilham Aliyev azeri elnökkel való konzultáció egyelőre nem szerepel a tervek között, a kapcsolattartás Bakuval „a munka szintjén” folytatódik.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szerint a karabahi örmény fél beleegyezett, hogy „leteszik a fegyvert, elhagyják harcállásaikat és katonai állásaikat, és teljesen lefegyverzik magukat. Az örmény fegyveres erők egységei elhagyják Azerbajdzsán területeit, az illegális örmény fegyveres csoportokat feloszlatják”.
„A jelenlegi helyzetben a nemzetközi közösségnek a háború befejezése és a helyzet megoldása irányába tett lépései elégtelenek. Ezt figyelembe véve az Arcah Köztársaság hatóságai elfogadják az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságának javaslatát a tűzszünetre vonatkozóan” – közölte a hegyi-karabahi elnöki hivatal.
A jereváni örmény kormány azonban kényes helyzetbe került a katonai vereség miatt. Bár ők azt kommunikálják, hogy nem részesei a konfliktusnak, Pasinján örmény miniszterelnök ellen már heves tüntetések alakultak ki Örményországban, az örmény nacionalisták őt kiáltják ki árulónak és a fiaskó felelősének.
Orbánék Azerbajdzsán felé húznak
A Hegyi-Karabahban történteknek van magyar vonatkozása is. Még múlt héten hétfőn jelent meg egy közlemény arról az MTI-ben, hogy a magyar kormány tovább erősíti az azeri kapcsolatot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor bejelentette, hogy a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanlit, az erről szóló terveket az azeri kormány elfogadta, a szerződések egy részét pedig már alá is írták.
Az örményektől visszafoglalt területek azeri újjáépítéséhez kapcsolódó magyar érdekeltségekről a G7 írt cikket. Szijjártó Péter szerint nem pusztán „földgáz-barátságról” van szó, hiszen az Orbán-kormány már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2010-től elkezdett közeledni az Aliyev-rezsimhez. Ennek nagy visszhangot kiváltó mérföldköve volt az azeri baltás gyilkos kiadatása, amiért Örményország tíz évre felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
A magyar külügy bejelentése alapján – NER-es hátszelű és/vagy állami magyar cégek építhetik újjá 2024-től az iráni határ közelében fekvő, most gyakorlatilag lakatlan Soltanli nevű falut. Az újjáépítéshez az Eximbank ad hitelkeretet. A részt vevő cégeket nem nevezték meg, de a G7 szerint kiindulópont lehet a 2022-es „Rebuild Karabakh” azeri állami nemzetközi expó. Ennek a Mészáros Lőrinc nevén lévő vasútépítő vállalat, a V-Híd volt az egyik kiemelt vendége, ők már tavaly tárgyaltak egy projekt megvalósításáról, de nem tudni, pontosan mire jutottak.
