Az Európai Bizottság szerint a kormány nem adott elég világos információkat az igazságügyi reformról

Az Európai Bizottság két kérdést tett fel a kormánynak az igazságszolgáltatási reformról, értesült a Népszava és a Szabad Európa. Ahogy arról korábban írtunk, az uniós testület még múlt héten küldte el a dokumentumot, de a levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra.

A Szabad Európa szerint az Európai Bizottság egyrészt a Kúria elektronikus ügyelosztási rendszeréről tett fel kérdést, másrészt arról, hogy a magyar bíróságok hogyan fordulhatnak előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz.

A levél egyik aláírója, Nicolas Schmit szociális ügyi biztos kedden beszélt a dokumentumról. Az Európai Parlament költségvetési és a büdzsét ellenőrző szakbizottsági ülésén csak annyit árult el, hogy bizonyos kérdésekben pontosításokat kértek. Ahogy emlékeztetett rá, az igazságügyi reform horizontális feltételként blokkolja a mintegy 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási (kohéziós) források szinte egészét. (A pénz egy része további feltételek és a jogállamisági eljárás miatt sem jöhet a költségvetésbe. Még ezek kipipálása nélkül is akár 12,7 milliárd euró – mostani árfolyamon több mint 4800 milliárd forint – szabadulhat fel, ha az Európai Bizottság teljesítettnek veszi az igazságügyi reformot, bár az összeg további szakmai követelményektől is függ. A négy elemből álló csomag a legértékesebb abból a nagyjából harminc feltételből, amely a 2021-től megnyílt uniós támogatások zömének kifizetését blokkolja, erről bővebben itt írtunk.)

Ahogy arra Nicolas Schmit emlékeztetett, a kormány július közepén jelentette készre a reformot, de az Európai Bizottság szeptember végén kérdéseket küldött a részletekről. Erre a biztos szerint azért volt szükség, mert a magyar önértékelés bizonyos pontokat nyitva hagyott. A levélre meg is érkezett a válasz, de Nicolas Schmit arról beszélt, hogy

a magyar hatóságok még mindig nem adtak elég világos információkat, hogy véglegesítsék az értékelést,

ezért küldtek újabb kérdéseket.

Az Európai Bizottságnak három hónapja van az értékelésre, de ez a határidő kitolódik annyival, amennyi idő a kérdésektől a magyar válaszokig eltelik. A Szabad Európa úgy számol, hogy így legkorábban november 21–22-én kerülhet a magyar igazságszolgáltatási csomag a biztosok testülete elé, akik a végső döntést meghozzák, de ez attól is függ, milyen gyorsan ír vissza a kormány.

Ahogy arról korábban írtunk, az EU azt várja el, hogy

• növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• számolják fel az akadályokat, amelyek korlátozhatják a magyar bírókat, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

Hahn: Nem Magyarország megbüntetése, hanem a költségvetés védelme a cél

Az értékelést „nem vesszük félvállról”, győzködte Nicolas Schmit az európai parlamenti képviselőket. Folyamatosan értékelik a feltételeket, nem csak az elején. Ha Magyarország bármikor megsérti ezeket, ugyanúgy fellépnek, mint bármelyik tagállamnál.

Az egyik ok, ami miatt az igazságügyi reform teljesítésével sem férhet hozzá a teljes 22 milliárd eurós felzárkóztatási kerethez a magyar költségvetés, az az úgynevezett jogállamisági mechanizmus. Ennél

a labda „igencsak” a magyar térfélen pattog,

mondta Johannes Hahn költségvetési biztos. A magyar hatóságok néhány ügyben már találtak megoldást, például létrehozták az Integritás Hatóságot. Ugyanakkor az Európai Bizottság hiába kért még tavaly szeptemberben változtatásokat, ezeket nem sikerült vagy nem jól megvalósítani tavaly december 15-ig (ekkor döntöttek a tagállamok bizottsági javaslatra a mechanizmus élesítéséről) „és még mindig ez a helyzet”. Az Európai Bizottságnak legkésőbb egy év elteltével (azaz most december közepéig) újra kell értékelnie a feltételek teljesülését, hangsúlyozta Johannes Hahn, de meg van róla győződve, hogy ezek teljesíthetőek lennének, ha a magyar kormány erre összpontosítana.

A magyar hatóságok kérésére az Európai Bizottság egy hónapon belül javaslatot tehet a korlátozások megszüntetésére vagy módosítására, erről újabb egy hónapja van dönteni a tagállamoknak. Vannak tárgyalások, konstruktív a párbeszéd, de

nincs olyan „kielégítő fejlemény”, ami alapján pozitív értékelést adhatnának.

Johannes Hahn szerint a cél soha nem az volt, hogy Magyarországot büntessék, hanem az, hogy védjék az uniós költségvetést a jogállamiság megsértésétől.

Ahogy arról korábban is többször írtunk, a legsürgetőbbnek tűnő probléma, hogy a jogállamisági mechanizmus részeként a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű intézményeket, köztük a 21 „modellváltó” egyetemet is eltiltották új uniós kötelezettségvállalásoktól. Ez főleg két programnál, az Erasmus+ ösztöndíjas oktatási cseréknél és a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél okoz gondokat. Utóbbi miatt a modellváltó egyetemek már júniusban eurómilliós károkra panaszkodtak, Kemenesi Gábor virológus az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisének nevezte a helyzetet.

A KDNP uniós pártcsaládjából is jött kritika

A keddi ülésen a képviselők közül többek között a szocialista Eider Gardiazabal Rubial kritizálta az uniós testületet, mert nem világos, egyáltalán mit teljesített a magyar kormány, hol állnak az egyeztetések. A KDNP-t is sorai között tudó Európai Néppártból Petri Sarvamaa azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság „egy millimétert” sem engedhet a jogállamisági feltételekből egyik tagállamnál, ebben az esetben történetesen Magyarországnál sem. A májusi budapesti útjuk alapján (erről itt írtunk) úgy látta,

a magyar hatóságok sok időt és erőforrást ölnek abba, „hogyan kerüljék ki a dolgokat”.

Johannes Hahn válaszul elmondta, hogy nem tárgyalnak a magyar kormánnyal, hanem tisztázásokat kérnek. Nicolas Schmit is arról beszélt, hogy az igazságügy függetlensége nem alku tárgya, és a gyakorlati megvalósítást is szeretnék látni.

Tagadták, hogy engednének a magyar kormány zsarolásának

A néppárti José Manuel Fernandes azokról a sajtóértesülésekről is megkérdezte az Európai Bizottságot, amelyek szerint a testület abban bízva hagyná jóvá az igazságügyi reformot, hogy cserébe a magyar kormány átengedi a többéves uniós költségvetés emelését. Ennek része, hogy hogyan támogatássák Ukrajnát, miután lassan kifut egy 18 milliárd eurós program. Orbán Viktor korábban hol alig leplezetten, hol teljesen nyíltan kimondta, hogy az emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

„Az Európai Bizottság fog-e megint reagálni a lehetséges zsarolásra?” – kérdezte José Manuel Fernandes. (Korábban már a tavaly decemberi, jogállamisági mechanizmus élesítéséről is szóló döntés és az eszköz létrehozásának jóváhagyása is valahogyan épp összeakadt más ügyekkel.) Johannes Hahn szerint korábban bizonyították, hogy nem lehet őket megzsarolni. Például az Ukrajnának nyújtott további hitelt bonyolultan, de akár 26 tagállammal is meg tudják oldani – erre a hasonló tavalyi esetnél valóban volt tartalékterv –, így „elvben” a költségvetési emelés nagy tételeinél nincs lehetőség zsarolásra. Más céloknál, mint a külső határvédelem megerősítésénél valóban egyhangúság kell, de Magyarország érdeke is, hogy erre költsenek.

Deli szerint intézményi visszaélés tanúi vagyunk

Az Európai Parlament közvetlenül nem vesz részt semmilyen feltétel értékelésében, az az Európai Bizottság és a jogállamisági mechanizmusnál bizottsági javaslatra a tagállami Tanács dolga. A képviselő-testület ugyanakkor közvetve hathat az Európai Bizottságra, amelyet a júliusi EP-választás után meg kell majd szavaznia.

Valószínűleg erre célozva beszélt arról a Fidesz listájáról EP-be került Deli Andor, hogy „intézményi visszaélés” tanúi vagyunk. Úgy látta, hogy a képviselő-testület „szokás szerint” nyomást akar helyezni az Európai Bizottságra az eljárásban. Az ilyen ülések kezdenek nagyon kiszámíthatóvá válni, mert mindig azonnal összehívják, akárhányszor egy hírügynökség az egyeztetések lehetséges sikeres lezárásáról ad hírt.

Csak a megszokott kritikákat ismétlik,

soha semmi sem lesz elég, amit a magyar kormány tesz, holott azt a biztosok is elismerték, hogy sokat haladtak „az állandóan előforduló többletkövetelések ellenére”.

Ezek szerinte valamiért mindig akkor bukkannak fel, amikor az EP növeli a politikai nyomást az Európai Bizottságon. Deli Andor is arra szólította fel a testületet, hogy ne engedjen a zsarolásnak, de a képviselőktől. Ne terelje még inkább politikai irányba az eljárást most, amikor az intézményi ciklus végére érnek és mindenki egyre inkább az EP-választásra készül, mert ha enged a nyomásnak, a procedúra bohózattá válik.