Humanitárius szüneteket kérnek az uniós vezetők Gázában

Az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csütörtökön megegyezett arról, hogy humanitárius szüneteket kér Gázában. Kiállt Izrael önvédelmi joga mellett, de felszólított mindenkit, hogy hagyja a Gázába tartó segélyek akadálytalan bejutását.

A testület elnökének szóvivője, Ecaterina Casinge által X-en (a volt Twitteren) megosztott szöveg szerint az uniós tagállami vezetők ismét a lehető legerősebben elítélik a Hamász „brutális és válogatás nélküli terrortámadásait szerte Izraelben”. A Gázát uraló szervezetet külön megróják, amiért emberi pajzsként használ civileket, és felszólítják, hogy előfeltételek nélkül engedje el a zsidó államból elhurcolt túszokat.

A Politico szerint arról vitatkoztak, egyes vagy többes számban használják a szünet szót

Az állam- és kormányfők hangsúlyozzák:

Izraelnek joga van az önvédelemhez, de a nemzetközi joggal összhangban, külön említve a nemzetközi humanitárius jogot. Utóbbi része, hogy mindig biztosítsák a civilek védelmét, emeli ki a szöveg.

Az Európai Tanácsnak a legnagyobb aggodalomra ad okot a romló gázai humanitárius helyzet. „Folyamatos, gyors, biztonságos és akadálymentes” humanitárius hozzáférésre és segélyre szólít fel a szükséget szenvedőknek minden lehetséges eszközzel, „beleértve a humanitárius folyosókat és a humanitárius igények miatti szüneteket”. Az uniós vezetők támogatják, hogy a közeljövőben nemzetközi békekonferenciát tartsanak.

A Politico úgy tudja, az eredeti javaslatban többes helyett egyes számban használták volna a szünet szót, azaz gyakorlatilag egy összefüggő tűzszünetet kértek volna, de ez néhány országnak túl messzire ment. A lap Ausztriát, Csehországot és Németországot említi példaként, míg szerinte Spanyolország kardoskodott az egyes szám mellett, bár spanyol tisztviselők tagadták, hogy az utolsó pillanatban megpróbáltak volna egy ilyen szövegváltozatot elfogadtatni. A lap úgy tudja, a spanyolok kedvéért került be az utalás a nemzetközi békekonferencia támogatására.

Ahogy arról korábban írtunk, a javaslatról Orbán Viktort is megkérdezték a találkozóra érkezve. A magyar miniszterelnök elsőre eltérítette a kérdést „a tűzszünetről”, ráhúzva az orosz–ukrán háborúra, majd egy másik újságíró pontosítására először elmondta, hogy tárgyalni fognak róla, a „humanitárius szenvedés nevében” készek vagyunk a hozzájárulásra, végül már belengette a támogatás lehetőségét.

A magyar biztos által bejelentett befagyasztás helyett folytatnák a segítséget

Az Európai Tanács kiállt amellett, hogy továbbra is szorosan együtt dolgozzon a térségbeli partnereivel,

„segítséget nyújtson és könnyebbé tegye a hozzáférést az élelmiszerhez, vízhez, orvosi ellátáshoz, üzemanyaghoz és hajlékhoz”. Ugyanakkor közben biztosítani kell, hogy „a terroristák ne élhessenek vissza ezzel a segítséggel”.

Pár hete az EU szomszédságpolitikai biztosa, az előző Orbán-kormány által jelölt Várhelyi Olivér X-en bejelentette: felülvizsgálják az uniós fejlesztési forrásokat, és „minden kifizetés azonnal felfüggesztve”. Bár a posztolás módja utalt rá, hogy a befagyasztás is csak a fejlesztési pénzekről szól, azaz a nem Várhelyihez tartozó humanitárius segélyeket nem érinti, ez nem volt egyértelmű, és a legtöbben nem is így értették. Végül kiderült, hogy még a fejlesztési kifizetéseket sem állítják le.

Orbánék kiálltak a palesztin államiság mellett

Az Európai Tanács „kész, hogy hozzájáruljon a politikai folyamat felélesztése mellett kétállami alapon” (ez a történelmi Palesztina helyén Izrael mellett egy palesztin államról szól). Orbán Viktor a csúcs előtt arról beszélt, hogy szerinte európai, magyar szemszögből két állam van a térségben, Izrael és Egyiptom.

A magyar miniszterelnök kiállt a stabilitás biztosítása mellett is, és ez a szövegben is visszaköszön. Az Európai Tanács szerint el kell kerülni a konfliktus térségbeli eszkalációját, azaz – magukat is beleértve – ne keverje bele senki a harcokba például a dél-libanoni Hezbollahot vagy Iránt.

Muskék és Zuckerbergék is kaptak egy magas szintű figyelmeztetést

Az uniós vezetők szerint az álhírek és a jogsértő tartalmak terjedése ellen is fel kell lépni, amiben a különféle platformok jogi felelősségét is hangsúlyozzák. Ahogy korábban írtuk, ilyen problémák miatt az Európai Bizottság a Metánál, a TikToknál és az X-nél is vizsgálódik. Utóbbi tulajdonosa, Elon Musk néhány napja belengette, hogy kivezetheti a Twitter utódját az uniós piacról, ahol egyébként a nemrég életbe lépett, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály miatt is záporoztak a nyakába a figyelmeztetések.

A csúcstalálkozóra egy palesztinpárti tüntetést időzítettek az Európai Tanács főhadiszállásához közel, ami így nézett ki az EUrologus egyik tudósítójának videóján:

Az Európai Tanács nem döntéshozó uniós testület, de a tagállami kormányok itt tudnak a legmagasabb szinten politikai alkukat kötni. Az állam- és kormányfők az üléseik végére egyhangúlag fogadnak el következtetéseket. Ezeket hivatalosan egyben, az ülés végén adják ki, de a testület szóvivője által kiadott részlet végleges, arról már nem tárgyalnak tovább.