Megkerülték a lengyel-magyar blokkolást az EU-csúcson

Nem hiszem, hogy újra próbálkoznánk a migrációról szóló rész elfogadásával – nyilatkozta Robert Golob szlovén miniszterelnök a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozó második napjára érkezve.

Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hivatalosan nem döntéshozó testület, hanem stratégiát alkot és irányt mutat az EU-nak, de az uniós országok itt a legmagasabb szinten köthetnek politikai alkukat. A végkövetkeztetéseiket egyhangúlag fogadják el.

Az ülés első, csütörtöki napján többek között a migrációról is szó volt, de ebben az ügyben lengyel-magyar blokkolás miatt nem tudtak megállapodni. A többi témáról külön kiadták az Európai Tanács következtetéseit.

Golob: Két tagállam egyáltalán nem akart megállapodni

A pénteki ülésre érkezve Robert Golob arról beszélt, hogy előző nap abban maradtak, Charles Michel az Európai Tanács elnökeként külön nyilatkozatot ad ki.

Frissítés: A pénteki napot záró sajtótájékoztatón Charles Michel arról beszélt, hogy valóban a nevében adják ki a dokumentumot, mert 25 tagállam támogatta a következtetéseket, de a magyar és a lengyel miniszterelnök nem. A szöveg eredeti tervezetéhez, amelyről itt írtunk, szinte hozzá sem sem nyúltak, de hozzátoldottak egy bekezdést, ami a lengyel és magyar álláspontot foglalja össze. Szerintük korábbi európai tanácsi következtetések értelmében egyhangúlag kellene dönteni, az áthelyezés csak önkéntes lehet és a szolidaritás minden formáját egyenlőnek kellene tekinteni.

A szlovén miniszterelnök szerint abban mindenki egyetértett, hogy a migrációt az EU belső határain kívül kell kezelni.

„Az igazi baj” ott kezdődött, hogy „két tagállam egyáltalán nem akart végkövetkeztetéseket”

– állította a szlovén külügyminiszter, ezért úgy döntöttek, hogy ne keressenek konszenzust, de a megbeszélés nagyon élénk volt. A két ellenkező ország nem kért semmit,

„különösen Magyarország volt abszolút hajthatatlan” abban, hogy nem fog megszavazni semmiféle következtetést a migrációról.

„Nem arról volt szó, hogy így vagy úgy csináljuk.” Bár kezdetben még úgy tűnt, egyhangú döntést szeretnének az EU migrációs csomagjáról, később már azt akarták, hogy a téma ne legyen benne a záródokumentumban.

Bettel: Így minden megállapodást újranyithatnánk

Van egy már megkötött megállapodásunk miniszteri szinten, most erre akar Lengyelország és Magyarország visszatérni az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban, összegezte a helyzetet Xavier Bettel.

A magyar kormány korábban arról beszélt, hogy „trükk” és „puccs” az, ahogyan elfogadták a javaslatról szóló tagállami véleményt. A menekültügyi és migrációs csomag érintett eleméről a szó szerint rendesnek hívott jogalkotási eljárásban tárgyalnak a tagállamok az Európai Parlamenttel. A végső döntést együtt kell meghozniuk, de az egyezkedés előtt mindkét félnek el kell fogadnia a saját álláspontját, ezt tették meg a miniszterek június elején.

A tagállamok részéről a miniszterek testülete vesz részt a jogalkotásban, az Európai Tanács még saját bevallása szerint sem. Utóbbi egyhangúlag, előbbi ilyen esetekben minősített többséggel dönt, azaz egy-két kormány nem tud vétózni. Épp Magyarország mondatta ki a 2017-es „kvótaperben” az Európai Unió Bíróságával, hogy „az Európai Tanács a Szerződésekben előírt szavazási szabályokat semmiképpen nem módosíthatja”. (A témáról bővebben a menekültügyi és migrációs csomagról szóló cikkünkben írtunk.)

„Erről már döntöttünk”, hangsúlyozta Luxemburg miniszterelnöke, hozzátéve, hogy az uniós alapszerződések (az EU kvázialkotmánya) szerint minősített többséggel kellett szavazniuk. Xavier Bettel szerint az egyezségre nem térhetnek vissza, mert akkor mindenki megnyitja azokat a megállapodásokat, amelyeket az elmúlt tíz évben kötöttek, és azt mondhatja, hogy ezekkel nem értünk egyet.

„Én inkább nem szeretnék végkövetkeztetéseket, mint rossz végkövetkeztetéseket”,

mert elfogadhatatlan lenne, hogy megsértsék az alapszerződéseket. „Ez nem megy, ez érthetetlen.”

Írország úgy is beszállna, hogy nem muszáj

Írország részt venne a migrációs csomagban, jelentette ki Leo Varadkar kormányfő, ezt már korábban jelezték. Az írek egy korábbi kivétel miatt választhatnak a migrációt is magába foglaló bel- és igazságügyeknél, hogy milyen javaslatokba szállnak be.

„Értjük” a lengyel-magyar kifogásokat, de meg kell osztani a terheket és szolidaritásra van szükség. Szerinte a lengyelek elfogadták volna, ha átveszik az általuk kért szöveget, de

„szerintem a magyar álláspont egy kicsit más”, élből elutasító volt.

„Időnként jobb, ha egyáltalán nem fogadunk el végkövetkeztetéseket”, de az biztos, hogy még többen fognak érkezni a nyáron és egyedül senki sem tud megküzdeni ezzel. A belső uniós határok csak úgy maradhatnak nyitva, ha erős külső határokat és közös eljárásokat alakítanak ki.

Az egyik leginkább érintett ország szerint kár, hogy nincs megegyezés

Migrációs frontországból érkezve kár, hogy nem tudtunk megállapodni múlt éjszaka – nyilatkozta Níkosz Hrisztodulídisz. Ciprus elnöke remélte, hogy pénteken meg tudnak egyezni, mert a migráció közös probléma, és tenniük kell, hogy megmutassák, miről beszélnek szolidaritás alatt. Reggel újra tárgyalni fognak a témáról, mondta a pénteki ülés előtt újságíróknak.

Arturs Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök széles egyetértésről beszélt abban, hogy a migrációt a forrásnál kell megállítani. „Nem tudom, hogy lesznek-e szövegszerű végkövetkeztetések”, mert sok a „csomag”, amit más megbeszélésekről hoztak, de ő személy szerint örülne neki, ha meg tudnának állapodni. Úgy látta, hogy amiről most beszélnek, az 2015 óta először inkább a migráció lassításáról, megfékezéséről szól.

Gyakorlatilag észt kollégája is ugyanígy látta a helyzetet: Kaja Kallas szerint egyetértettek abban, hogy az EU-n kívül kell kezelni a migrációt. A lengyel-magyar blokkolásnak nem lesz hatása a vitatott csomagra, legfeljebb az európai tanácsi végkövetkeztetésekre.

„Nem igazán működik”, hogy „mindenre nemet mondasz, és mindenki más kompromisszumot akar kötni”.

Politico: Meloni próbálta meggyőzni Orbánékat, de hiába

A migrációnak egyik leginkább kitett tagállam, Olaszország miniszterelnöke délelőtt külön tárgyalást kezdett magyar és lengyel kollégájával a Politico szerint. Giorgia Meloni viszonylag könnyen közvetíthetett, mert pártja ugyanabban az euroszkeptikus EU-frakcióban ül, mint a nagyobbik lengyel kormánypárt, és a Fidesszel is jó kapcsolatot ápol. Ennek ellenére a lap úgy tudja, hogy végül valóban az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nevében adják ki a következtetések migrációról szóló részét, bár átdolgozzák és figyelembe veszik a lengyel-magyar álláspontot. (Az eredeti, nem végleges szöveget itt foglaltuk össze.)

A tervek szerint pénteken gazdasági kérdésekkel és külkapcsolatokkal is foglalkoznak a tagállami vezetők. Dél körül már el is fogadták a Kínáról szóló következtetéseket.