Orbán Viktor Brüsszelben mondta el, milyen büszke rá, hogy ilyen kapcsolatokat ápol Putyinnal

Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy büszke Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolataira, akivel ebben a hónapban Kínában találkozott mindannak ellenére, hogy az Európai Unió kitartó erőfeszítéseket tesz Moszkva elszigetelésére az Ukrajna elleni háború miatt.

Orbán Viktor az EU 27 tagállamának vezetőit tömörítő brüsszeli csúcstalálkozóra érkezve beszélt erről. A magyar kormánynak nagyon világos és átlátható a stratégiája, ami eltér a többség, „valószínűleg az önök stratégiájától is” – mondta a miniszterelnök egy újságírói kérdésre. „Mindent szeretnénk megtenni a béke érdekében. Ezért minden kommunikációs vonalat nyitva tartunk az oroszok felé, különben nem lesz esély a békére. Ez egy stratégia, ezért büszkék vagyunk rá.

Mi vagyunk az egyetlenek, akik a béke nevében és érdekében beszélünk, ami mindenkinek érdeke lenne Európában”.

Költségvetési emelés: hiányoznak a „politikai érvek”

A magyar miniszterelnököt megkérdezték róla, mi a véleménye a többéves uniós költségvetés emeléséről. (Orbán Viktor korábban ezt elfogadhatatlannak nevezte, ebben a cikkünkben írtunk róla, mire kér az EU több pénzt és hol sántítanak a magyar kormány ellenérvei.) „Több pénzt akarnak beszedni a tagállamoktól, köztük tőlünk is, hogy odaadhassák migráció… befogadáspolitikára” és „az ukránoknak” – mondta a miniszterelnök. Az Európai Bizottság ugyanolyan, a migrációt visszafogó megállapodásokra kért többletforrásokat, mint amilyet Tunéziával kötött és Egyiptommal tervez, de Orbán Viktor arról beszélt, „nem akarunk pénzt adni a migránsoknak”.

Ukrajnának sem, „hacsak valami nagyon jól megalapozott előterjesztést nem látunk”. Korábban alig leplezetten, hol nyíltan arra utalt, hogy a magyar kormánytól visszatartott uniós kifizetésekért cserébe zsarol az ukránok támogatásával. Tusványoson kijelentette, hogy a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

A csütörtöki csúcsra érve úgy fogalmazott, hogy a mostani javaslat mögül

hiányoznak a szakmai és a „politikai érvek”.

„Egész egyszerűen adjunk több pénzt. Ez így nem fog menni, tehát ezt is el fogjuk utasítani, meglátjuk, mire megyünk decemberben” – utalt rá, hogy csak a következő EU-csúcson várható döntés az emelésről.

Reméli, hogy változik a menekültügyi és migrációs csomag megítélése

A magyar miniszterelnök „igazán” reméli, hogy az uniós vezetők felismerik a migráció, valamint a terrorizmus közötti kapcsolatot.

„Aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja”

– jelentette ki, ezért „nagyon reméli”, hogy megváltozik a menekültügyi és migrációs csomag megítélése.

A jogszabálycsokornál a tagállamok már megegyeztek a saját álláspontjukról (Magyarország két eleménél ellenszavazatot jelzett), most az Európai Parlamenttel kell kialkudniuk a végső szövegváltozatokat. A javaslatokkal többek között bevezetnék a határeljárásokat, azaz a megalapozatlannak tűnő menedékkérőket 12 hétig vagy az eljárás végéig nem engednék be az EU területére. A kormány ezt a tranzitzónákat szó szerint említő javaslatot migránsgettózza. Bevezetnék a kötelező szolidaritást is, azaz a menedékkérők egy részét áthelyeznék, de ezt fejenként 20 ezer euróval vagy egyéb, kialkudott intézkedéssel ki lehetne váltani (a kormány szerint ez kötelező áthelyezés vagy pénzbüntetés).

A Hamász terrorakciójához hasonló ne történhessen meg még egyszer

Orbán Viktor úgy látta, nagyon megoszlanak a vélemények az uniós vezetők között az izraeli–gázai konfliktusban. Ki fog állni Izrael önvédelmi joga mellett és hogy a Hamász terrortámadásához hasonló eset „ne történhessen meg még egyszer”, ugyanakkor humanitárius segítséget kell nyújtani.

Az előzetes hírek alapján az uniós vezetők humanitárius tűzszünetet kérnének. A magyar miniszterelnök elsőre eltérített egy kérdést „a tűzszünetről”, ráhúzva az orosz–ukrán helyzetre, majd egy másik újságíró pontosítására először elmondta, hogy tárgyalni fognak róla, a „humanitárius szenvedés nevében” készek vagyunk a hozzájárulásra, végül már belengette a támogatás lehetőségét. Szerinte „európai”, magyar szemszögből két állam van a Földközi-tenger déli részén, Izrael és Egyiptom. (Ez finoman szólva is problémás kijelentés lehet, mert az EU számtalanszor kiállt a kétállami megoldás, azaz a palesztin államiság mellett.) Az EU a stabilitásban érdekelt, mert ha ez a térségben megszűnik, a migráció „azonnal” megindul Európa felé.