Gulyás Gergely mondott valamit Paks II.-ről a kormányinfón, amit még senki nem mert rendbe tenni

Egyszerre elég reménytelen és egyszerre vicces helyzet alakult ki Paks II. körül. Reménytelen, mert azt minden egyes szakember érzi, hogy az oroszok agresszív ukrajnai inváziója után egyhamar nem lesz jobb a háborús és így a szankciós helyzet, sőt ez még romolhat is, vagyis elég sansztalannak tűnik, hogy egy uniós ország a következő évtizedben egy orosz fővállalkozóval, a Roszatommal építene atomerőművet.

De közben vicces is, mert a különböző „beszélő fejek”, így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vagy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mintha egymásnak ellentmondóan nyilatkozgatnának, és senki nem veszi a fáradságot vagy inkább a bátorságot, hogy egy-egy minisztert kijavítson.

Gulyás Gergely szerint

Történt ugyanis, hogy az április 20-i kormányinfón szóba került, hogy Paks II. körül módosulnának a szerződések. Gulyás Gergely elmondta, nincs olyan változás, ami az építkezés lényeges paramétereit érintené (ár, kamat stb.), ezek változatlanok maradtak, csak technikai módosítások várhatók.

Történt akkor változás a fővállalkozó, kivitelező személyében, „tehát hogy nem a Roszatom, hanem valamilyen projektcég lesz a kivitelező?” – kérdezte a Hvg.hu újságírója ezután Gulyást, aki erre ezt mondta:

„például igen”,

azaz megerősítette, hogy ebben a nagyon lényeges pontban lesz, lehet változás. Gulyás szerint az új szerződés szövegét az Európai Bizottság fogja engedélyezni, de Gulyás nem tudta megmondani, ez mikor történik meg, viszont azt mondta, csak ezt követően kerülhet nyilvánosságra, pontosan mi a változás.

Szijjártó Péter szerint

A külügyminiszter viszont kilenc nappal korábban, Moszkvában járva arról beszélt, hogy Magyarország megegyezett Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon az atomerőmű-beruházás folytatása és mielőbbi átadása.

„Bár eddig sikerült elérnünk, hogy a nukleáris ipar, az atomenergia nem esik szankciós intézkedések alá, de jól láthatóan sok esetben politikai eszközökkel és jogtalan döntésekkel próbálják gátolni Európa-szerte Magyarország és Oroszország sikeres nukleáris együttműködését”

– mondta Szijjártó Péter. Itt nem volt érezhető, hogy a sikeres együttműködésben – „amit meg kell védeni” – változás következne, ehelyett a külügyminiszter azt mondta, a szerződést azért kellett módosítani, mert

• eltelt 9 év
• más az élet,
• más a műszaki és technológiai helyzet, amire
• a szankciók is rátesznek egy lapáttal,

„így meg kellett találni azokat a jogi kereteket a meglévő szerződések módosításával, amelyek biztosítják számunkra, hogy az atomerőművet fel tudjuk építeni”.

Na most akkor mi van?

A Telex forrásai szerint egy minisztert kijavítani nem szokás, így mindenki annyiban hagyta és hagyja Gulyás – a kérdés-válasz hevében – valójában pontatlan válaszát, de

a kivitelező cseréjéről most éppen nincs szó.

A Telex úgy tudja, a mostani tárgyalások során tényleg van olyan, hogy „projektcég”, és olyan is, hogy „változás”, de nem arról van szó, hogy az orosz fővállalkozó helyére most be lehetne tenni egy magyart. Forrásaink szerint ezzel szemben a 2014-ben megkötött orosz–magyar pénzügyi megállapodás (a FIGA) körül vannak változtatási tervek.

Mint hallottuk, egy ennél nagyobb módosítás is jó lett volna, de ami a sajtóban egy egymondatos találgatás, azt mintegy 500-1000 oldalas, mindenféle jogi konzekvenciát vizsgáló tanulmányban vizsgálta ki a paksi projektcég, és bár korábban valóban arról is szó volt, hogy a cég akár egy ekkora változásnak is nekifut, ez most nincs napirenden. Lehet, hogy egy korábbi információ – némi fáziskéséssel – akkor kelt önálló életre, amikor az már nem reális, fogalmaztak forrásaink.

Hogy ez valóban így van, vagy csak a mi forrásunk nem elég tájékozott, nem tudjuk. Információink szerint ugyanakkor amiről most valójában szó van, az a FIGA, vagyis a finanszírozás körül egy lényegesebb módosítás. Most tehát:

azt próbálja a magyar fél elérni, hogy amennyiben gyorsan változik a szankciós lista, a finanszírozás ne kerüljön veszélybe.

Ennél többről van szó?

Eközben azért olyan forrással is beszéltünk, aki szerint ennél többről van szó, és a jogászok tényleg intenzíven dolgoznak. Egy héten belül kiderül, sikerül-e egy fontos megállapodást végső formájába önteni.

Azt minden beszélgetőpartnerünk leszögezte, hogy rettentően nehéz helyzetet kapott a nyakába 2022-ben Szijjártó Péter, aki a projekt kormányzati felelőse. Mint azt többektől hallottuk, a szerződést csak az oroszok jóváhagyásával lehet módosítani, ők viszont rettentően nehéz és rendkívül képzett tárgyalók. Így arra lehet következtetni, hogy két ízben lennének hajlandóak módosítani a szerződést,

• ha jobb feltételeket, elsősorban jobb árat kapnak,
• vagy ha elfogadták, megértették, hogy a projekt csak valamilyen más struktúrában folytatható.

Uniós engedély kell

A romantikus elképzelésekben felmerült, hogy Magyarország egyszerűen lecseréli a Roszatomot valamilyen nyugatibb gyártóra, ilyen lehetne a francia Framatome vagy a cseh Škoda JS. A cseh cég amúgy a Gazprom áttételes érdekeltségében volt, de az külön vicces, hogy a cseheknek volt eszük, és gyorsan visszavették akkor, amikor a nukleáris iparra még nincs szankció.

Ugyanakkor forrásaink szerint az teljesen illuzórikus, hogy a Roszatom helyére csak úgy be lehet vonni egy nyugati fővállalkozót. Ennek legalábbis az lenne a következménye, hogy nagy fájdalomdíjat kell fizetni a Roszatomnak, és az is, hogy nagy időveszteség lenne az engedélyeztetésekkel.

Belső szerepcsere

Ennél egy fokkal reálisabb, hogy a Roszatomot mint fővállalkozót lecseréli Magyarország egy magyar projektcégre, és a Roszatom csak alvállalkozóként szállít be Paksra. Ezt tényleg vizsgálgatták már arrafelé, de most ez sincs napirenden – ismételték meg többen is a Telexnek.

Egy ilyen projekt kulcsa az úgynevezett Engineering, Procurement and Construction (EPC) szerződés, ami a mérnöki munkától a megépítésig terjed, ez most a Roszatommal megkötött formában érvényes. Változtatás esetén ezt a szerződést fel kell mondani az oroszokkal, és

kötni kell egy teljesen új szerződést, ami azt is jelenti, hogy Paks II. valójában egy szinte teljesen új projekt lenne.

Ha ugyanazt a technikai tartalmú atomerőművet más szereposztással építteti meg a Paks II. projektcége, akkor érdemes megnézni, hogy ilyenre volt-e már példa. Úgy tudjuk, hogy igen, van ilyen precedens, de Kínában, nem pedig Magyarországon. Ez azért annyira nem irreális, mint hallottuk, valójában Paks I.-et is főleg magyarok és csehek építették.

Kivel?

Alapvetően ebben a felosztásban érkezne egy magyar projektcég, és alatta dolgoznának orosz és magyar vállalkozások. Vagy akár más nyugatiak, a Škoda JS vagy a már említett Framatome EPR, esetleg az amerikai Westinghouse APR alkalmas lehetne egy ilyen bérmunkás opcióra, bár ez jelenleg amerikai oldalról nem igazán tűnik reálisnak.

És ha új engedélyezési eljárásokat kell az unió elé vinni, akkor az európai versenyhatóságok megtilthatják az erőműépítést.

Gondoljunk bele, hogy az uniós intézményrendszer előtt van egy olyan projekt, amiben a troll magyarok és a public enemy number 1 oroszok közösködnének. Ahhoz azért nagy csoda kellene, hogy ez átmenjen, ráadásul az EU nagyon elhúzná a vizsgálatot, legalább „olyan alaposan megvizsgálná a kérdést, mint mi a svédek NATO-csatlakozását” – mondta egy forrásunk, aki szerint ezért nagyon nehéz az ügy, Szijjártó Péter egy igazi állatorvosi lovat kapott, nem lesz könnyű megzabolázni.