Ukrajna, zöld ipar és migráció az uniós csúcstalálkozó programján

Csütörtökön ismét összeülnek az uniós tagországok állam- és kormányfői, hogy rendezzék egymás között a legfontosabb közös ügyeket. Az Európai Tanács papíron nem döntéshozó, de a gyakorlatban a legmagasabb szintű politikai fórum, ahol a tagállamok egyeztethetnek. Ide vagy a legkényesebb és legvitatottabb, vagy a már alsóbb, miniszteri vagy állandó képviseleti szinten ugyan elboronált, de politikai megerősítésre váró ügyek jutnak.

Orbán Viktor az utóbbi napokban az Európai Tanács, valamint Franciaország elnökével hangolódott az ülésre.

Fegyverekre szánt pénz és Putyin elfogatóparancsa is a menün

A napirendet Ukrajna uralja. Volodimir Zelenszkij februári brüsszeli látogatása után ismét egyeztethetnek az uniós tagjelölt ország elnökével, de most csak videókapcsolaton.

Az ukránok lőszereket, elsősorban nagy kaliberű, 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket kértek az EU-tól. Válaszul egy háromlépcsős csomag született, amelyről hétfőn a külügyminiszterek már meg is kötötték az elvi egyezséget, így a csúcson egyszerű jóváhagyás várható. „Nagyon örülök, hogy öt hét alatt” megegyeztünk róla, mondta az EU-csúcsra érkezve a javaslatot eredetileg felvető Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas.

Egy-egymilliárd euróból raktáron lévő, valamint új lőszereket térítenének a szállítások után kérelmező tagállamoknak – utóbbira először lesz példa uniós szinten. Hétfőn 18 ország csatlakozott egy közös beszerzéshez az új muníciókból, de többen egyeztetési és eljárásbeli kötelezettségekre hivatkozva nem szálltak be, így csütörtökön akár bővülhet is a kör.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése alapján Magyarország mindkét esetben a konstruktív tartózkodást választja: ilyenkor egy egyhangúságot követelő döntésnél egy tagállam „nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja”, hogy az köti az EU-t. A kifizetéseket a tagállamok által közösen összedobott Európai Békekeret állja. Ebbe ugyan Magyarország is beteszi arányosan a részét, de Szijjártó Péter szerint ennek megfelelő összeg megy majd a Nyugat-Balkánra, vagyis gyakorlatilag anyagilag is kimarad.

A keretből eddig is fizettek más országokba szállított eszközökre, de a 2027-ig, békeidőre tervezett kasszát alaposan lemerítette Ukrajna támogatása. Nemrég épp kétmilliárd euróval növelték a keretet – az egyes kifizetésekhez hasonlóan egyhangú döntéssel – így a lőszerek kifizetése után ugyanott lesznek, mint az emelés előtt.

Amiről már érdemi vita várható, hogy eredetileg a kétmilliárd helyett eleve 5,5 milliárddal toldották volna meg az alapot, de végül abban maradtak, hogy a különbözetet szükség esetén teszik be. Az emelés a hétfői miniszteri találkozón is szóba került, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója szerint a csúcstalálkozón akár politikai döntés is születhet róla, de az EUrologus forrásai nem számítanak erre.

A lőszerprogram harmadik eleménél már Orbán Viktor szeme is felcsillanhat, mert az EU a saját hadiiparát is felpörgetné, és ez a már – az orosz invázió előtt – bejelentett magyar fejlesztési terveknek is lendületet adhat. Egyelőre elég ködösek az elképzelések a hogyanról, és a külügyminiszteri találkozón a javaslattevő Európai Bizottságra tolták az ötletelést, a Politico szerint ebből heteken belül lehet konkrét javaslat. (A lőszerprogramól bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Az ülést vezető Charles Michel meghívója alapján szóba kerül az „elszámoltathatóság”, ami a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz államfő elleni elfogatóparancsára is utal. A magyar kormány a Bloomberg szerint egymaga akadályozta két esetben is, hogy minden tagállam nevében adjanak ki nyilatkozatot erről (az egyiket valóban csak az EU kvázi-külügyminisztere, a másikat Varga Judit kivételével az összes uniós igazságügyi miniszter nevében). A Külgazdasági és Külügyminisztérium álláspontja szerint a kormány nem vétózott, „Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni”, mások viszont azt mondanak, amit akarnak.

A csúcson két lehetőség lenne. Szélsőséges esetben ismét Magyarország kihagyásával, 26-an adhatnának ki nyilatkozatot, de valószínűleg inkább kellően általános szöveggel intézik el az ügyet. Erre utal, hogy a tervezett végkövetkeztetések alapján a Népszava brüsszeli tudósítója és az EUrologus szerint „tudomásul veszik” a bíróság döntését, amivel szerintük minden tagállam egyetért és ez gyakorlatilag ugyanaz a fordulat, amivel a magyar külügyi tárca a Bloomberg cikkét igyekezett tagadni.

Fejlesztenék az ipart a zöld átálláshoz, de miből?

A tagállami vezetők a kereskedelempolitikáról is egyeztetnek „a mai geopolitikai kontextus” tükrében, valamint a kibocsátásmentes átálláshoz szükséges iparnak is igyekeznek majd lendületet adni. Közülük többen – leghangosabban Emmanuel Macron francia elnök – szóvá tették, hogy az Egyesült Államok egy „inflációellenes” törvénnyel segíti a saját iparát. Az Európai Bizottság egyezkedni kezdett az USA-val kedvezményekről, de a múlt héten két javaslatot is letett az asztalra, hogy az uniós ipart erősítse és jobban el tudja látni alapanyagokkal.

A gond csak az, hogy amíg az Egyesült Államok jelentős adókedvezményeket rakott a törvény mögé, az EU egyelőre az állami támogatási szabályok lazításáig jutott. Ennek az a veszélye, hogy a nagyobb, gazdagabb tagállamok egyszerűen „túlköltekezik” a kisebb, szegényebb országokat. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ugyan korábban bejelentett egy közös „szuverenitási alapot”, de az még mindig nem tiszta, hogy ezt milyen forrásból fedeznék. A közös hitelfelvételtől több tagállam, köztük Magyarország kormánya is ódzkodik, de például az uniós széndioxid-kvóták szóba jöhetnek fedezetként. A magánforrásokat is jobban bevonhatják, ha kiteljesítik a tőkepiaci uniót.

A versenyképesség jegyében az energiapolitikáról is egyeztetnek. Hivatalosan arról lesz szó, hogyan szoríthatják le még jobban az árakat és csökkenthetik az amúgy alaposan visszanyesett orosz függést. Kaja Kallas észt miniszterelnök az ülésre érkezve örült neki, hogy az uniós és G7-es olajársapka, valamint a szankciók működnek, az orosz olajbevételek pedig több mint 40 százalékkal estek, de szerinte a piaci helyzetet figyelembe véve még lejjebb kellene meghúzni a plafont.

Az Euractiv szerint felmerülhet vita az atomenergiáról az ellenzők és támogatók – köztük Magyarország és Franciaország – között, valamint az új belsőégésű motoros autók 2035-ös betiltása is, amit Németország és néhány másik tagállam fúrt meg egy elvi egyezség után. Egyik téma sincs hivatalosan a napirenden, és az ülésre érkezve Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy mindenről nem beszélhetnek, mert az eltérítené a napirendet, „ez nem kívánságműsor”. Krišjānis Kariņš lett miniszterelnöknek azzal volt baja, hogy a németek úgy táncoltak vissza a javaslattól, hogy arról már előzetesen megegyezett a tagállami Tanács az Európai Parlamenttel.

„Ha ezt egy tagállam megteheti, mi állítja majd meg a következőt?” – kérdezte. „Nem kellene ilyen irányba menni.”

Olaf Scholz német kancellár az autók mellett többek között a dél-amerikai gazdasági térséggel, a Mercosurral kötendő szabadkereskedelmi egyezség fontosságáról is hosszan beszélt az ülés előtt újságíróknak, de kitartott amellett, hogy kompromisszum kell a fosszilis üzemanyagok kiváltására képes „e-üzemanyagokról”. A másik nagy ellenző Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni azzal érvelt, hogy más országok már előnyben vannak az elektromos autóknál, ezért nem kellene csak egyetlen technológiához kötniük magukat.

Migráció: átnézik, mennyit haladtak

Az utóbbi időben megugrott, de a 2015-ös hullámot el nem érő migrációval is kezdenie kellene valamit a tagállami vezetőknek. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat épp csütörtökön kiadott adatai szerint majdnem kétharmadával ugrott meg tavaly az uniós országoknál első menedékkérelmet beadók száma. Az alapvető probléma, hogy miközben az EU nagy részén, a schengeni övezeten belül nincsenek határellenőrzések, a menekülteket a mostani szabályok alapján elvileg a külső országoknak kellene kezelnie és ellátnia – kivéve, ha már kellő időt eltöltöttek egy másik tagállamban. Mivel nincs belső határ, gond nélkül továbbmehetnek, ami miatt több tagállam, köztük Ausztria a végtelenségig, az Európai Bíróság szerint illegálisan hosszabbítgatott rendszeres belső határellenőrzéseket vezetett be, így a szabályokon is igazítani kellett. Az osztrák kormány a migrációra hivatkozva tavaly megvétózta Románia és – a szintén nemmel szavazó Hollandiával együtt – Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, hiszen akkor a mostani kettő helyett elég lenne egy helyen átlépni a külső uniós határt a Görögországon át vezető balkáni útvonalon. Az Európai Bizottság már hosszú ideje próbálja megreformálni a rendszert, a legutóbbi javaslatcsomagját 2020-ban adta be, és ugyan tavaly júniusban több elemével haladtak, de a végső alku még mindig nem született meg.

A téma eredetileg a legutóbbi, februári csúcs egyik legfontosabb kérdése lett volna, amíg Volodimir Zelenszkij érkezése nem szorította kissé háttérbe. Ausztria azt szerette volna elérni, hogy az EU az eddigi gyakorlattal szemben fizessen határkerítésekre, és a találkozó végén elégedettnek is tűnt, holott a végkövetkeztetés csak infrastruktúráról beszélt, és erre – például kamerákra, őrtornyokra – eddig is lehetett pénzt kérni. A csütörtöki ülésen végigveszik, mennyit haladtak február óta, így ez elég rövid napirendi pontnak tűnik. (A februári csúcs migrációs következtetéseiről bővebben itt írtunk.)