A zavarban lévő Orbán és a magabiztos Putyin találkozója az orosz elnöknek jött jól

Egyetlen EU-s politikusként utazott el Pekingbe Orbán Viktor az „Egy övezet, egy út” fórumára a hét elején. A kínai gazdasági expanziót célzó projektet elősegítő rendezvényre Vlagyimir Putyin orosz elnök is elutazott, aki az Ukrajna elleni háború tavaly februári elindítása óta Iránon kívül csak a volt szovjet tagköztársaságokban járt, Oroszországot pedig egyszer sem hagyta el idén március óta, amikor a hágai Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki ellene.

Mindez már önmagában is feltűnővé tette, hogy a fórum idején Vlagyimir Putyin és a magyar kormányfő négyszemközt is találkoztak.

Szimbolikus, hogy Orbán a pekingi út miatt nem vett részt az izraeli helyzetről szóló EU-csúcson, ahol Magyarországot az osztrák kancellár képviselte, és beszédes az is, ahogy a fórumon szintén jelen lévő Szijjártó Péter posztolt a rendezvényről. „Ez már majdnem olyan, mint egy ENSZ-közgyűlés, türkök, európaiak, dél-kelet-ázsiaiak” – írta a külügyi és külgazdasági miniszter. Az európaiak többes számban formálisan igaz: az EU-ból egyedüliként részt vevő Magyarország mellett ott volt Szerbia is, Aleksandar Vučić államfő képviseletében.

Több olvasata is lehet a Putyin–Orbán-találkozónak – amely miatt csütörtök reggel összeültek a NATO-tagországok és Svédország budapesti nagykövetei is –, és ezek nem feltétlenül zárják ki egymást. Egyrészt Orbán körbeudvarolta Putyint, másrészt a nyilvános nyilatkozatok alapján virágnyelven épp azt közölte vele, hogy részben Moszkva lépései miatt, de a kapcsolatok eddigi szintje nem lesz fenntartható.

Nem nevezte nevén az ukrajnai háborút

A találkozó nyilvános részén a magyar kormányfő arról beszélt, hogy „sosem voltunk még ilyen nehéz helyzetben”, a kétoldalú kapcsolatok „a katonai műveletek és a szankciók miatt” sok kárt szenvedtek. Ez közelebb áll az orosz narratívához, hiszen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború az orosz törvények szerint nem nevezhető háborúnak, csak „különleges katonai műveletnek”, de Orbán attól azért tartózkodott, hogy ezt a hivatalos megnevezést használja.

A kifejezéssel Orbán diplomáciai taktikázást választott, majd a TikTok-videójában már használta a háború szót, amikor a találkozó után – amelyen szerinte nem kapott Putyintól megnyugtató választ a tűzszünet esélyéről – azt mondta: célunk, hogy „a háború ellenére is fenn tudjuk tartani a magyar–orosz együttműködést az energia és egyéb gazdasági kérdések területén.”

Az ATV később többek között arra is rákérdezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél, hogy Orbán kerülte a találkozón a háború háborúnak nevezését. Gulyás érdemi válasz helyette erre annyit mondott, hogy „a magyar kormánynak világos véleménye van, minden olyan, a háborút ítélő dokumentumot az európai uniós tagállamokkal együtt fogadtunk el, ami Oroszországot Ukrajna területi integritásának a tiszteletben tartására szólítja fel”.

Egyetlen EU-s vezetőként fogott kezet Putyinnal

Az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezéshez korábban Olaszország is csatlakozott, az előző fórumon, 2019-ben részt is vett, azóta viszont jelezte kilépési szándékát. A mostani magyar részvétel önmagában is különutasság, tekintve, hogy a kínai gazdasági expanzió miatt a Nyugat igyekszik visszanyesegetni a korábbi együttműködésből. Erre tesz rá egy lapáttal a találkozó Putyinnal, akivel a háború elindítása óta ilyen szinten nem tárgyalt EU-s ország vezetője.

Karl Nehammer osztrák kancellár szintén találkozott a háború kezdete óta Putyinnal, amikor 2022 áprilisában Moszkvában járt. Ő előtte Kijevet és környékét is felkereste, és azt mondta, szembesítette is Putyint azzal, amit Bucsában látott, ahol brutális atrocitások nyomait találták meg az orosz erők kivonulása után. „Ez nem volt egy baráti beszélgetés” – mondta akkor. Viszont a Politico szerint Orbán és Putyin pekingi kézfogása volt az első fotón dokumentált kézfogás az orosz elnök és egy EU-tagország vezetője között Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta.

A találkozó ténye jól jön Putyinnak, mert ezzel jelezheti, hogy az EU nem egységes, lám, itt van az EU- és NATO-tag Magyarország kormányfője. Ezt Putyin ki is emelte, mondván, így nemcsak a kétoldalú kapcsolatokat vitathatják meg, de európai és globális kontextusokat is számba vehetnek.

Az EU-s vezetők nem kommentálták tömegesen Orbán és Putyin találkozóját, de Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta: „Nagyon, nagyon kellemetlen volt látni azokat a képeket, melyen az Európai Unióba tartozó Magyarország miniszterelnöke Vlagyimir Putyin kezét rázza”. Hozzátette, hogy „Hogy rázhatod meg egy bűnöző kezét, aki egy agresszív hódító háborúért felelős? Főleg úgy, hogy Magyarországról érkeztél, mely a nem is olyan távoli múltban szintén szenvedett az oroszok miatt.”

Rajta kívül Németország budapesti nagykövete is kritikus élű megjegyzést tett, utalva arra, hogy Orbán valóban Putyin felelősségét hangsúlyozva tárgyalt volna a háború befejezéséről. „Szóval – Putyinnak be kell fejeznie a háborúját Ukrajna ellen, véget kell vetnie a civilek bombázásának, az iskolák és kórházak elleni rakétatámadásoknak és a gyerekek elrablásának? Ez volt a szándék és a megbeszélés tárgya, ugye?” – kérdezte Julia Gross. A Miniszterelnökséget vezető miniszter reakciója szerint „igen, ezért találkozott a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel.” Gulyás Gergely megjegyezte, hogy a német kancellár, Olaf Scholz is többször találkozott Putyinnal – igaz, utoljára 2022. február 15-én, az Ukrajna elleni orosz invázió előtt kilenc nappal. (Bár kétségtelen, hogy maga a háború valójában 2014-ben kezdődött, a Krím orosz annexiójával és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatásával, de a következő nyolc évben önmagukban a találkozók miatt Orbánt sem érte kritika.)

De az Egyesült Államok budapesti nagykövete, a magyar kormánytól érkezése óta elég sok személyes fricskát elszenvedő David Pressman is egyértelműen elítélte Orbán találkozóját. „Miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletéért könyörög” – posztolta a nagykövet, amire válaszul Gulyás Gergely az ATV-nek megjegyezte, a nagykövet inkább nézegesse azokat a videókat, amelyeken Joe Biden találkozik alelnökként, majd elnökként is Putyinnal.

Pressman a NATO-tagországok és Svédország nagyköveteinek csütörtöki találkozója után azt mondta, azért ültek össze, mert „mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával”. Hozzátette, hogy szövetségesként tekintenek Magyarországra, de azt is látják, hogy „Magyarország egyre mélyíti kapcsolatát Oroszországgal Ukrajnában vívott brutális háborúja ellenére.”

Amit lehet, megment a kétoldalú kapcsolatokból

Orbán beszédének különleges része, ahol a kétoldalú kapcsolatok fenntartásáról volt szó. Kiemelhető az igyekezet, amellyel Orbán a folytatásról beszél: „Elnök úr, tudja, milyen Magyarország, mik a lehetőségei. Amit ma tehetünk, azt megtesszük. Megmentünk mindent, amit lehet a kétoldalú kapcsolatainkból. Érdekünkben van az együttműködés fenntartása nemcsak az eszmecsere szintjén, de a gazdaság szintjén is, amíg lehet.”

Ez jelezheti ugyan a kapcsolatok fenntartásának szándékát, kiállást Oroszország mellett, de legalább ennyire jelentheti azt is, hogy Magyarország a továbbiakban nem fogja tudni fenntartani az együttműködés jelenlegi szintjét. Kétségtelen, hogy ez a rész bocsánatkéréssel is felér, mondván, Magyarország rajta kívülálló okok miatt nem tehet mást, mint az EU és a NATO tagjaként a továbbiakban visszafogni a kapcsolatokat.

Saját keddi sajtótájékoztatóján az orosz elnök azt mondta: „Ami Orbán kormányfőt illeti, őt sokszor vádolják azzal, hogy oroszpárti volna. Ez csacsiság. Ő nem oroszpárti, hanem magyarpárti politikus. Elsősorban nem is azért támadják, mert több európai vezetőtől eltérő álláspontja van, hanem mert van benne elég bátorság, hogy megvédje saját népe érdekeit. Márpedig sok mai európai politikusnak nincs ehhez bátorsága. Egyszerűen irigylik őt ezért, és ezért támadják.”

Hogy a diplomáciában szokatlanul személyes, támogató szavak Putyin részéről a gazdasági kapcsolatok csökkenésének tudomásulvételét jelentik, vagy azt, hogy Orbán valójában a különutas, saját szövetségi rendszerén belülitől eltérő irány továbbvitelét ígérte, amit az orosz elnök így nyugtázott, az később derülhet ki.

A nyilvános felvételeken látható testbeszéd egy inkább zavarban lévő Orbánt és egy magabiztos Putyint mutatott.

Rácz András Oroszország-szakértő szerint orosz részről külön üzenetértéke volt annak, hogy a Kreml azokat a részeket is közölte a találkozó felvételeiről, amelyeken Orbán láthatóan idegesen viselkedett az orosz elnök társaságában. „Mutatni akarták mind a hazai közönség, mind a külvilág számára, hogy ebben a viszonyban bizony Moszkva a domináns fél, míg a magyar miniszterelnök egyértelműen alárendelt szerepben van” – írta a Német Külpolitikai Társaság vezető munkatársa.

Csendben megjelennek az alternatív források

Az orosz elnök találkozó utáni nyilatkozatai is két értelmezést kapnak: benne van, hogy Orbán megbízható partner, de az is, hogy Moszkva tudomásul vette a kormányfő korlátozott mozgásterét.

Az Ukrajna ellen indított háború miatt szankciókkal sújtott, a Nyugattól elszigetelődött Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok szűkítését közvetlenül nem lehet tetten érni, de a legfontosabbnak tartott, energetikai területen vannak erre utaló jelek.

Szeptemberben Kötcsén Orbán zárt körben állítólag arról beszélt, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal is mehetne, Bulgária is kötött már ilyen tartalmú megállapodást, de ott szállítás egyelőre nem történt. Technikailag azonban megvalósítható, ahogyan az amerikai Westinghouse svéd leányvállalata is szállított nemrég a szovjet időkben épített, csehországi Temelínben működő erőműbe fűtőanyagot.

A francia Framatome-mal ilyen tartalmú szerződést a magyar fél nem kötött, olyat azonban igen, amely későbbi, moduláris atomerőművekbe való nukleáris fűtőanyag leszállítását irányozza elő. A szeptember eleji kormányinfón Gulyás Gergely elsőre nem tudta megmondani, hogy a beszállítás vajon a paksi erőművekre – a már meglévő I.-re és az épülő II.-re – is vonatkozhat-e. Később a Miniszterelnökség egyértelműsítette, hogy orosz fűtőelemek lesznek továbbra is Pakson. Ott tehát változásról nincs szó, és a kormány nem is utalt erre. Ez azonban nem zárja ki, hogy hosszabb távon a Framatome a fűtőelemek alternatív beszállítójaként megjelenjen.

A francia céggel már egyébként is van kapcsolata a magyar államnak, miután a német Siemens helyett – orosz egyetértéssel – a Framatome száll be Paks II. irányítási rendszereinek beszállítójaként. Az erőmű építése továbbra is a Roszatom felségterülete marad, és ha lassan is, de újabb szakaszba lépett. Orbán a lassúságra és a partnerek változására utalhatott, amikor külön megköszönte Putyinnak, hogy az orosz atomenergetikai cég megbízható partner maradt.

Ide tartozik az is, hogy Grúziában járva Orbán Viktor ismét felemlegette a lehetőségét annak, hogy tenger alatti vezetéken Azerbajdzsánból zöld áram érkezhetne Magyarországra. A projektet a szakemberek kevéssé tartják reálisnak, de a szándék az Oroszországtól való függés csökkentését célozza, ahogyan a bányajáradék csökkentése is, amely révén valamelyest növelhető a hazai földgáztermelés is. Igaz, ez az ország fogyasztásának legfeljebb ötöde-hatoda, de emellett az elmúlt évtizedben Szlovénián kívül Magyarország minden szomszédjával kiépült a vezetékes kapcsolat.

A kormány egyelőre hangoztatja, hogy az orosz gáznak nincsen alternatívája, ám a szomszédokat elérő vezetékeken keresztül technikailag már lehetséges Oroszországon kívüli földgázt is behozni, aminek lehetőségét hosszabb távon Orbán Putyin felé óvatos, részben bocsánatkérő hangsúllyal elmondott beszéde is jelezheti.