Orbán francia üzemanyagot szeretne Paksra, ami nyíltan szembemenne az oroszok érdekeivel

Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén zártkörű beszédében a nukleáris ipart is érintette, értesült a hétvégén a Telex. Úgy tudjuk, arról beszélt, hogy van egy 15 pontos „nagy terve”, az egyik pont alatt pedig a miniszterelnök állítólag az energetikai önellátást éltette, illetve arról beszélt, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal is mehetne.

Természetesen pontosan nem tudhatjuk, hogy zárt ajtók mögött mi és hogyan hangzott el, de a rendelkezésünkre álló információk birtokában igyekeztünk szakmailag körüljárni a kérdést. Aszódi Attila nukleáris szakember, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyetemi tanára és a paksi bővítés korábbi kormánybiztosa szerint

egy alternatív üzemanyag-beszállító felkutatása az ellátásbiztonság és az ár szempontjából is valóban kívánatos.

Mi lenne az előnye?

Ha egy településen csak egy helyen lehet ebédelni, az kockázat, hiszen, ha csőtörés van, rosszul lesz a vendéglős, akkor nem lehet ételhez jutni a faluban. Ha két étterem működik, az már jobb „ellátásbiztonságot” eredményez.

Kedvező esetben a verseny, az alternatívák az árak mérséklődését is előidézik. Egy energetikai példával: amikor Magyarország megépítette a szlovák–magyar gázvezetéket, pusztán az, hogy újabb útvonalról jöhetett a földgáz, már csökkentette is a Gazprom árait. Ott is orosz gáz jött, ha egyáltalán működött néha az a vezeték, de egyszerűen önmagában az alternatíva léte visszafogta az eladó árképzését.

De hogy néz ki mindez a nukleáris iparban? Mennyire reális az alternatíva az atomerőművi fűtőanyag esetében? Az Európai Unióban viszonylag régóta volt egy diverzifikálási szándék, ami már a Krím 2014-es orosz annektálása után megfogalmazódott.

Oroszország régen minden politikai, vagy katonai agresszivitása ellenére próbált az energiaiparban megbízható szállítónak mutatkozni. 2022. február 24-e, az ukrajnai invázió kezdete után azonban meglepő lépéseket láttunk a földgázpiacon: visszafogták a szállításokat, megkezdték a vezetékek hosszadalmas „karbantartását”, szerződéseket mondtak fel.

Az EU számára ezután létszükséglet lett, hogy sehol ne legyen nagyon kiszolgáltatva Oroszországnak, legyen alternatív üzemanyag az orosz típusú reaktorokba is.

Az EU és Ukrajna

Orosz tervezésű és orosz építésű reaktorokból több is működik az EU területén. A VVER (oroszul: ВВЭР) a nyomottvizes reaktor orosz elnevezéséből származó rövidítés. Van úgynevezett 440-es, 1000-es és 1200-as verziója is, ahol a szám az adott blokk villamosteljesítményére utal.

• VVER-440 típusú blokkok az unióban Magyarországon, illetve mellettünk Finnországban, Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában is működnek (utóbbi természetesen nem EU, de az orosz ellátási kockázat szempontjából hasonló helyzetben van).
• VVER-1000 típusú blokkok Csehországban, Bulgáriában és szintén Ukrajnában vannak üzemben.
• Paks II. pedig VVER-1200 típusú blokkokon fog alapulni.

Mindez összességében hatalmas kitettséget jelent Európa számára az energiahordozók importjában – véli Aszódi Attila. Vagyis elég sok ilyen atomerőmű van ahhoz Európában, hogy muszáj legyen gondolkodni azon, mi van, ha probléma támad, ha Oroszország nem akar, vagy nem tud fűtőanyagot szállítani.

Amerikai, brit, francia próbálkozások

Az atomerőművek „üzemanyaga” a dúsított urán, vagyis a nukleáris fűtőelem. A természetes urán U-238 és U-235 izotópú uránatomból áll. A dúsított uránhoz a természetben sokkal ritkább 235-ös izotópú atom arányát kell megnövelni, ami egy összetett folyamat.

Ha ez megtörtént, az atomerőműben egy fémcsőbe helyezhető a dúsított urán. Ha a 235-ös izotópot neutronokkal bombázzák, képes a maghasadásra, aminek során rengeteg hő szabadul föl. A hővel felmelegített víz (vagyis a gőz) segítségével turbinákat lehet hajtani, ez termeli a villamosenergiát. Ha a hasadási folyamat beindult, kialakul egy láncreakció, amit azért szabályozni kell.

Történelmileg visszatekintve eddig is voltak olyan fejlesztések a nukleáris üzemanyag gyártására, amelyek az orosz reaktorokat célozták meg. Az amerikai Westinghouse mérnökcég, illetve annak svéd leányvállalata tud már ilyet, szállított is korábban Ukrajnába, illetve Csehországba a Temelín 1-2 erőművekbe.

Korábban működött egy brit cég, a BNFL (British Nuclear Fuels Limited), amely maga is kidogozott egy üzemanyagot finn–magyar érdeklődésre. A finn Loviisa erőmű vett is aztán tőle üzemanyagot, de a tömeggyártás nem indult be, a gyártósort leszerelték, maga a BNFL pedig a Westinghouse-ba olvadt.

Az utóbbi időben aztán a világ atomiparában nagyon megerősödött a francia Framatome.

Dúsításban már az amerikaiakkal versenyeznek, de atomerőmű-projektekben még jobbak is. Az amerikai atomerőmű-flotta kicsit nagyobb, mint a francia – 100 reaktor versus 60 reaktor –, de az amerikaiaknak most kevesebb az új projektjük, a franciák viszont „hasítanak”.

Még ha amúgy a projektek gyakran problémásak, csúsznak, de kínai, finn, francia, brit telephelyeken valósultak meg, illetve épülnek francia reaktorok az EPR (Európai Nyomottvizes Reaktor) technológián, jelentős német részvétel mellett.

Orbán Viktor amúgy már csak politikai okokból is nyithatott a franciák felé, hiszen az új projekt, a Paks II. esetében kialakult egy hónapokig tartó vita. A német Siemens Energy számára ugyanis a német kormány még nukleáris szankciók nélkül sem akarja kiadni az exportengedélyt bizonyos irányítástechnikai komponensek szállítására, a francia Framatome viszont késznek mutatkozott a feladatok ellátására.

Az unió is bejelentkezett

Közben Magyarország szövetségi szinten is gondolkodik az alternatív üzemanyagon. Mint az MVM atomos oldalán olvasható,

az EURATOM, vagyis az 1957-ben létrehozott Európai Atomenergia Közösség nemzetközi pályázatot hirdetett a tagállamokban lévő VVER-típusú reaktorok alternatív üzemanyag-ellátásának támogatására.

Az Európai Bizottság az amerikai Westinghouse (illetve annak svéd leányvállalata) által vezetett APIS projektet („Gyorsított program a biztonságos VVER üzemanyag-ellátás megvalósítására”) választotta a tender győztesének. A projekthez Finnország, Csehország és Szlovákia mellett üzemanyag-vásárlóként az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. konzorciumi tagságával Magyarország is csatlakozott. A projektvezető Westinghouse sajtóközleménye itt olvasható.

Az Európai Unió által támogatott, fent említett és a Westinghouse által vezetett APIS projekt mellett a francia Framatome is alkalmas és képes lehet arra, hogy üzemanyagot fejlesszen ki és gyártson az Európai Unió területén a VVER reaktoroknak, ezzel javítva az ellátásbiztonsági helyzeten.

Mivel az urándúsítás és a nukleárisüzemanyag-ellátás komoly, világszintű üzlet, hatalmas, egymással ütköző érdekek fűződhetnek ahhoz, hogy az amerikai Westinghouse mellett a francia (EU-s) Framatome is komoly szerepet játsszon a VVER reaktorok üzemanyag-ellátásában.

A Portfolio mindenesetre a témával foglalkozó cikkében azt írta, hogy a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre.

Paks II.: Töretlen elköteleződés?

Mindez tehát komoly magyar szándékokra utal az üzemanyag tekintetében, ha valóban így van, az szembemenne az oroszok érdekeivel. Bonyolultabb a helyzet Paks II. esetében. Itt a hivatalos magyar kommunikációban kevésbé látszik elmozdulás.

A nyilatkozatok alapján ugyanis töretlen az elköteleződés, vagyis orosz reaktort szeretnénk nyugati beszállítókkal,

és az utóbbi időszakban is csak a meglevő orosz–magyar szerződés módosítása, de nem a felmondása volt a terítéken.

A nukleáris területre ugyan továbbra sincsenek szankciók, de más, kapcsolódó (például banki) szankciók miatt áramvonalasítani kellett a szerződéseket. Ezekre végül az Európai Unió is áldását adta.

Aztán persze az csak a jövő zenéje, illetve nagy kérdése, hogy lehet-e reálisan az unió területén nyugati partnerekkel, orosz atomerőművet építeni. És majd az is ki fog derülni, hogy a töretlen lelkesedést mutató magyar nyilatkozatok mennyire jelentenek valódi elköteleződést, és mennyire jogi számítás eredményei, vagyis arról is szólnak, hogy a kötbérvitákat megelőzve látszódjon: nem mi akartunk szerződést bontani.

Aszódi Attila szerint azonban nem erről van szó: az a tény, hogy a Paks II. projekt idén augusztusban átlépett a második, a megvalósítási fázisba, és hogy megkezdődött a 6. blokk munkagödrének kimélyítése, zajlik a résfalazás, illetve megkezdődött a nagyberendezések oroszországi gyártása, mind azt mutatják, hogy a projekt – eddiginél nagyobb anyagi elköteleződés mellett – halad tovább.