Orbán egy korábbi kérését is teljesítve erősítené az EU a hadiiparát Ukrajna segítésére

2023. május 3. – 13:25

Orbán egy korábbi kérését is teljesítve erősítené az EU a hadiiparát Ukrajna segítésére
Thierry Breton látogatást tesz a Nexter Arrowtech haditechnikai gyárban a közép-franciaországi La Chapelle-Saint-Ursinban 2023. március 20-án – Fotó: Guillaume Souvant / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság 500 millió euróval és ideiglenesen lazább szabályokkal segíti a lőszergyártást a következő két évben. A terv a harmadik, hosszabb távú elem abban a csomagban, amivel Ukrajnát segítenék évi egymillió lőszerrel. A tagállami külügyminiszterek, köztük Szijjártó Péter még márciusban kérték az Európai Bizottságtól, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai védelmi ipar fejlesztésére.

Orbán egy ötletével is több lőszer juthatna Ukrajnának

Thierry Breton belső piaci biztos elismerte, hogy az ukrajnai konfliktus próbára teszi az uniós gyártási kapacitásokat, de már létezik az infrastruktúra, a termelést viszont bővíteni kell. A támogatásra szerinte azért van szükség, mert a korábbi időszakban csökkent a kapacitás, a cégeket pedig Ukrajna jövőbeni igényeire is fel kell készíteni. Thierry Breton arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok most a korábbinál jóval többet költenek védelemre, arra utalva, hogy a pénz nagyobb részét tarthatnák a felpörgetett uniós iparon keresztül az EU-ban. „Természetesen azt szeretnénk, hogy a projektek Európában termeljenek.”

A támogatás nagyjából fele az Európai Védelmi Alapból jönne, a másik részét egy közös beszerzéseket ösztönző alap, az EDIRPA adná. Alapesetben a fejlesztések 40 százalékát állná az EU, de ez az arány nőhet, ha például a cégek új partnerségeket alakítanak ki, amivel az együttműködést próbálják ösztönözni.

A javaslat megnyitná azelőtt is az utat, hogy a tagállamok a kohéziós támogatásokból és a helyreállítási alapból irányítsanak át pénzt a hadiiparnak. Orbán Viktor 2022 márciusában épp azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a pénz egy részét fordíthassák védelmi célra. A javaslat szövege ugyanakkor csak az indoklásban beszél Ukrajnáról, a célja általában az uniós ipar megerősítése. Magyarország kizárta, hogy Ukrajnába fegyvereket szállítson, de a többi tagállam a hárompontos terv első elemével is szállít raktárról Ukrajnának, így majd valahonnan fel kell tölteniük a készleteket. Thierry Breton többek között arról beszélt, hogy az EU-nak magát is meg kell tudni védenie. (A hazai fejlesztési tervekről bővebben ebben a cikkben írt a Direkt36.)

A mostani bizottsági javaslat a pénz mellett a szűk keresztmetszeteket is igyekszik feltérképezni, valamint különféle ideiglenes szabályozási könnyítésekkel, például a közbeszerzési előírásoknál igyekszik simábbá tenni az utat a fejlesztések előtt. Nem csak új eszközök gyártásába fektetnének be, például régebbi, elavult vagy már használhatatlanná vált lőszereket is felújítanának és munkaerő képzésére is lehetne költeni.

Arról, hogy az EU közös védelempolitikájának hogyan adott új lendületet az orosz invázió, bővebben ebben a cikkben írtunk.

ASAP

A program neve is mutatja, hogy sietni szeretnének vele: az angol rövidítése ASAP, azaz „amint lehet”. A rendeletjavaslatot a tagállami minisztereknek és az Európai Parlamentnek kell közösen elfogadnia, a bizottsági közlemény szerint pedig a testület abban bízik, hogy idén nyárra már el is fogadják a szöveget. Ez az uniós jogalkotás átlagos sebességéhez képest elképesztően gyors lenne. A program 2025 közepéig tartana.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!