Ha Putyin Magyarországra jönne, a nemzetközi jog megsértése lenne nem letartóztatni

Bár Gulyás Gergely a kormányinfón a Telex kérdésére azt állította, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországra látogatna, akkor a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancs ellenére magyar területen nem lehetne letartóztatni, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem fogalmazott pontosan. Hoffmann Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója szerint

Magyarország csak nemzetközi kötelezettségének megsértésével tehetné meg, hogy figyelmen kívül hagyja az ICC döntését.

„Magyarország részese a Római Statútumnak, területén érvényes az elfogatóparancs, így a magyar jogalkalmazó szervek kötelesek lennének végrehajtani” – mondta a nemzetközi jogász. Szerinte az, hogy az ICC létrejöttét lehetővé tevő Római Statútumot Magyarország aláírta és ratifikálta, már jelzi, hogy az ICC részeseként Magyarország vállalja kötelezettségeit.

„A kihirdetés elmaradása nem akadályozná meg konkrét esetben az elfogatóparancs végrehajtását.”

Az ICC az 1998-as Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással, ilyen jelenleg 123-van. A statútumot nem ratifikálta Oroszország, az Egyesült Államok és Kína sem. Azonban arról itt írtunk bővebben, hogy miért nem tekinthető ettől még szimbolikusnak a civilek, közöttük gyerekek deportálását, Oroszországba kényszerítését bűncselekményként megjelölő, Putyin ellen kiadott elfogatóparancs.

Hoffmann Tamás az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború harmadik napján is nyilatkozott a Telexnek a háború jogi megítéléséről, meglátásait az ICC múlt heti elfogatóparancsának tartalma igazolta.

Szándék kérdése lenne csupán

Gulyás azzal érvelt, hogy a statútum nincsen kihirdetve, mert alkotmányellenes lenne, és az alkotmánybíróság ezt azonnal meg is állapítaná. Az ellentét alapja valóban érzékeny területet érint:

• a Római Statútum alapján és az ICC állásfoglalásai szerint az elfogatóparancs ellen nem nyújt védelmet az államfői mentesség – amely nem azonos a diplomáciai mentességgel, annál magasabb fokú.
• Márpedig az első Fidesz-kormány idején érvényben lévő alkotmány és a 2010-es Fidesz-többség által elfogadott alaptörvény egyértelműen szól a köztársasági elnök immunitásáról – ami a Római Statútummal ellentétes.

Hoffmann elismerte, hogy „jelen állapotában nem összeegyeztethető a Római Statútum az alaptörvénnyel, de Magyarország azt 22 éve elfogadta, így a magyar jogalkotónak kötelessége olyan szabályozást kialakítani, amely összhangban van a Római Statútum rendelkezéseivel.”

Valóban módosítani kellene hozzá az alaptörvény köztársasági elnöki mentességre vonatkozó részét – ez a negyedik kétharmad esetén egyébként sem okozna nehézséget a Fidesznek, de a Római Statútumot illetően egyébként is parlamenti konszenzus van, legfeljebb a Mi Hazánk ellenezné, mondta a Corvinus Egyetem oktatója. Szerinte az államfői mentesség kérdése egyébként is álkifogás, hiszen aligha kell azzal számolni, hogy magyar államfő ellen az ICC valaha is elfogatóparancsot adna ki.

Volt már jogsértés szankció nélkül

Hivatalban lévő vezetőként csak a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi és a Szudánt 30 éven át irányító Omar el-Basír ellen adott ki az ICC elfogatóparancsot. Előbbi hatalmát vesztve, menekülés közben halt meg, utóbbi eljutott ugyan a törvényszék elé, de csak 12 évvel az elfogatóparancs kiadása után, miután hatalomváltás zajlott le az afrikai országban. Amíg elnök volt, az elfogatóparancsot nem érvényesítették, pedig 2017-ben Dél-Afrikában járt. A vendéglátó állam is az államfői immunitásra hivatkozott, az érvelést azonban

az ICC nem fogadta el, kijelentve, hogy Dél-Afrika megsértette jogi kötelezettségét a letartóztatás mellőzésével.

Talán ez az oka, hogy Dél-Afrika most jogi állásfoglalást kért teendőiről. Augusztusban kerülne ugyanis sor a BRICS-csúcstalálkozóra a Dél-afrikai Köztársaságban Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetőivel, a meghívottak közt van Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Csakhogy a Dél-afrikai Köztársaság tagországa a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), és bár hivatalosan semleges állásponton van az orosz-ukrán háborút illetően, a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó külügyi források szerint valószínűtlen, hogy bármilyen külföldi kormányfőt letartóztassanak.

A mentesség mellett érvelők szerint az államfő az államot testesíti meg, egy vele szembeni eljárás az állammal szembeni eljárásnak felel meg, márpedig az állam szuverenitása védi az államfőt. „Valóban jelentős vita van abban, hogy a nemzetközi jogfejlődés túllépett-e már az államfői mentességen, de az ICC álláspontja szerint egyértelműen igen” – mondta Hoffmann.

Igaz, a kötelezettség megsértésének megállapításán túl egyebet nem tehet az ICC. Saját büntetés-végrehajtási intézete nincsen, az elítélt személyeket az államok saját börtöneikben tartják fogva. „A nemzetközi bírósági rendszer nemzetközi együttműködésre épül. Az alapkoncepció lényege, hogy az államok vállalják a statútumból adódó kötelezettségeket” – mondta a nemzetközi jogász.

Magyarország megint egyedül maradt

Az említetten túl nem kellene sok mindent módosítani a magyar jogrendszerben, abba ugyanis épp a Római Statútum okán már bekerültek új bűncselekmények, ilyen az emberiesség elleni bűncselekmény. A jogharmonizáció nagyja tehát megtörtént, ám nem fejeződött be.

A magyar ódzkodás gyakorlati szempontból nem érthető, mert lényegében kizárt, hogy Putyin megjelenne Magyarországon, így egyébként sem valószínű, hogy épp itt kellene megbirkózni az elfogatóparancs érvényesítésével.

Az EU-ban Magyarország az egyetlen, amely a Római Statútumot nem hirdette ki.

„Ez rossz fényt vet Magyarországra, és semmilyen értelmezhető haszonnal nem is jár” – mondta Hoffmann, megegyezve, hogy a nemzetközi jog hazai képviselői között nincs vita abban, hogy a Római Statútumot rég ki kellett volna hirdetni.

Kormányokon átívelő mulasztás

Erre egyébként történt kísérlet 2003-ban – még az MSZP-SZDSZ kormány idején –, 2016-ban és 2021-ben is. Szakmai vonalon tehát átment, a minisztérium továbbengedte, így folyamatban volt a napirendre vétel, ez azonban valahol, szemlátomást politikai vonalon elakadt. Ezt megerősítette Bárándy Péter is, aki 2003-ban igazságügyi miniszterként támogatta a kihirdetést. Azt, hogy akkor milyen indoklással álltak el a kihirdetéstől, nem tudta felidézni, mondván, akkor a kérdés egyébként sem volt élesen aktuális, de ő is politikai akadályt látott a történtek mögött akkor is és azóta is.

„Minket nem döntött volna bizonytalan helyzetbe a kihirdetés, nem volt érdekünk, amely indokolta volna ezt a halasztást. Szakmai vonalon nem volt ellenvetés.”

Még furcsább, hogy az első Fidesz-kormány alatt aláírt Római Statútum kihirdetése nem történt meg a későbbi Fidesz-kormányok alatt sem – „pedig a jogalkotás ismeretében 12 perc alatt érvényesíthetők lennének a változtatások, ahogyan azt láttuk a Magyar Orvosi Kamarát érintő törvény esetében is” – mondta az MSZP-SZDSZ kormány egykori igazságügyi minisztere.

Az okokat egyik alkalommal sem hozták nyilvánosságra – hívta fel a figyelmet 2019-es elemzésében Kovács Péter, aki 2005-2014 között volt alkotmánybíró, 2015 óta pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája.

Magyarország kezdeményez, aztán félreáll

A nehezen megmagyarázható, ellentmondásos hozzáállás még élesebb annak ismeretében, hogy Magyarország az egyike volt annak a 38 államnak, amely kezdeményezte az ICC-nél az Ukrajna területén történt, háborúval kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálását.

„Ez fontos volt, meg is gyorsította az eljárást. Ennek következményeként született meg az elfogatóparancs, erre Magyarország most úgy csinál, mintha semmi köze nem lenne hozzá.”

„Olyan ez, mintha a kormány megszavazná az Oroszország elleni EU-s szankciókat, aztán hangosan arról beszélne, hogy azok mennyire rosszak” – hozott fel egy nagyon is létező példát Hoffman Tamás nemzetközi jogász.