Magyar vétó miatt nem az EU-tagok nevében adtak ki egy azeri támadást elítélő nyilatkozatot

A magyar kormány blokkolása miatt nem lehetett az összes uniós tagállam nevében kiadni egy Hegyi-Karabahról szóló nyilatkozatot, állítja a Szabad Európa újságírója X-en (a volt Twitteren) és az azeri Trend hírügynökség – előbbi három különböző uniós, utóbbi diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Ahogy arról korábban írtunk, az azerbajdzsáni hadsereg kedden offenzívát indított a területén található, de örmény többségű szeparatista Hegyi-Karabahban, másnapra pedig a régió örmény erői megadták magukat.

Borrell: Az EU elítéli Azerbajdzsán hadműveletét

Az uniós kvázi-külügyminiszter csütörtökön adott ki egy nyilatkozatot a helyzetről, de a Szabad Európának dolgozó Rikard Jozwiak szerint ezt eredetileg a 27 tagállam nevében jelentették volna meg. A Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő által kiadott dokumentumban az EU elítéli Azerbajdzsán hadműveletét Hegyi-Karabah örmény lakossága ellen. Felszólít mindenkit arra, hogy hagyjon fel a harcokkal és tartsa be a tűzszünetet. Arra figyelmeztet, hogy Azerbajdzsán felel a régió örmény lakosságának biztonságáért,

„a polgári lakosság erőszakos áttelepítésére katonai vagy egyéb eszközökkel” pedig „erős választ” fog adni az EU, amely készen áll rá, hogy „megfelelő intézkedéseket” tegyen.

Hasonló esetekben nem szokatlan, hogy nem az összes tagállam, hanem csak az ellenkező ország nélkül a többiek vagy mindössze az adott intézmény vezetője nevében adnak ki nyilatkozatot. Így történt a legutóbbi uniós állam- és kormányfői csúcson is, amikor a magyar és a lengyel kormányfő nem hagyta jóvá a – jogilag nem kötelező – végkövetkeztetések migrációról szóló részét. Végül ezt a magyar és lengyel kifogásokkal együtt a csúcstalálkozókat elnöklő Charles Michel nevében külön adták ki.

Így valószínűtlen, hogy érdemi lépést tenne az EU

A mostani nyilatkozatnál viszont nem jelentéktelen részlet, hogy az összes tagállam nevében adják-e ki. Az EU csak a kormányok egyhangú döntésével vethet ki szankciókat, vagyis ha még az „erős választ” belengető dokumentum mögé sem áll be mindegyik kormány, Azerbajdzsánnak aligha kell valódi büntetőintézkedésektől tartania.

Az Európai Parlament szerdai vitáján többen is felvetették a szankciók lehetőségét az Euronews és a Politico szerint, de a képviselők nem dönthetnek erről. Thijs Reuten, az EP külügyi szakbizottságának egyik tagja azt is javasolta, hogy függesszék fel a tavalyi uniós-azeri energiaügyi megállapodást. (Az EU részben ezzel igyekszik függetlenné válni az orosz gáztól.)

Az Európai Bizottság szóvivője, Tim McPhie pénteken arra emlékeztetett, hogy Azerbajdzsán a 2021-es 8,1 milliárd köbméterről tavaly 11,3-ra emelte a gázszállításokat az EU-ba, a tavalyi egyezség értelmében pedig a cél évi 20 milliárd köbméter 2027-re.

Szijjártó: Több ország tett javaslatokat, nem jött létre konszenzus

Frissítés: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebookon reagált pénteken: „tegnap több álhír is keringett egy karabahi helyzetről szóló európai uniós nyilatkozat kapcsán. Az igazság az, hogy

Magyarország és több más tagállam is tett észrevételeket és javaslatokat a közös nyilatkozathoz, de nem jött létre konszenzus, ezért az EU főképviselője saját nevében adta ki a nyilatkozatot.”

Hogy egy vagy több ország miatt nem sikerült a teljes egyetértés és előbbi esetben Magyarország volt-e az egyedüli ellenkező, arról nem írt. Mindenesetre „Magyarország álláspontja itt is egyértelmű: háború helyett békére van szükség, hosszú évek, évtizedek után itt az ideje annak, hogy véget érjen a karabahi emberek szenvedése. Ezen

egyoldalú nyilatkozatok nem segítenek.”

Az Európai Bizottság az Eurologus kérdésére azt válaszolta, hogy a belső folyamatok, például a döntések, hogy az EU mikor és hogyan reagál külpolitikai kérdésekre, bizalmasak.

Magyar-azeri kiemelt stratégiai partnerség

Magyarország egy fokozattal feljebb emelte az együttműködés szintjét Azerbajdzsánnal, a kiemelt stratégiai partnerség szintjére – jelentette be Orbán Viktor, miután januárban találkozott Ilham Alijev azeri elnökkel, de az augusztus 20. körüli „diplomáciai nagyüzemben” is egyeztetett a gázban gazdag ország vezetőjével. A kétoldalú kapcsolat azután mélyült el, hogy Magyarország 2012-ben kiadta a „baltás gyilkos” néven elhíresült Ramil Szafarovot Azerbajdzsánnak.