A határkerítések uniós támogatásán ment az egyik fő vita az EU-csúcson

Az Európai Unió meg fogja erősíteni külső határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelőzze az illegális migrációs beáramlást – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek csúcsértekezlete után pénteken az MTI szerint.

A rendkívüli uniós csúcs egyik fő témája – az orosz-ukrán háború és a zöld ipar támogatása mellett – a migráció volt. Tavaly több mint 900 ezer menedékkérelmet adtak be az EU-ban, ami közel 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel. A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta.

Adjon-e az EU pénzt határkerítésre?

Az ülés nagy kérdése az volt, hogy vajon határkerítésre is adjon-e pénzt az EU. Az Európai Bizottság ettől következetesen elzárkózik, de többek között a legnagyobb uniós pártcsaládot, az Európai Néppártot vezető Manfred Weber is szeretne ezen változtatni. A csúcstalálkozó előtt nyolc tagállam, köztük Ausztria levélben kért keményebb határellenőrzéseket, Karl Nehammer osztrák kancellár pedig a Welt szerint belengette, hogy vétózhatja a csúcstalálkozó után kiadott végkövetkeztetéseket. (Az állam- és kormányfői csúcstalálkozókon jogi döntéseket nem hoznak, csak politikaiakat, ezeket következtetésekben foglalják össze.)

Az EU-n belül Ausztriában adták be lakosságarányosan a legtöbb menedékkérelmet, és Karl Nehammer emiatt tavaly megvétózta Románia és – a szintén nemmel szavazó Hollandiával együtt – Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Az osztrák kancellár a bolgár-török határra akart kerítést, amit az EU-val fizettetne ki.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetők a csúcs végére több azonnali, konkrét és gyakorlati lépésben egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében, de kerítésről nem beszélt. A végkövetkeztetésekbe annyi került be, hogy a tagállami vezetők felszólítják az Európai Bizottságot, „haladéktalanul mozgósítson jelentős uniós forrásokat és eszközöket a tagállamok a célból való támogatása érdekében, hogy megerősítsék a határvédelmi képességeket és infrastruktúrát, a határőrizeti – többek között a légi felügyeletet szolgáló – eszközöket, valamint a felszereléseket.”

Karl Nehammer az ülés után kijelentette: az EU kötelezettségvállalása a határbiztonság finanszírozására lehetővé teszi a tagországoknak, hogy saját pénzt fektessenek határvédelmi kerítések építésébe. Az Európai Bizottság ugyanis beleegyezett abba, hogy jelentős támogatást nyújtson a határőrségek megerősítéséhez és eszközök, köztük járművek beszerzéséhez, ezzel a tagországok, például Bulgária saját forrásokat fordíthatnak határkerítések építésére vagy megerősítésére – mondta.

Az Európai Bizottság álláspontja ugyanakkor eddig is az volt, hogy ugyan kerítésre vagy falra nem ad pénzt, de azt kísérő infrastruktúrára, például megfigyelőtornyokra igen, ahogy azt például a testület vezető szóvivője, Eric Mamer január végén kimerítően elmagyarázta.

A tagállamok magukat is felszólították, hogy egyezzenek már meg

A tagállamok vezetői abban is megállapodtak, hogy a határigazgatás hatékonyságának javítására kísérleti projektet indítanak a gyorsabb és méltányosabb menekültügyi eljárások lefolytatására, valamint arra, hogy hatékonyabbá tegyék az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének rendszerét.

A tagállamok azt is hangsúlyozták, hogy be kellene fejezni az uniós migrációs és menekültügyi csomagot. Az Európai Bizottság már hosszú ideje próbálja megreformálni az uniós menekültügyi rendszert, a legutóbbi javaslatcsomagját 2020-ban adta be, és ugyan tavaly júniusban több elemével haladtak, de a végső alku még mindig nem született meg. A jogszabályokról a tagállami minisztereknek egymással és a legtöbb esetben az Európai Parlamenttel kell megállapodniuk.

Az ülésen beszéltek arról is, hogy több segítséget kell nyújtani a migráció által nagyobb nyomásnak kitett országoknak az önkéntes szolidaritási mechanizmus hatékonyabb alkalmazásával. Az EU ugyan épp próbálkozik ezzel, de csak 19 tagállam szállt be és az Euronews szerdai cikke szerint június óta eddig mindössze 435 embert helyeztek így át.