Bár a svéd politika keményen beleszállt Orbánba, bonyolultabb alku állhat a NATO-csatlakozás ügye mögött

„Svéd részről sajnos az elmúlt években nagyon sok negatív, sértő vélemény hangzott el, egy egész kötegem van ezekről a nyilatkozatokról” – mondta kedden a parlamentben Sztáray Péter külügyi államtitkár a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitáján. Korábban a kormány több képviselője, köztük Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is hosszasan sorolta azokat a mondatokat, amelyek svéd politikusok szájából hangzottak el, és okai lehetnek annak, hogy több kormánypárti politikus továbbra sem támogatja az északi ország NATO-csatlakozását.

Ezeket a sértegetéseket a ratifikációról szóló javaslat együttes vitáján egyszer már felolvasták a KDNP politikusai a parlamentben. A kormány és a Fidesz–KDNP a kérdésben egyébként kettős játékot játszik: Orbán Viktor és maga a kormány állítólag teljes mértékben támogatja a svédek csatlakozását, a bizonyos sértettség a kormányfrakciók képviselőiben van. Úgy néz ki, hogy a finneknek sikerült megnyugtatniuk az aggódó képviselőket, hogy nem lesz több ilyen „sértegetés”, a svédeknek azonban továbbra sem.

Közben persze sokan, köztük ellenzéki politikusok arra tippelnek, hogy ez a látszólagos sértett viselkedés csak terelés: Orbánék valójában a törökökkel összhangban akarnak dönteni erről a kérdésről.

Magyarország, Törökország után két nappal, március 17-én jelentette be, hogy egyelőre csak a finnek csatlakozását hagyja jóvá. Orbán Viktor március 16-án járt Ankarában, ahol a Türk Államok Szervezetének találkozóján a török elnökkel is tárgyalt. Arról azonban egyetlen kormánypárti politikus sem beszélt, hogy török kérés állna a svéd NATO-csatlakozás engedélyezésének halogatása mögött. A miniszterelnök után a héten egyébként Novák Katalin is Ankarába utazott: ott a török elnökkel arról egyeztetettek, hogy

Törökország támogatni fogja Magyarország gázellátását.

A Fideszben és a KDNP-ben kialakult állítólagos „bizonytalanság” miatt a svédek NATO-csatlakozásáról még mindig nem tudott dönteni a parlament. Hiába kérték például ellenzéki képviselők, a kormánypártok nem neveztek meg a „sértegetésnél” pontosabb indokokat. Ahogy arról sem beszéltek, hogy a svédeknek milyen konkrét lépést kellene tenniük a békülésért. Az viszont látszik, hogy az elmúlt években a svéd és magyar politikusok, illetve kormányok közt sokkal inkább volt iszony, mint viszony.

Pedig Magyarországnak épp a haderő szempontjából fontos a svédekkel ápolt jó kapcsolat. A magyar légierő vadászgépeit, a Gripeneket egy korábbi, 2012-ben már meghosszabbított egyezmény értelmében a svédektől lízingeli Magyarország, egészen 2026-ig. Tavaly a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos Maróth Gáspár arról beszélt, hogy a három év múlva lejáró megállapodást újabb tíz évvel meghosszabbíthatják, azonban ezt hamarosan újra kell majd tárgyalni. Kérdés, hogy ennek a folyamatnak milyen hatása lesz az alkura: kért-e már most kedvezményeket a magyar kormány a támogatásért cserébe, illetve a svéd hozzáállást mennyire befolyásolja majd a NATO-csatlakozásuk körüli magyar huzavona.

A migráció kezelésében sok volt a konfliktus

Ha eltekintünk a kormánypárti képviselők által citált mondatoktól, és kicsit részletesebben is megnézzük a magyar és a svéd kormányok közötti konfliktusokat, akkor az rajzolódik ki, hogy valóban nem volt felhőtlen a kapcsolat. A legtöbb és legélesebb vita a migrációs válság kezelésében volt a két fél között, még 2015–2016-ban. A 2015-ös menekültválság idején a magyar kormány, a svéddel ellentétben, kifejezetten migrációellenes álláspontot képviselt.

Egy 2016-os skandináv külügyminiszteri találkozón a svédek bevándorlásügyi minisztere, Morgan Johansson arról beszélt, hogy visszatoloncolnák ide azokat a bevándorlókat, akik náluk nem kaptak letelepedési engedélyt és az EU-ban először Magyarországon regisztrálták őket. A magyar kormány viszont többször is kinyilvánította, hogy nem fogad visszatoloncolt menekülteket. Ezért Svédország a dublini egyezményre hivatkozva még eljárást is akart kezdeményezni Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A svéd miniszter egy Magyarország elleni északi frontot is létrehozott volna, hogy egységesen gyakoroljanak nyomást Budapestre a menekültek visszafogadásáért. A svéd belügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az Európai Unión keresztül a

svédek „fizettek” Magyarországnak, hogy az védje meg az EU határait.

A miniszter szerint Magyarország nem tartotta be a menekültek befogadására vonatkozó uniós szabályokat, így felmerülhet az is, „hogy nem fizetünk azoknak, akik nem tartják tiszteletben az általuk vállalt kötelezettségeket”.

„Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért arcátlanság azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk” – kérte ki magának a svéd vádakat akkoriban a miniszterelnök. A svédek vádját Orbán akkoriban tökéletesen be tudta építeni az épp zajló „kvótanépszavazás” kampányába, aminek az volt a célja, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését Magyarországra.

Épp ennek, az egyébként érvénytelenül záruló népszavazási kezdeményezésnek volt része az úgynevezett „no-go zónás” propaganda. A kormány és a Fidesz–KDNP képviselői is arról beszéltek, hogy a tömeges bevándorlás következményeként az európai nagyhatalmak „elvesztették az irányítást bevándorlók lakta nagyvárosi kerületek felett, azok pedig a terrorizmus melegágyává váltak”.

Ehhez a kampányhoz egy szórólap, illetve reklámanyag is készült, amelyen megjelölték ezeket a no-go zónákat: köztük volt az Egyesült Királyság, Franciaország, Dánia, Belgium, Németország és Svédország is.

Az ügy nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A svédek kérték a magyar külügyminisztériumot, hogy távolítsák el őket a listáról, és többször is jelezték, hogy az országukban nem léteznek ilyen no-go zónák. Az eltávolításra vonatkozó kérésükre az volt a válasz, hogy az említett térképet kinyomtatva, szinte az összes magyar háztartásba eljuttatta a kormány a népszavazási kampány elemeként.

A kvótanépszavazás lezárulta után a közmédia és a kormányhoz közel álló médiatermékek újra hangoztatni kezdték: a migránsok miatt Svédország veszélyes. Ennek alátámasztására bemutattak egy olyan nőt, akiről azt állították, hogy Stockholmban dolgozott és az ottani „romló közbiztonság miatt” tért haza Magyarországra. A nőről végül kiderült, hogy Svédországban több ügy miatt is elítélték, köztük hétrendbeli rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért is. A Híradó.hu a videó megjelenése után azt állította, hogy a svéd–magyar származású nő történetének hatására újabb svédországi magyarok jelentkeztek, akik arról beszéltek, nem érzik biztonságban magukat a bevándorlók miatt.

Svéd képviselők kardoskodtak leginkább a Fidesz Néppártból való kizárásáért

De akadhat itt másik szálka is, amit feljegyezhettek maguknak a fideszes képviselők a svédekkel kapcsolatban. Magyarországot 2019-ben Jean-Claude Junckert és Soros Györgyöt ábrázoló plakátok lepték el azzal a felirattal, hogy „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”. A plakátok az EU-ban nem arattak nagy sikert. Az ügy miatt az Európai Néppártban – amelynek akkor még a Fidesz is tagja volt – rendkívüli ülést is összehívott volna egy svéd képviselő, Gunnar Hökmark.

Ekkor már téma volt, hogy a Fideszt ki kellene zárni a Néppártból, ezt a svéd néppárti képviselők többször is sürgették, sőt előfordult, hogy élen jártak a kérdésben. Az említett svéd képviselő arról beszélt a nyilvánosság előtt, hogy Orbán szerepe nulla a Néppártban, és a Fidesz teljesen elszigetelte magát.

Az ügy végül odáig fajult, hogy két svéd párt – a Mérsékelt és a Kereszténydemokrata – kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. Ezt a Juncker–Soros-plakátkampánnyal és a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárással indokolták. Az eljárásnak hosszú huzavona után először felfüggesztés lett a vége, ezután évekig zajlott folyamatos vita a pártcsalád és a magyar kormánypárt viszonya körül. Végül 2021 márciusában bejelentették, hogy Fidesz kilép a Néppárt EP-frakciójából, majd – miközben közeledett a kizárási eljárás vége – önként távoztak magából a Néppártból is. „It’s time to say goodbye” – kommentálta a Fidesz akkori külügyekért felelős alelnöke, Novák Katalin a kilépésről szóló levelet.

A svédek fontosnak tartják a jogállamiságot, és ezt hangoztatják is

Svédországnak egészen őszig szociáldemokrata vezetése volt, ami sok, a magyar és a svéd kormány közti konfliktusra adhatott magyarázatot. Viszont október óta a konzervatív Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson a miniszterelnök. Kristersson a Liberálisokkal lépett koalícióra, de kívülről a bevándorlásellenes, nacionalista Svéd Demokraták is támogatják a kormányát.

Mindezek alapján sokan arra számítottak, hogy a többségében jobboldali, bevándorlásellenes, új svéd kormánykoalíció barátibb kapcsolatot ápol majd a magyar kormánnyal. Ezeket az elképzeléseket cáfolja, hogy az unió soros elnökségét 2023 elejétől betöltő Svédország a jogállamiságot helyezte az elnöksége középpontjába. Mint ismert, az Európai Bizottság éppen a magyar jogállamiság helyzetét kifogásolja, ez is oka annak, hogy Magyarország továbbra sem jutott hozzá az uniós forrásokhoz.

A legfontosabb az, hogy az unió tiszteletben tartsa a jogállamiságot mint a politikai, a jogi és a gazdasági együttműködés alapját

– mondta Ulf Kristersson Strasbourgban, az Európai Parlament egyik ülésén. Hozzátette: az Európai Unió nem tekintélyelvű, az Európai Uniónak a demokráciák klubjának kell lennie. Fontosnak nevezte az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmus alkalmazását is, és hangsúlyozta, hogy a liberális demokrácia az, ami megkülönbözteti az EU-t a többi nemzetközi szervezettől.

Magyarország éppen az úgynevezett jogállamisági mechanizmus miatt nem jut hozzá jelenleg az EU-s pénzekhez. Orbánék véleménye pedig ismert a liberális demokráciákról: a miniszterelnök még 2014-ben arról beszélt, hogy szerinte a demokrácia nem feltétlenül liberális, épp ezért Magyarországon egy „illiberális demokráciát” építenek ki.

Az továbbra sem világos, hogy pontosan milyen érdek vagy ok áll amögött, hogy a svédek NATO-csatlakozását továbbra sem hagyta jóvá Magyarország, pontosabban a kormánypárti többség. Jelenleg azt sem tudni, mikor jöhet el az a pont, hogy a képviselők „sértettsége” elmúlik és megszavazzák a javaslatot. Különösen azután, hogy a vitás kérdések rendezésére már magyar tárgyalóbizottság is járt Stockholmban. Az ezt vezető Hende Csaba a diplomáciai program végén közölte, hogy támogatják Svédország csatlakozását. Korábban fideszes politikusok is megígérték, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja a svédek kérelmét. Törökország viszont többször is kijelentette, hogy Svédországnak további lépéseket kell tennie a kurd fegyveresek támogatói ellen. A továbbra is kérdés, hogy a sértett magyar képviselőket sikerül-e „kibékíteni” előbb vagy a török aggodalmakat orvosolni, vagy ez a két folyamat szorosan összefügg egymással.