Az EU-tagok vezetői, köztük Orbán elkötelezettek az esetleges új „korlátozó intézkedések” mellett

Az Európai Tanács elfogadta a végkövetkeztetései Ukrajnáról szóló részét – tette közzé az uniós állam- és kormányfőkből álló testület szóvivője, Barend Leyts. Az Európai Tanács ugyan hivatalosan nem döntéshozó, de itt tudnak a tagállamok a legfelső szinten politikai egyezségeket kötni, a végkövetkeztetéseiket egyhangúlag fogadják el.

Orbán Viktorék többek között abban egyeztek meg mindenki jóváhagyásával, hogy

• „az Európai Unió továbbra is elkötelezett, hogy fenntartsa és növelje a közös nyomást Oroszországon, beleértve a lehetséges további korlátozó intézkedéseket és folytassák a munkát az olajársapkán a partnerekkel közösen”. A „korlátozó intézkedések” többek között szankciókat jelentenek. Az Európai Tanács szerint sürgősen fel kell lépni, hogy hatékonyan tartassák be ezeket és megakadályozzák a kijátszásukat.
• „Az Európai Unió fokozni fogja a munkát a partnereivel”, hogy fellépjen a „háborúról szóló hamis orosz narratívák és dezinformáció ellen”.
• A tagállami vezetők elítélik Oroszország agresszióját és követelik, hogy fejezze be. „Azonnal, teljesen és feltétel nélkül” vonuljon ki Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre, azaz még a 2014-ben megszállt és annektált Krímet is hagyja el, valamint haladéktalanul hagyjon abba mindent, ami veszélyezteti az ukrán atomerőművek biztonságát.
• Az EU „határozottan és teljesen Ukrajna mellett áll, és továbbra is erős politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának”. Fokozza az erőfeszítéseit, hogy segítsen Ukrajna „sürgős katonai és védelmi igényeinek” teljesítésében, töretlenül támogatja Ukrajna területi egységét, önvédelmi jogát és függetlenségét a nemzetközi határain belül.

A fentiek nagyjából ismétlik, amit korábbi csúcstalálkozók végén is kimondtak. Ami új, hogy üdvözlik a hétfői megállapodást, amivel egymillió tüzérségi lőszert szeretnének Ukrajnának biztosítani, „figyelembe véve bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának különleges karakterét”. A hasonló fordulatok általában a semleges országokra, itt vélhetően a „konstruktív tartózkodással” jogilag kimaradókra vonatkoznak, mint Magyarország. (A lőszerprogramról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin elleni, múlt héten kiadott elfogatóparancsáról is bekerült egy mondat a szövegbe.

„Tudomásul veszik” a döntést, amely „ukrán gyerekek Ukrajna megszállt részéről jogtalanul Oroszországba deportálásának és átszállításának háborús bűncselekménye” miatt született.

Annyit még hozzátesznek, hogy az ilyen átszállításokat azonnal be kellene fejezni és visszavinni a már elhurcolt gyerekeket, valamint az EU elkötelezett az orosz agresszióval kapcsolatos bűncselekmények számonkérése mellett.

Korábban saját nevében az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Magyarországot kivéve a többi EU-tag igazságügyi minisztere is kiadott nyilatkozatot erősebb szöveggel, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden tagadta, hogy azokban az esetekben vétózott volna.

„Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni”

– közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő, ugyanazt a fordulatot használva, mint amire csütörtökön az állam- és kormányfők rábólintottak.

Arról, hogy még milyen döntések várhatóak a csúcstalálkozón, ebben a cikkünkben írtunk.