EU-biztos: Nemcsak jövőre, de már idén kieshetnek az alapítványi egyetemek az Erasmusból

Már idén ősztől kieshetnek a magyar közalapítványi egyetemek az Erasmus-programból – közölte Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa a Népszavával. Ez ellentmond annak, amit nemrég Navracsics Tibor felelős miniszter mondott, miszerint csak a jövő szeptembertől kezdődő kifizetések sorsa lóg a levegőben.

Hahn szerint továbbra is várják a kormánytól azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyet a jogállamisági eljárásban blokkolt 6,3 milliárd euró feloldása feltételének szabtak meg. Szerinte megkapták a magyar javaslatcsomagot, de az annyira nem tartalmaz újdonságokat, hogy nehéz rá válaszolni.

Csak feltételes támogatás

Hétfőn adta ki a 2023-as Erasmus+-pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni.

Az Európai Unió Tanácsa, amely a tagállami miniszterekből áll, tavaly decemberben tiltotta el az uniós kötelezettségvállalásoktól a vagyonkezelő alapítványokat, így az ilyen hátterű „modellváltó” egyetemeket is. A Tanács – európai bizottsági javaslatra – úgy látta, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. A kormánynak azóta sem sikerült feloldatnia a korlátozást: miközben az Európai Bizottságra vár, az uniós testület szerint világosak az elvárásai.

Az ülésen ugyan értékelték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek pályázatait is, de az Európai Unió Tanácsának múlt év végi határozata szerint a Tempus Közalapítvány jelenleg nem tehet jogi kötelezettségvállalást feléjük.

A Tempus közleménye hangsúlyozza, hogy a tanácsi határozat átmeneti, és az Európai Bizottság további tájékoztatásáig van érvényben. A testület kuratóriuma az értékelés után feltételes támogató döntést hozott az Erasmus+ hallgatói és munkatársi mobilitások pályázattípusban.

Hány fiatalt érinthet a pénzek elvonása?

A Hvg.hu cikke szerint több ezer diákot is érinthet jövőre, ha nem sikerül a kormánynak megegyezni az Európai Bizottsággal az Erasmus+-diákcsere-ösztöndíjakról. Számításaik szerint ennek hiányában a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken

akár 4500 hallgató is kimaradhat a lehetőségből, hogy egy fél évet más uniós országban tanuljon.

Az egyeztetések a Bizottsággal a nyári szünet miatt szeptemberben folytatódhatnak. A Tempus a múlt hét pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy „a meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az egyetemi igények a jövő év június 30-ig teljeskörűen megvalósuljanak”. A döntés az alapítvány szerint azt jelenti, hogy a pályázókkal csak akkor írhatják alá a támogatási szerződést, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.

Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője néhány napja arról beszélt, hogy a kormánynak szeptember 1-ig kellene feloldatnia a tiltást. Szerinte az Országgyűlésnek először el kell fogadnia a kifogásaikat orvosló jogszabályt, amit az Európai Bizottság értékel (erre egy hónapja van), a Tanács pedig csak utána dönthet a korlátozás feloldásáról. Ahogy azt a Válasz Online és a Szabad Európa is megírta, ehhez nagyon kevésnek tűnik a hátralévő idő, de a Népszava korábbi cikke szerint az Európai Bizottság dolgozott egy átmeneti haladékon. A Tempus által említett november 23. tarthatónak tűnik, ha időben le tudják ütni a feltételeket, de a horizontos pályázatoknál kieső pénz miatt így is sürgető lenne a megállapodás.

A tárgyalásokat magyar részről vezető területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor a Telexnek múlt hét csütörtökön azt mondta, „velünk még nem közölték” a szeptember 1-i határidőt, az Erasmus+ finanszírozása pedig 2024 második félévéig biztosítva van.

A közalapítványok átláthatósága része annak a nagyjából harminc elemből álló, egymásba fonódó feltételrendszernek is, amely a 2021-től elérhető új uniós források zömének kifizetését blokkolja, erről bővebben itt írtunk.