Újabb kétmilliárd euróval segítik az ukránokat lőszerrel egy uniós tagállami alapból

Ukrajnának szánt segítségről egyeztettek hétfőn az uniós védelmi és külügyminiszterek.

„Lőszerre van szükségünk, és gyorsan”

– foglalta össze Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, milyen üzenetet kaptak a miniszterek ukrán kollégájuktól, Dmitro Kulebától, aki videón kapcsolódott be az ülésbe.

Három dologban egyeztek meg:

1. Egymilliárd euróval térítenek már raktáron lévő, főleg tüzérségi lőszereket vagy ukrán kérésre rakétákat az Európai Békekeretből. Ebből a „rendes” uniós költségvetésen felüli, a közelmúltban kétmilliárd euróval emelt alapból eddig is az EU-n kívülre, főleg Ukrajnába küldött katonai eszközöket társfinanszíroztak utólag a tagállamoknak, Josep Borrell szerint nagyjából 55-60 százalékot téríthetnek a költségekből.
2. További egymilliárd eurós segítséggel új lőszereket vásárolnak az „európai ipartól”. A szerződéseket május végéig szeretnék megkötni. Az Európai Védelmi Ügynökség közös beszerzési projektet indít 17 uniós országgal és Norvégiával, jelentette be az uniós szerv, de Josep Borrell szerint más tagállamok is érdeklődnek a csatlakozás iránt. Az EU kvázi-külügyminisztere több mint húsz résztvevővel számol. (Ahogy arról korábban írtunk, a Politico szerint előzetesen 25 tagállam érdeklődött, de az előzetes hírekkel szemben Ausztria szerepel a 18 résztvevő között.) Az ügynökség főleg nagy kaliberű, 155 milliméteres tüzérségi lőszert szerezne be gyorsan. A találkozó után kiadott dokumentum szerint ezt is az Európai Békekeretből fizetnék, de a nagy projekt mellett akár kisebb csoportokban is közösködhetnének. (A Politico úgy tudja, az ügynökségi kezdeményezésből egyelőre kimaradt Dánia így fogna össze Hollandiával és Németországgal.)
3. Emellett a termelést is szeretnék felpörgetni, mert „most olyan helyzetben vagyunk, amiben 60 éve nem voltunk”: „tetszik vagy sem – és az biztos, hogy nekünk sem tetszik – a határunkon egy háborúval kell szembenéznünk”. A hidegháború vége óta folyamatosan leépült az európai védelmi képesség, de „a környezet drámaian megváltozott”. A tanácsi dokumentum az EU javaslattevő szervétől, az Európai Bizottságtól várja a konkrétumokat arról, hogyan támogassák az európai védelmi ipart, „beleértve, ahol az megfelelő, az uniós költségvetés mozgósítását”.

A cél, hogy egy éven belül egymillió tüzérségi lőszert biztosítsanak.

Ahogy azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban bejelentette, a magyar kormány konstruktív tartózkodással él. Ilyenkor a tagállam „nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja”, hogy az köti az EU-t, vagyis jogilag magyarázhatónak tűnik a kijelentése, hogy kimaradunk. (A Népszava brüsszeli tudósítója szerint a semleges Ausztria, Írország, valamint Málta is konstruktívan tartózkodott.) Szijjártó Péter arra utalt, hogy Magyarország pénzügyi szempontból is kimarad, mert a ránk eső, nagyjából egy százaléknak megfelelő összeggel a Nyugat-Balkánra szánt fegyvereket térítenének. Erre utaló dokumentumot egyelőre nem adtak ki a találkozóról, de a mai eleve egy politikai megállapodás, vagyis nem kizárt, hogy például a hivatalos döntéssel egyszerre valóban elfogadnak egy kisebb nyugat-balkáni csomagot is. (A békekeretes kifizetésekhez és az alap emeléséhez is egyhangú döntés kell.)

Josep Borrell bejelentette, hogy a miniszterek az Európai Békekeret 3,5 milliárd eurós emelését fontolgatják, de erről még nincs megegyezés. Ahogy arról korábban írtunk, a békeidőre, 2027-ig tervezett alapot hamar leapasztották az ukrajnai háború miatti kifizetések. Tavaly 5,5 milliárd euróval szerették volna megemelni a keretet, de a Financial Times szerint ezt – egyedüliként – Magyarország ellenezte teljesen egy nagyköveti előkészítő találkozón. A többiek elvben rábólintottak, de a technikai nehézségek miatt néhányan inkább kétmilliárdot adtak volna első körben, utána fokozatosan emelve. Végül a kétmilliárdos változatot fogadták el, azzal a kiegészítéssel, hogy szükség esetén további 3,5 milliárddal emelik az összeget. A Szabad Európa brüsszeli tudósítója szerint a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcstalálkozón dönthetnek a keret növeléséről.

Az uniós kvázi-külügyminiszter nem értett egyet azzal, hogy Oroszországnak ne kellene foglalkoznia a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancsával, mert ha az orosz elnök a bíróságot létrehozó egyezményt aláíró 130 ország bármelyikébe utazna, azonnal le kellene tartóztatni. Josep Borrelltől kissé furcsa volt ez a kitérő, amit nem újságírói kérdésre tett, mert a külügyminiszteri találkozó után nem adtak ki semmilyen dokumentumot erről, csak egy nappal korábban egyet a saját nevében. Ebben többek között emlékeztetett rá, hogy az uniós állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – tavaly decemberben üdvözölték a törekvéseket a háborús bűnök teljes számon kérésére. A Bloomberg szerint az uniós főképviselő azért csak a saját és nem minden tagállam nevében adta ki a nyilatkozatot, mert Magyarország utóbbit vétózta.