Putyin: Szerintem Orbán úr alapvetően optimista, de Ukrajna részéről a színházi gesztusoknál többre van szükség a béketárgyalásokhoz

Orbán Viktor kedd este azt videóüzente a magyar választóknak, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott kétoldalú megbeszélésén feltette a kérdést az orosz elnöknek, mikor lesz tűzszünet.

„A válasz, amit az orosz elnöktől kaptam, a legkevésbé sem volt megnyugtató.”

De nemcsak Putyin válasza nem volt megnyugtató, hanem Orbán tájékoztatása sem, ugyanis az nem derült ki, pontosan mit is válaszolt az Ukrajna elleni invázióért felelős politikus. A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón a TASZSZ orosz állami hírügynökség újságírója azonban megkérdezte az orosz elnököt arról, „miért vesztette el optimizmusát” a magyar miniszterelnök a beszélgetés alatt, mire Putyin azt válaszolta, hogy

„szerintem Orbán úr, pragmatikus, alapvetően optimista. Nem hiszem, hogy optimizmusa szertefoszlott, de ami a beszélgetésünknek ezt a részét illeti, az én álláspontom régóta köztudott, itt nincs semmiféle titok.”

Ugyanis arra a kérdésre, hogy lehetséges-e valamiféle békés rendezés, Putyin szerint ő azt válaszolta, „amit már többször elmondtam”, tudniillik hogy Ukrajna részéről „a színházi gesztusoknál” többre van szükség, legelőször is vissza kell vonni az elnöki dekrétumot, amely megtiltja a béketárgyalásokat. Putyin azt is hozzáfűzte – bár az a sajtótájékoztatóból nem derült ki, hogy csak az újságírónak, vagy korábban Orbánnak is –, hogy korábban ukrán oldalon többen úgy vélték, a béketárgyalásokat meg kell előznie egy „Oroszországra mért stratégiai vereségnek a harcmezőn”. Ők „most viszont már más hangnemben beszélnek”, és a békés tárgyalásokat szorgalmazzák;

„ez a helyes irány”.

Orbán Viktor egyetlen európai politikusként vett részt a pekingi „Egy övezet, egy út” nevű gazdasági fórumon, ahol kedd délelőtt Hszi Csin-ping kínai, délután pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Ahogy azt a fórumról szóló részletes tudósításunkban is írtuk,

Putyinnak ez volt az első külföldi útja azóta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek ügyében, és Karl Nehammer osztrák kancellár tavalyi moszkvai útja óta ez volt az első alkalom, hogy egy EU-s ország vezetőjével találkozott a háború kezdete óta.

(Nehammer még 2022 áprilisában járt Kijevben, majd pedig Moszkvában, ahol Putyinnal is találkozott.)

Az orosz elnök távolságtartó módon méltatta a magyar miniszterelnököt, szerinte Orbán Viktor „az európai politikusok azon kis létszámú csoportjához tartozik, akik tudják, hogyan kell megvédeni az érdekeiket, és ő ezt kitartóan, következetesen, véleményem szerint teljesen tapintatosan teszi”, és bár nézeteik távolról sem egyeznek meg mindig, „ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy beszélgessünk, és megoldást keressünk bizonyos kérdésekre, problémákra”.

Közben szintén kedden egy EU-s videókonferenciát tartottak az uniós állam- és kormányfők a gázai háborúról és annak az Európai Unióra gyakorolt hatásairól. Annak ellenére, hogy a magyar kormánypropaganda folyamatosan párhuzamot von a Hamász brutális, 1400 halottal, 4000 sebesülttel és több mint 200 ember elrablásával járó terrortámadása és az illegális migráció Európára jelentett fenyegetése között, az uniós megbeszélésen a magyar kormány nem vett részt, ezért Magyarországot Karl Nehammer osztrák kancellár képviselte.

Frissítés: A cikkben jeleztük Karl Nehammer osztrák kancellár moszkvai útját is.