Felskálázzák az EU védelmi képességeit a tagállami vezetők

Minden eddiginél eltökéltebben támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, mondták ki csütörtökön az uniós állam- és kormányfők. Az Európai Tanácsban Orbán Viktor képviseli Magyarországot. Az intézmény, ahol a tagállamok a legmagasabb politikai szinten köthetnek alkukat, egyhangúlag fogadja el a következtetéseit.

Politico: Felvizezték Orbánék felszólítását Szijjártóéknak

A záródokumentum nyilvánosságra hozott részletei szerint minden szükséges „politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai” erőfeszítést megtesznek, amíg és „amilyen intenzíven” kell. Előbbi régi fordulat, utóbbi nem, és az EU-ügyi miniszterek keddi, előkészítő ülésén Bóka János arra panaszkodott, hogy nem világos, mit akar jelenteni. Végül a dokumentumban hagyták.

Továbbra is elkötelezettek egy „átfogó, igazságos és tartós” béke, valamint az erről szóló ukrán javaslat céljai, elvei mellett. Gyorsítják és erősítik a szükséges katonai segítségnyújtást Ukrajnának a szokásos kiskapuval: figyelembe veszik „bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikáját”. Üdvözlik az összes ilyen kezdeményezést, például a cseh vezetésű beszerzést, amivel gyorsan teljesíthetik az ígéretüket egymillió tüzérségi lőszerről és a névleg ötmilliárd eurós új, Ukrajnát katonailag segítő alapot. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi állítása alapján ebből Magyarország gyakorlatilag kimarad.)

Az alapot az Európai Békekereten belül hozzák létre, amiből EU-n kívülre adott fegyvereket, katonai eszközöket utófinaszírozhatnak a tagállamoknak. Eddig hétszer fizettek a keretből, de a legutóbbi részletet a magyar kormány tavaly május óta blokkolja a külügyminiszteri Tanácsban.

A Politico megszerzett egy előzetes vázlatot a végkövetkeztetésekről, ami arra kérte volna a Tanácsot, hogy „gyorsan döntsön” a nyolcadik kifizetésről. Tehát Orbánék azt kérték volna Szijjártóéktól, hogy hamar határozzanak egy ügyben, amit Szijjártó blokkol. Nem így lett: a végső szöveg csak annyit kér, hogy dolgozzanak tovább.

A magyar kormány a vétó feloldásáért először azt kérte, hogy az ukránok vegyék le az OTP-t a „háborús szponzorokat” soroló listájukról. Miután ez megtörtént, már személyes, budapesti találkozót követelt a lista összeállítóitól és a biztosítékot, hogy nem kerül rá vissza a bank. Kedden, az EU-ügyi miniszterek csúcstalálkozót előkészítő ülésén Bóka János megismételte a legutóbbi elvárásokat.

A végkövetkeztetésben előkerül az a javaslat is, amit a tagállamok hivatalosan csak egy nappal korábban kaptak meg, de már hónapok óta szó van róla. Az Európai Bizottság szerdán kiküldte a tervet, hogy mit kezdjenek az oroszoktól lefoglalt vagyonnal – pontosabban a központi bank kamatozó vagyontárgyainak hozamával, amit február óta raknak félre. Bóka kedden már előre figyelmeztetett rá: csak bonyolítaná a helyzetet, ha ezt Ukrajna katonai megsegítésére fordítanák. Épp ez került a szerdai javaslatba, annyival picit finomítva, hogy nem a teljes összeget, hanem 90 százalékát csorgatnák át az Európai Békekereten. A maradékot általános célokra, a költségvetés megsegítésére adnák oda Ukrajnának. Friss, vitatott javaslatként nem meglepő, hogy a csúcs záródokumentuma nem mond ki semmi véglegeset: megvizsgálták a következő lépéseket, „beleértve a katonai támogatás finanszírozásának lehetőségét”, és átpasszolják a feladatot a miniszteri Tanácsnak.

Többletvámot vetnek ki az orosz gabonára

Az állam- és kormányfők üdvözlik a legutóbbi, Oroszország elleni szankciócsomagot, valamint leszögezik, hogy az országot és a vezetését teljes mértékben felelősségre kell vonni, ami iránt a magyar kormány mintha korábban nem igazán lelkesedett volna.

A dokumentumba nem került be, de az első napot záró sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette: új vámok bevezetését javasolja az orosz gabonára, valamint olajosmagvakra is, miután erre a Politico szerint informálisan rábólintottak a tagállami vezetők. Így a bizottsági elnök szerint nem hagyják, hogy destabilizálják az uniós piacot, biztosan nem kerül elrabolt ukrán gabona az EU-ba és nem fizetnek ki emiatt pénzt Oroszországnak.

Ukrajnával és Moldovával hamar továbblépnének

Ukrajna a bővítési kérdéseknél is felbukkant, amelyekkel az első napon szintén végeztek. A legnagyobbat Bosznia-Hercegovina lépte, amivel megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat (a témáról bővebben itt írtunk). Így beérte Ukrajnát és Moldovát: velük már a tárgyalási keretet kellene elfogadni, ami alapján beindulhat az egyezkedés a leendő tagság feltételeiről és átvehetik a 35 fejezetre osztott uniós joganyagot. A kerethez az EU reformokat követel. Ukrajnának eredetileg hét ilyet írtak elő, köztük a kisebbségi jogok terén. Tavaly novemberig néggyel végzett teljesen, de az Európai Bizottság most csak szóban értékelte, hogy hol tartanak.

A végkövetkeztetések üdvözlik a haladást, és felszólítják a miniszteri Tanácsot, hogy gyorsan fogadja el a keretet – arról nincs szó, hogy teljesített-e minden elvárást. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az első napot záró sajtótájékoztatón azzal vigasztalta az ukránokat, hogy szerinte még a Tanács belga elnöksége alatt, azaz az év első felében végeznek a kerettel. (Ha nem, akkor a júliustól soros magyar kormány vezetésével kellene egyezkedni.) Grúziának csak egy rövid mondat jutott arról, hogy csak így tovább.

A bővítésre az EU-nak is fel kellene készülnie. Ehhez az Európai Bizottság a csúcs előtti napon mutatott be egy vázlatot, ami többek között szűkítené a vétólehetőségeket. Már csak az idő rövidsége miatt sem jutottak ezzel sokra: nyárig elfogadnak egy menetrendet, így a témával akár a Tanács júliusban kezdődő magyar elnöksége is foglalkozhat.

Izmosítják a hadiipart

Tervekből a védelempolitikánál sincs hiány. A következtetésekben elkötelezik magukat, hogy csökkentik a külső függőségüket és felskálázzák a védelmi képességeiket. Ennek megfelelően erősítik a hadiiparukat. Nem csak több pénzt költenének védelemre, de jobban és gyorsabban együtt, közös beszerzésekkel.

A hangzatos mondatok mögé pénz se ártana, amihez júniusig szednék össze a lehetséges forrásokat. Az Európai Beruházási Bank hitelezési gyakorlatán is változtatnának, hogy be tudják vonni a hadiipari fejlesztésekbe, amitől most el van tiltva. Üdvözlik az EU első hadiipari stratégiáját és az azzal együtt kiadott fejlesztési programot is.

Gáza: a kormány korábban nem csatlakozott ahhoz, amit most jóváhagyott

A tagállami vezetők a Gázai övezetben azonnali humanitárius szünetet kérnek, ami fenntartható tűzszünethez vezet. Októberben még csak szünetekről volt szó, és akkor az egyes vagy többes számon ment a vita. A következtetésekben mindkét fél kap kritikát. Elítélik a Hamász októberi terrortámadását, követelik az elejtett túszok feltétel nélküli szabadon engedését és elismerik Izrael önvédelmi jogát – a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett.

Felszólítják az izraeli kormányt: ne indítson szárazföldi hadműveletet Rafah ellen, ahová több mint egymillió palesztin menekült. A közös felhívás meglepő lehet, miután februárban az EU-ból csak a magyar kormány nem csatlakozott egy ilyen nyilatkozathoz – más kérdés, hogy így mennyivel lesz nagyobb visszatartó ereje. Orbán Viktor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel ápolt szoros kapcsolata ellenére az uniós vezetők elítélik az izraeli kormányt, amiért Ciszjordániában telepeket bővít és a szélsőséges telepeseket is. Felszólítják a minisztereket, hogy gyorsabban dolgozzanak a „releváns korlátozó intézkedések elfogadásán”. A többségében arabok lakta Ciszjordániában a Hamásznál mérsékelt arab Fatah kormányoz az izraeli hadsereg jelenléte mellett.