2023. október 19. – 20:35
frissítve
Visszafogott derűlátással nyilatkozott csütörtöki brüsszeli tárgyalásairól a sajtónak Navracsics Tibor a Népszava szerint. A területfejlesztési miniszter EU-ügyi kollégájával, Bóka Jánossal tárgyalt az Európai Bizottság tagjaival, a költségvetésért felelős Johannes Hahnnal és Didier Reynders igazságügyi biztossal.
A Portfolio és a Szabad Európa is úgy tudja, a múlt héten már több technikai egyeztetés is megelőzte a mostani látogatást. Több, ezeken részt vevő osztályvezetővel és szakértővel egy jelentősebb delegáció kísérte a két minisztert.
A legsürgősebb: a közalapítványok átláthatósága
A 2021 után elérhető uniós támogatások jó részét blokkoló ügyek közül a vagyonkezelői alapítványokét kellene mielőbb megoldani, mert az érintettek szerint már hónapok óta veszteségeket okoz, ráadásul közeleg egy „technikai határidő”. A tagállamok tavaly decemberben, az eddig csak Magyarországnál élesített jogállamisági mechanizmussal elzárták az ilyen szervezeteket és az általuk fenntartott intézményeket, köztük a „modellváltó” egyetemeket minden új kötelezettségvállalástól, ami az uniós támogatásokhoz kell. A bizottsági javaslatra hozott döntést összeférhetetlenségi és átláthatósági problémákkal indokolták a kuratóriumoknál, amelyeket számos fideszes politikussal állítottak fel, bár egy részük azóta az uniós kérésekre kiszállt a testületekből.
A tiltás azt nem akadályozza, hogy a modellváltó egyetemek pályázatokat adjanak be és azokat elbírálják, de a friss támogatásokhoz szükséges kötelezettségvállalásokat már nem tudják megkötni. Ez nemcsak a kormányon keresztül osztott, hanem az olyan közvetlenül kezelt EU-programoknál is gondot jelenthet, mint az Erasmus+ oktatási-ifjúságügyi cserék és a Horizont Európa kutatási együttműködések.
Előbbinél az Európai Bizottság már a nyáron bepánikolt, de a programot a testület nevében Magyarországon kezelő Tempus Közalapítvány feltételes támogató döntéseket tudott hozni. Korábban Navracsics Tibor azt állította, hogy zavartalanul mennek a diákcserék, és jövő nyárig minden feltétel adott a program folytatásához. November 23-án említett egy „technikai határidőt”, a Tempus korábbi közleménye alapján eddig kellene engedély az Európai Bizottságtól, hogy aláírhassák a pályázókkal az új támogatási szerződéseket, a Portfolio szerint pedig enélkül két egyetem hallgatói is kiesnének az Erasmusból.
A kevesebbet emlegetett, de jóval nagyobb összegből működő
Horizont Európánál ennél már régóta nagyobb a baj. Kemenesi Gábor virológus szeptemberben az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisének nevezte a helyzetet.
A kormány korábban jelezte, hogy ha kell, hazai forrásból pótolja a két programból hiányzó uniós pénzeket. A Horizontnál létre is hozott egy ötmilliárd forintos pótalapot, az ebből kiegészített támogatásokat pedig a zárolás feloldásakor elvileg visszatérítheti az EU. A modellváltó egyetemek viszont már júniusban arra panaszkodtak, hogy hiába pályázhatnának, a túlnyomórészt közös projektekbe már be sem veszi őket a többi induló. Vagyis gyakorlatilag már tényleg kimaradnak a világ legnagyobb, Európán kívüli országokkal is egyre bővülő programjából, amelybe még a britek is visszakapaszkodtak.
„Erasmus-ügyben nagyon közel állunk”
– mondta az EUrologus szerint Navracsics Tibor csütörtökön, a tárgyalások után. Konkrét időpontokat nem említett, csak annyit mondott, hogy november végére szeretné a kormány lezárni az egyeztetéseket.
A tiltás feloldásához nem elég egyszerűen alkut kötni az Európai Bizottsággal, azt még a tagállamoknak is meg kell szavazniuk, ami némi plusz időt igényel, bár valószínűleg inkább csak formaság lenne.
A gyorsuló: a feltételességi mechanizmus
A feltételességi mechanizmus nem csak a közalapítványi pénzeket, de az uniós költségvetés 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásainak egy részét, nagyjából 6,3 milliárd eurót is blokkol. Itt összesen 17 feltételt, köztük a közalapítványok átláthatóságát kellene kipipálni. Már májusban arról beszéltek brüsszeli forrásból, hogy „van egy csomó pipa”, és a Népszava most úgy értesült, hogy a feltételek nagy részét már teljesítették, csak néhány kérdés tisztázása van hátra.
Navracsics Tibor az Euronews szerint arról beszélt, hogy főleg a feltételességi eljárásról folytak az egyeztetések, amit azért tart fontosnak, mert ezek a témák érintenek más, szintén vitatott pontokat is. A költségvetésen felüli helyreállítási alapra célozhatott, amelyhez 27 szupermérföldkövet kellene letudni, és ezek része a feltételességi eljárás 17 pontja.
A legdrágább: az igazságügyi reform
Önmagában viszont a 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást nem érheti el a kormány a 17 feltétel teljesítésével, mert majdnem a teljes, 22 milliárdos keretet külön blokkolja az igazságügyi reform. A pénz egy része más feltételek és a tagállamok által megszavazott jogállamisági eljárás miatt sem jöhet a magyar költségvetésbe. Ezek nélkül nagyjából 13 milliárd euró jön ki, vagyis elvileg akár ekkora szelet szabadulhat fel azonnal.
A kormány már áprilisban technikai megállapodásról beszélt, majd júniusban készre jelentette a feltételek teljesülését. Innentől három hónapja volt az Európai Bizottságnak a döntésre, de a testületet a gyakorlati megvalósítás is érdekelte, ezért levélben küldött további kérdéseket. A magyar válaszig nem ketyegett az óra, és kitolódott a három hónapos határidő, de a Népszavának az Európai Bizottság arról írt, a csütörtöki Navracsics–Bóka-látogatás reggelén befutott a magyar kormány levele.
Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel idén már nem futnak be felzárkóztatási pénzek. A három hónapos határidő maradékával valamikor november közepéig várható a bizottsági értékelés. Utána az Európai Bizottságnak még két hónapja marad, hogy döntsön a kormány nyáron kiküldött első számlacsomagjáról.
„A mi szándékunk továbbra is az, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérjük a tárgyalások eredményes lezárását” – jelentette ki Navracsics Tibor. Személy szerint
azt szeretné, ha még idén, legkésőbb decemberben végeznének az egyeztetésekkel.
Közeleg a nagy zsarolási lehetőség, felpörögtek az események
Több lap szerint is gyorsulnak az egyeztetések. Ebben a feltételek teljesítése mellett más is szerepet játszhat: a Financial Times nemrég arról írt, hogy az Európai Bizottság a hétéves uniós költségvetés emelésének jóváhagyásáért cserébe engedné át az igazságügyi reformot, de ezt Věra Jourová cáfolta. A bizottsági alelnök néhány napja a Szabad Európának megismételte: nem kötnek politikai alkut.
„A tárgyalásokon általában nem került szóba a különböző területek összekötése”
– mondta csütörtökön Navracsics Tibor a felvetésekre, hogy a magyar kormány zsarolja az EU-t. Korábban is hasonlóan nyilatkozott, de Bóka János már árnyaltabban szokott fogalmazni „politikai kontextust” és időbeli egybeesések kezelését emlegetve. Orbán Viktor viszont hol alig leplezetten, hol teljesen nyíltan kimondta, miről van szó: az emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”
A Szabad Európa úgy tudja, jövő héten folytatódnak az egyeztetések.
Az EP jelentéstevője szerint a bizottsági elnök újraválasztása is a tét
Nagyon rossz fényt vet majd az Európai Bizottságra az Európai Parlamentben, ha felszabadítják a magyar uniós pénzek egy részét, figyelmeztetett pár napja a HVG-n Gwendoline Delbos-Corfield. Az EP legutóbbi, Magyarországról szóló jelentéséért felelős zöldpárti politikusban felvetődött „a kérdés, hogy nem egy csúnya játékot játszik-e a Bizottság”, és szándékosan nem ad-e információkat a képviselőknek.
„Ha nem vagyunk kemények a magyar miniszterelnökkel, azt a jelzést adjuk, hogy legközelebb mással sem leszünk azok.”
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerinte tudja, hogy
„ha újra elnök akar lenni, ahhoz meggyőző többségre lesz szüksége”, amihez a liberálisok is kellenek és „nem hiszem, hogy ebben gyenge álláspontot képviselnek majd”.
Az Európai Parlamentet júniusban újraválasztják. A testület várhatóan jobbra tolódik, de az euroszkeptikusok és EU-ellenesek még a mérsékelt jobboldallal számolva sem szereznének többséget, és maradhatna az általában most működő jobbközép-szocialista-liberális nagykoalíció. A voksolás után az Európai Bizottság is újjáalakul: az elnökét a tagállamok jelölik, de az EP szavazza meg.
