Kemenesi Gábor: Az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisét éljük

Óriási „ütést” kapott a hazai tudomány, az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisét éljük – nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus a Népszavának. Szerinte a magyar tudományos közösség kitiltása az uniós finanszírozású pályázatokból nagyjából olyan, mintha lekapcsolnák Magyarországot az európai mobilhálózatról.

Kemenesi ezt arra reagálva mondta, hogy az Európai Unió Tanácsa 2022. december 15-i hatállyal megtiltotta a szerződéskötést az alapítványi formában működő magyarországi egyetemekkel a Horizont-alapból finanszírozott pályázatok esetében, miközben állítása szerint a tiltás még a december 15. előtt elnyert pályázati programokat is érinti.

A virológus a lapnak azt mondta, legutóbb például egy olyan, rovarok által terjesztett betegségekkel foglalkozó nemzetközi hálózati programból rakták ki őket, amely még tavaly december 15-e előtt elindult. Ezért a programokból való kizárás szerinte nemcsak azt jelenti, hogy nem érkezik pénz az EU-tól, hanem a már meglévő vagy épülőben lévő nemzetközi együttműködések esetében is rendkívüli károkat okoz. A virológus azt mondta, érdemi hivatalos tájékoztatást vagy jogi segítséget sem kapnak, és nem tudják, milyen formában fordulhatnának jogorvoslatért.

Ahogy arról januári cikkünkben írtunk, a modellváltó egyetemeket nem a pályázatoktól, hanem a kötelezettségvállalásoktól (maguktól a támogatásról kötött szerződésektől) tiltották el. Utóbbiak aláírására nyolc hónapjuk van a pályázat elnyerése után, így kerülhettek bajba, akik ezen még nem voltak túl december végéig. Nem is lett volna gond, ha az eredeti terveknek megfelelően március végére megállapodott volna a kormány és az Európai Bizottság, így viszont az első ilyen pályázatoknál információink szerint májusban lejárt a határidő, és a nyolc hónapból nem nehéz visszaszámolni, hogy azóta minden érintett ugyanígy járt. A kormány ötmilliárd forintos alappal pótolta a kieső forrásokat, és elvileg a tiltás feloldása után utólag is kérhetik az EU-tól a pénzt, de a modellváltó egyetemek így is már júniusban eurómilliós károkról panaszkodtak, mert be sem veszi őket a közös horizontos pályázatokba a többi résztvevő (erről bővebben itt írtunk).

Jelentős összegekről van szó, a Horizont Európa programból másfél év alatt összesen 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, és kétszáz megállapodást írtak alá magyar kutatókkal, míg az alapítványi egyetemekre 10 millió euró fölötti összeg érkezett.

Kemenesi a helyzetre példaként a brit tudósok példáját említette, akiket a Brexit után évekre kiírtak a nemzetközi kutatási programokból, az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak pedig csak néhány napja sikerült megállapodnia arról, hogy a brit kutatók a jövő év elejétől újra részt vehetnek a Horizontban. Azonban a virológus szerint a briteknél gyakran megjelent a nagy olvasottságú folyóiratokban és napilapban olyan cikk, amely felhívta a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a tudósok kilátástalan helyzetére. „Magyarországon viszont csend van, és olyan, mintha ez a probléma nem érdekelne senkit” – fogalmazott.

A Népszava arra is emlékeztet, hogy Navracsics Tibor miniszter még a napokban is optimistán nyilatkozott arról, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa program ügyében is lesz megállapodás az Európai Unióval, és a hallgatói programok folyamatossága fennmaradhat.