A kormány szállt be 1,8 milliárd forinttal, hogy a modellváltó egyetemeken ne legyen baj az Erasmusszal

Minden feltétel adott ahhoz, hogy az őszi és a tavaszi félévben is megvalósuljanak a mobilitási programok az Erasmus-program keretrendszerén belül,

ehhez a források rendelkezésre állnak – jelentette ki csütörtökön az MTI szerint Bodrogi Richárd. A programot kezelő Tempus Közalapítvány főigazgatója ezzel ugyanazt ismételte meg, amit a Tempus többek között a nyáron hozott feltételes támogatói döntéseinél is állított.

Amiről ez a mondat önmagában nem szól, hogy „a források” pontosan honnan származnak. A tagállamok tavaly decemberben tiltották el az új uniós kötelezettségvállalásoktól a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű intézményeket, köztük a 21 „modellváltó” egyetemet átláthatósági és összeférhetetlenségi problémák miatt.

A kormánynak is be kellett szállnia az Erasmus+ támogatásaiba

Az Erasmus+ oktatási csereprogramban ötven résztvevő intézmény közül 29 nem váltott modellt, így ezek az intézmények „nem szembesültek nehézségekkel” a program lebonyolításában, mondta Bodrogi Richárd csütörtökön.

A modellváltott egyetemeknél a kormány 1,8 milliárd forint plusz forrást biztosított a mobilitási programokhoz,

amelyet a közalapítvány kuratóriuma augusztusban szét is osztott – ismerte el a főigazgató.

Az már idáig is szinte garantáltnak tűnt, hogy a pénzt az EU helyett a kormánynak kellett biztosítania a kötelezettségvállalási tiltás miatt, de ezt korábban például a Tempus augusztus végi közleménye sem mondta ki. A testület kuratóriuma két augusztusi ülésen döntött 17 egyetem 1,82 milliárd forint értékű pénzügyi támogatásáról. (Erre azért nem feltétlenül lehetett szükség eddig mind a 21 modellváltó intézménynél, mert ahogy azt még januárban megírtuk, az Erasmus+-nál 2022 közepén jelentős mennyiségű szerződést aláírtak az egyetemekkel, ami 2024 közepéig fedezi a költségek nagy részét. A nem vagyonkezelői alapítványi hátterű intézményeknél már idén júniusban sem volt gond az akkori döntések jóváhagyásával.)

A feltételes támogatói döntéssel úgy tűnik, hogy sikerült elkerülni azt, ami miatt az Európai Bizottság késő tavasztól a nyár közepéig pánikolt. A testület többször arra figyelmeztetett, hogy ha július közepéig – jellemzően ekkor szerződnek –, de legkésőbb a szeptemberi egyetemi évkezdésig nem sikerül megállapodni a korlátozások feloldásáról, a modellváltó egyetemeken bajba kerülhet az Erasmus.

A Tempus azt a nyári közleményeiben jelezte, hogy az Európai Bizottságnak november 23-ig kell megerősítenie a magyar közreműködő szervezet feltételes lépését, ami arra utal, hogy a pénz visszajöhet a költségvetésbe. A feloldáshoz viszont a kormánynak

1. meg kellene egyeznie a feltételekről az uniós testülettel,
2. el kellene fogadtatnia a vagyonkezelő alapítványok helyzetét rendező törvényt a Parlamentben,
3. majd európai bizottsági ajánlás után
4. a tagállamoknak meg kellene szavazniuk az új döntésüket.

Egyelőre a kormány a fenti lista első lépéséig sem jutott el, bár az egyeztetések látványosan felgyorsultak és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter október közepén arról beszélt, hogy „Erasmus-ügyben nagyon közel állunk”. Konkrét időpontokat nem említett, csak annyit mondott, hogy a kormány november végére szeretné lezárni az egyeztetéseket, korábban „technikai” határidőnek nevezte november 23-át.

A közalapítványok átláthatósága része annak a nagyjából harminc elemből álló, egymásba fonódó feltételrendszernek, amely a 2021-től elérhető új uniós források zömének kifizetését blokkolja, erről bővebben itt írtunk.

A Horizontnál már van egy ötmilliárdos kormányzati alap, de az igazi bajon ez sem segít

Az Erasmusnál kevesebbet emlegetett, de jóval nagyobb összegből működő Horizont Európa kutatási együttműködéseknél a kormány már korábban létrehozott egy ötmilliárd forintos alapot, hogy a modellváltó egyetemek részvételét biztosítsa. Az ebből kiegészített támogatásokat bizottsági tájékoztatás alapján a zárolás feloldásakor visszatérítheti az EU.

A modellváltó egyetemek viszont már júniusban arra panaszkodtak, hogy hiába pályázhatnának, a túlnyomórészt közös projektekbe már be sem veszi őket a többi induló. Vagyis gyakorlatilag már tényleg kimaradnak a világ legnagyobb, Európán kívüli országokkal is egyre bővülő programjából, amelybe még a britek is visszakapaszkodtak. Kemenesi Gábor virológus az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisének nevezte a helyzetet.