Jóváhagyta Szijjártó, hogy az EU újabb 500 millió eurót adjon ukrán fegyverekre

Hétfőn Brüsszelben tárgyaltak az uniós külügyminiszterek, hogy az Európai Békekeretből újabb 500 millió euróval támogassák Ukrajnának szánt fegyverek utólagos finanszírozását.

A „rendes” közös költségvetésen felüli, eredetileg 5,7 milliárd eurós kasszát a tagállamok, így Magyarország együtt dobták össze, és ebből kérhetik EU-n kívüli országoknak adott katonai eszközök megtérítését. A 2021-2027-es, békésebb időre tervezett alapot hamar kimerítették az orosz invázió elleni védekezésre Ukrajnának adott fegyverek. Eddig több mint 3,1 milliárd eurót osztottak ki erre a célra, miközben más országoknak adott eszközökre is költöttek, ezért tavaly decemberben kétmilliárd euróval meg kellett emelni az erősen fogyó keretet. Ehhez és a kifizetésekhez is egyhangú döntés, azaz a magyar kormány beleegyezése (igen szavazata vagy legalább tartózkodása) kell.

A Politico hétfőn arról írt, hogy Magyarország korábban blokkolta a jóváhagyást nagyköveti szinten arra hivatkozva, hogy a kormány utasítására vár. (Így kerülhetett a javaslat eggyel magasabb politikai síkra, a miniszterek elé.) Szijjártó Péter az ülés napján tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, „a mi álláspontunk egyértelmű: béke kell”, mert „ellentétes az érdekeinkkel minden olyan döntés, amely a háború meghosszabbításához vagy potenciális eszkalálódásához” vezethet, közvetlen szomszédként érezzük a hatását, ezért „nem tartjuk jó ötletnek a fegyverszállítások fokozását”, de

„nem akadályozzuk az Európai Unió erre vonatkozó döntésének a végrehajtását”.

Ha más tagállam sem tiltakozik, ezzel megszülethet az ülésen a politikai megállapodás az 500 millió euró kifizetéséhez, valamint 45 millió euróhoz az EU ukrán katonákat kiképző missziójára.

Ha nem védi Ukrajna a magyarokat, „megnehezíti” a támogatását

Szijjártó Péter a kollégáitól segítséget is kért, mert magyar pedagógusok tömeges kirúgása, magyar jelképek levétele „súlyos, magyarellenes koncentrált támadás jelei” Ukrajnában. (Az elmúlt napokban Munkács kistérségben voltak erre példák.) A miniszter kiemelte, hogy ez nem kétoldalú probléma, mert Ukrajna uniós tagjelölt és a nemzeti közösségek védelme az EU egyik alapértéke. Szerinte nem elég a tavaly decemberben elfogadott kisebbségi törvény, a 2015-ös szabályokhoz kell visszatérni.

„Minden ilyen intézkedés nagyon megnehezíti a jövendőbeli, Ukrajnát támogató döntéseinket”, amelyek „Magyarországtól áldozatot követelnek”.

Hiába tiltakozott Románia is, egyelőre Szijjártó Péternek úgy tűnik, az ukránok nem veszik figyelembe egyik tagállam igényeit sem, de Ukrajnának „szüksége lesz olyan európai döntésekre, amelyek nélkülünk nem fognak megszületni”. Minél később adják vissza a kárpátaljai magyarok jogait, annál nehezebb lesz meghozni a támogató döntéseket Budapesten.

Azt a miniszter szerint Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is megerősítette, hogy a kisebbségek ügyére „komoly hangsúlyt helyez” a megbeszéléseken Ukrajnával, és a témát a februári ukrán-uniós csúcson is fel fogja vetni.

Készül a szankciók következő köre

Az ülésen a következő, előkészítés alatt álló szankciós csomagról is egyeztettek. Ahogy az eddigi kilencről is egyhangúlag, azaz a magyar kormány beleegyezésével döntöttek, úgy most is minden tagállam jóváhagyására szükség van.

„Egészen előrehaladott állapotban van ez a javaslat”, és az ülésen felszólaló uniós országok „döntő többsége” támogatta. „Alapvetően vitatjuk a szankciók eredményességét”, mert egy év alatt nem állították meg a háborút, szerinte „nem politikai állítás, hanem tény”, hogy a szankciók jobban ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.

Az ülésen felszólalt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki szankcionáltatná az orosz nukleáris ipart és ennek „van táptalaja” bizonyos tagállamoknál, de ezt a magyar kormány nem támogatja, mert az veszélyeztetné a magyar energiaellátás biztonságát. Az Európai Bizottság figyelmét is felhívták rá, hogy az – akár már a héten nyilvánosságra hozott – javaslat semmilyen formában ne érintse az atomenergia-ügyi együttműködést Oroszországgal.

Szijjártó nem cáfolta, hogy lehúznának neveket a szankciós listáról

A minisztert megkérdezték arról, hogy a magyar kormány a Politico és a Szabad Európa értesülései szerint kilenc nevet leszedetne az uniós szankciós listáról. A rajta szereplő személyeket, cégeket és szervezeteket rendszeresen, egyhangúlag meg kell újítania a tagállamoknak.

„Fontos az európai hitelesség szempontjából, hogy olyan személyek ne szerepeljenek a szankciós listákon”, akiknél ennek sem jogi, sem tartalmi alapja nincs. (A listán nem csak a nevek szerepelnek, hanem részletes leírás is róluk, ami indokolja, hogy miért kerültek fel rá. A döntéseket meg lehet támadni az Európai Bíróságon, ha valaki jogszerűtlennek érzi, volt már rá korábbi példa, hogy az EU elveszített ilyen pert, már több orosz oligarcha is az uniós törvényszékhez fordult.)

Szijjártó Péter szerint „van, aki megértéssel fogadja az érveinket”, van, akinek az sem lenne elég, ha tízszer többen lennének a listán. A Politico szerint a magyar kormány korábbi fő szövetségesei, a lengyelek tiltakoztak leginkább a hazai álláspont miatt.