Uniós vezetők, köztük Orbán üdvözölték az új szankciókat, és további katonai segítséget ígértek Ukrajnának

Ukrajnáról és az uniós biztonságpolitikáról fogadtak el következtetéseket az EU-tagállamok vezetői a június 29-én kezdődött csúcstalálkozójukon. A kétnaposra tervezett ülés első felében a migrációról is szó volt, de miután a magyar és a lengyel miniszterelnök blokkolta azt a részt, külön nyilvánosságra hozták, amiről az első napon megállapodtak.

Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hivatalosan nem döntéshozó testület, hanem stratégiát alkot és irányt mutat az EU-nak, de az uniós országok itt a legmagasabb szinten köthetnek politikai alkukat. A végkövetkeztetéseket egyhangúlag fogadják el.

Rendíthetetlenül támogatják Ukrajnát

A tagállami vezetők többek között megerősítették, hogy „az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül”, azaz a 2014-ben oroszok által megszállt, majd annektált Krímben is. Emellett kiálltak az uniós tagjelölt önvédelmi joga mellett is az orosz agresszióval szemben.

„Az Európai Unió továbbra is erős politikai, pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, amíg szükséges”

– mondták ki Orbán Viktorék.

Hangsúlyozták, hogy szilárd, kiszámítható és fenntartható pénzügyi segítséget kell nyújtani a következő évekre. Ezt a részt külön érdekessé teszi, hogy a magyar kormány igyekszik összekötni az Ukrajnának szánt pénzt a jogállamisági okokból visszatartott uniós támogatásokkal arra hivatkozva, hogy nem a tagjelöltnek fizetett összeg miatt tartják-e vissza a kifizetéseket Magyarországnak, de nem csak uniós forrást használhatnak erre a célra. A vezetők azt is megfontolták, hogyan lehet bevonni a mintegy 300 milliárd eurónyi orosz jegybanktartalékot. Erre több módszer lenne, például befektethetnék és a kamatokat folyósíthatnák Ukrajnának, de végül nem tették le egyik mellett sem a garast.

Az Európai Tanács kiemelte, mennyire

fontos, hogy a tagállamok továbbra is segítsenek Ukrajna sürgős katonai igényeinek teljesítésében, de figyelembe kell venni az országok védelempolitikájának „különleges karakterét” és igényeit.

(Az ilyen fordulatok az uniós szakzsargonban általában a semleges országokra utalnak, de rá lehet húzni a magyar álláspontra is.) Orbán Viktorék szerint az EU kész további katonai támogatást nyújtani a segítségnyújtó missziójával és az Európai Békekeretből. Utóbbiból a magyar kormány 500 millió euró kifizetését blokkolja az OTP „háborús szponzori” listázása miatt, de a pénzből már Ukrajnába vitt tagállami fegyverszállításokat térítenek utólag, azaz a magyar diplomácia inkább az érintett EU-tagállamokkal szúr ki.

Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az OTP miatt az Oroszország elleni 11. szankciós csomag blokkolásáról beszélt. Végül mégis jóváhagyta az intézkedéseket úgy, hogy szintén listázott görög cégek ügyében engedtek az ukránok, de a magyar követelésnek nem.

Az Európai Tanács, így a szankciókat számtalanszor szidó Orbán Viktor most ezt a szankciócsomagot is „üdvözölte”.

Az EU és a tagállamok nevében megígérték, fokozzák az erőfeszítéseiket, hogy minél nagyobb nemzetközi támogatást állítsanak Ukrajna béketerve és egy jövőbeli békecsúcs mögé. Bármilyen kezdeményezésnek, amely „átfogó, igazságos és hosszú távú” békét akar Ukrajnában, teljes mértékben tiszteletben kell tartania az ország függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül.

Orbán Viktorék szerint az EU amellett is szilárdan elkötelezett, hogy Oroszország teljesen számonkérhető legyen a háborújáért, és támogatják, hogy felállt egy nemzetközi ügyészségi központ az Ukrajna elleni bűnök felderítésére. A magyar miniszterelnök nemrég arról beszélt, szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök nem háborús bűnös, korábban pedig a kormány kijelentette, hogy ha hozzánk látogatna, nem tartóztatnák le, holott a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. Putyin ellen ukrán gyerekek elhurcolása miatt nyomoznak, az Európai Tanács most elítélte az ilyen és hasonló orosz emberrablásokat.

Az uniós tagállami vezetők üdvözölték Ukrajna haladását az EU felé vezető úton, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élő bejelentkezése ellenére semmi konkrétat nem ígértek arról, hogy a tagjelölt ország idén megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat. Ennek egyik előfeltétele a kisebbségi jogok rendezése, ami miatt Magyarország belengette a vétót, de a téma Romániának is fontos (erről bővebben itt írtunk). Az állam- és kormányfők Moldova és – a vele ellentétben a tagjelöltségről tavaly lemaradt – Grúzia haladását is megdicsérték. Az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság várhatóan ősszel készít országonként új jelentést, a tagállamok ez alapján dönthetnek majd egyhangúlag a következő lépésekről.

Katonailag izmosítanák az EU-t

Ahogy arról korábban írtunk, Oroszország Ukrajna elleni inváziója új lendületet adott az uniós biztonság- és védelempolitikának. Ez az európai tanácsi következtetésekben is visszaköszönt. Miközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előszeretettel beszél az EU „háborús pszichózisáról”, a magyar kormány is erősíti a hadiiparát és Orbán Viktor korábban egyenesen közös hadseregről beszélt, így az Ukrajna miatt beindult uniós folyamatok új lehetőségeket nyithatnak meg.

Az Európai Tanács szerint

meg kell erősíteni az uniós védelmi ipart, „különösen az új stratégiai környezetben”.

A tagállami vezetők üdvözölték az EU gyártásfejlesztési programját és a közös uniós lőszerbeszerzési kezdeményezéseket. Miután Szijjártó Péter márciusban még szidta az ötletet, hogy együtt vásároljanak, szép csendben a magyar kormány is csatlakozott egy ilyen beszerzéshez. Ezzel eredetileg Ukrajna ellátásáról gondoskodtak volna az Európai Védelmi Ügynökségen keresztül vett lőszerekkel, de Magyarország csak úgy szállt be, hogy a tagállamok már megtarthatják, amit így vásároltak.

Az uniós vezetők azt is üdvözölték, hogy 3,5 milliárd euróval megnövelték az Európai Békekeret összegét. Ebből EU-n kívüli országokba, főleg Ukrajnába szállított katonai eszközöket utófinanszíroznak, de Szijjártó Péter korábban kikötötte, hogy máshová is kellene küldeni felszerelést. A keret emelését, ahogy az egyes kifizetéseket is egyhangúlag kell elfogadni, de jogilag ki lehet maradni „konstruktív tartózkodással”, amivel a magyar kormány élni is szokott az utalások jóváhagyásánál.

Az ülés pénteken folytatódik gazdasági kérdésekkel és Kínával. Még visszatérhetnek a migrációra, de Robert Golob szlovén miniszterelnök szerint egyszerűen az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nevében külön nyilatkozatban kiadnák ezt a részt. (Bővebben itt írtunk róla, milyen szöveget terveztek.)