A magyar kormány konstruktív tartózkodással hagyja jóvá az uniós lőszervásárlást Ukrajnának

Magyarországon egyre nagyobb a „háborúpárti” nyomás, de nem enged – ismételte el Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter arról az uniós javaslatról beszélt, amellyel „ha valamely tagország saját készleteiből már meglévő lőszert szállít Ukrajnába, akkor ezt a közös költségvetésből, az úgynevezett Európai Békekeretből az Európai Unió, illetve a tagállamok finanszírozzák egymilliárd – hangsúlyozom: egymilliárd! – euró értékben”.

A „rendes” költségvetésen felüli alapból ugyanakkor eddig is utófinanszíroztak EU-n kívülre vitt katonai eszközöket – a legtöbbet Ukrajnába, emiatt összesen 3,6 milliárd eurót térítettek a tagállamoknak. Ehhez egyhangú döntésre van szükség, ahol a döntésnek „nem akadálya” a tartózkodás.

Az EU-n kívüli fegyverekre adható keretet nemrég emelték kétmilliárd euróval, összesen közel nyolcmilliárd euróra (szintén egyhangúlag). „Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, nem is fogunk”, ezért nem visz lőszert, „ugyanakkor nem akadályozzuk meg, hogy a többiek azt csináljanak, amit akarnak” konstruktív tartózkodással.

Az uniós kvázi-alkotmány szerint ilyen esetben egy tagállam a tartózkodásához „egy formális nyilatkozatot fűzhet.

Ebben az esetben nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a határozat köti az Uniót.

A kölcsönös szolidaritás szellemében az érintett tagállam tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes lehet az Uniónak a kérdéses határozaton alapuló fellépésével vagy azt hátráltathatja, a többi tagállam pedig ezt az álláspontját tiszteletben tartja.”

(Arról, hogy ehhez a lehetőséghez nyúlhat a kormány az akkor még egymilliárdosra tervezett lőszerszállításnál, ebben a cikkünkben írtunk.)

Az alaphoz arányosan minden tagállam, így Magyarország is hozzájárul, de Szijjártó Péter szerint ez az egy százaléknyi rész a Nyugat-Balkánra megy, vagyis oda szánt eszközökre is jóváhagynának pénzt.

A befizetések közösen mennek, de Ukrajna mellett más EU-n kívüli országokba vitt eszközökre is költhetnek. Szijjártó Péter még egy decemberi kifizetés jóváhagyásakor jelentette ki, hogy az illegális migráció elleni harcra is akar költeni többek között a Nyugat-Balkánon, bár azóta januárban volt már egy újabb, szintén jóváhagyott kör Ukrajnának. Úgy tűnik, a mostani megoldással (az ukrán kifizetéssel egyszerre egy kis részt a Nyugat-Balkánra is szánnak) igyekszik a kormány kihúzni a kritika fogát, hogy a közös kasszán keresztül Magyarország is költene Ukrajnába vitt fegyverekre. (A keretből eddig is ment a decemberben felsorolt térségek országainak Ukrajna mellett.)

Ami újdonság, hogy egymilliárd euróból új lőszereket is vennének közösen, vagy ahogy Szijjártó Péter technikailag igyekezett lebontani, „ezután közösen beszerzett, újonnan bevásárolt lőszerekből is minél többet adjanak át Ukrajnának”, erre pedig „szintén létrejön egy egymilliárd eurós pénzügyi keret”. Szijjártó Péter elismerte, hogy ebben az EU közös Európai Védelmi Ügynöksége is szerepet kaphat, de ez mindegy, mert szerinte Magyarország kimarad a programból.