NATO-csatlakozás: a kormánypárt képviselői hosszasan sorolták, mivel sértegettek a finnek és a svédek

„Ha kérünk, akkor legyünk oly bölcsek, hogy előtte nem pofozunk. Megjegyzéseket tesznek a magyar kormányra, az igazságszolgáltatásunkra, a médiahelyzetünkre, és sértegetnek” – hosszasan sorolták a Fidesz és a KDNP képviselői, hogy miért van szükség tárgyalódelegációra, mielőtt jóváhagyják a svédek és a finnek NATO-csatlakozási kérelmét. A parlamenti vitában Vadai Ágnes DK-s képviselő arról beszélt, hogy egyelőre úgy tűnik: jövő héten sem szavaznak a kérdésről.

Több mint hét hónap halasztgatás után, szerdán napirendre vették az Országgyűlésben a svéd–finn NATO-csatlakozás ratifikációját. Ahhoz, hogy a két ország teljes értékű tagjává válhasson a katonai szövetségének a 30 tagállam parlamentjeinek jóváhagyására is szükség van. Ezt 28 ország szeptember végéig megtette, a magyar parlament – bár július közepe óta lehetősége lett volna rá – egészen idáig nem vette napirendjére a kérdést.

„Olyanok kérik, hogy támogassák őket, akik jogtalanul vádolták Magyarországot az utóbbi években”

– mondta Nacsa Lőrinc a KDNP nevében. Nacsa felidézte, hogy az előző heti frakcióülésen nem volt egyetértés a csatlakozás támogatásáról. Szerinte a támogatás hiánya mögött a két ország képviselői által mondott „méltatlan vádak” állnak. „Olyanok hangzottak el hivatalban lévő svéd minisztertől, hogy a magyar családvédelem a 30-as éveket idézi, olyanok hangzottak el, hogy Magyarországnak ne adjanak semennyi uniós pénzt”, mondta. Nacsa szerint egyszerűen kölcsönös tiszteletet várnak el.

„Ha kérünk, akkor legyünk oly bölcsek, hogy előtte nem pofozunk”

– mondta a KDNP-s Juhász Hajnalka. „A bővítés mellett vagyunk, de olyan országok kérik a csatlakozást, akik akadályozzák az EU-s pénzekhez való hozzáférésünket, megkérdőjelezik az igazságszolgáltatásunkat” – tette hozzá. Majd a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárást „éltető”, az EU-s pénzcsapok elzárását támogató képviselők mondatait idézte. Sérelmezte például, hogy az előző svéd külügyminiszter megjegyzéseket tett a magyar jogállamiságra és a médiahelyzetre is.

Ennek ellenére a képviselő azt kérte, hogy „nagyvonalúan” kerekedjenek majd felül a sértegetéseken, és szavazzák meg a két ország csatlakozását.

Támogatjuk a bővítést, mert a NATO erősebb lesz két világszínvonalú hadsereggel. Támogatjuk, mert Putyin terveivel ellentétes a NATO bővülése – mondta Németh Zsolt, a Fidesz képviseletében. A képviselő szerint a NATO legjobb lobbistája Putyin, mivel hatására bővült tovább a szövetség. Németh elmondta, hogy az általuk képviselt „békediplomácia” nem Putyin támogatását jelenti, ők egy független Ukrajnát szeretnének. Ennek érdekében pedig a tárgyalásos megoldást sürgetik. Szerinte nem tévesztik össze a kétoldalú kapcsolatokról szóló diplomáciát, de úgy ítélik meg, hogy most itt az idő, hogy „elbeszélgessenek” partnereinkkel. Hozzátette: a tárgyalódelegáció egy új minőségű szövetségesi viszonyt hozhat létre, ezért ő is szívesen részt vesz majd ezeken a találkozókon.

A fideszes Kósa Lajos hosszasan beszélt a NATO-n belüli bizalomról – az Északi Áramlat felrobbantását hozta példának, ahol szerinte máig sok a tisztázatlan körülmény, és nem kizárható az sem, hogy maguk az amerikaiak robbantották fel a vezetéket. Kósa szerint a józan észt az nem írhatja felül, hogy Ukrajna megvédheti a területi integritását. Hozzátette: „Azért, mert Sztálin felvette a harcot a rárontó nácik ellen, nem vált a szabadság katonájává, nem írta felül a gulágot”. A képviselő szerint a „háborús bűnös” szóval dobálózni túlzás, mert ezek a szavak így „elinflálódnak”. Zárásképp – két mondat erejéig – rátért a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdésére is: a magyar delegáció barátkozni megy, a finn–magyar katonabarátságnak pedig történelme van – mondta. „Nem rajtunk múlik, nem mi leszünk az utolsók, az egészen biztos”.

Vadai Ágnes szerint még jövő héten sem szavaznak

Vadai Ágnes, DK-s képviselő szerint a csatlakozás ügye lehetett volna gyors, de nem így történt: a parlament annyira elfoglalt volt, hogy az Andorra és Magyarország közti kettős adózást kezelő javaslat vitájára is sor került. Kiemelte, hogy hiába állítják a kormánypártok, a két ország nem szívességét kér, mivel csatlakozásuk előnyös lesz számunkra is. Vadai arról számolt be, hogy

a házbizottság elé benyújtott napirendi javaslatban nincs benne a témáról a zárószavazás. Így a képviselő szerint lehetetlen, hogy jövő héten szavazzanak a kérdésben, hiába tervezték ezt korábban így.

Amennyiben ez igaz legkorábban március 20-ai héten szavazhatnak a svéd–finn NATO-csatlakozásról. Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint hülyét csináltak magukból és az országból a kormánypárti képviselők, mikor különböző indokokkal halogatták a kérdésről való szavazást. „Egy ország védelmét politikai játszmákkal veszélyeztetni felelőtlen” – mondta.

Brenner Koloman, a Jobbik képviselője szerint egyértelmű a diplomácia világában, hogy mit tesznek a kormánypárti képviselők. „Tragikus ez az egész színjáték a delegációjukkal. Ennek az lesz a vége, hogy miután elszenvedtük az összes hátrányt, önök megszavazzák a ratifikációt” – tette hozzá Brenner.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője NATO-tól független és szabad haderőt szeretne. Arról beszélt, hogy itt az idő annak a rossz hagyomány megszakításának, hogy idegen földön – NATO-missziók miatt – magyar katonák haljanak meg. Szerinte fel kell lépni a NATO bővítése ellen, mert ők nem akarnak világháborút. A párbeszédes Szabó Tímea szerint a vita színvonala kritikán aluli. A képviselő nem érti, hogy mit fog megtárgyalni a magyar delegáció. „Mit kérnek, hogy vonják vissza az állításaikat a svédek? Ha nem teszik, akkor majd nem támogatják a csatlakozást?” – kérdezte.

A vita további részében már ritkábban kerültek elő a napirendhez szorosan kapcsolódó témák. Leginkább a szavazás időpontjáról beszéltek. Ezentúl a néhány ülésteremben maradt képviselő vitázott a honvédségről, arról, hogy melyik képviselőnek mekkora a felhatalmazása az Országgyűlésben, volt hazaárulózás, illetve ezekhez hasonló adok-kapok zajlott az ülés hátralévő részében. Az MSZP-s Harangozó Tamás meg is jegyezte, hogy „méltatlan a vita, miközben 32 ország minket néz”.

A vitát Sztáray Péter, a külügyminisztérium államtitkára azzal zárta, hogy a tárgyalódelegáció szerinte fontos, mert „folklorisztikus szokásként” rúgnak bele Magyarországba egyes svéd és finn képviselők. Ezeket a kérdéseket pedig rendezni kell, mert „ez sokszor nem csak a magyar kormány, hanem az egész nemzet ellen is szól”. A kormány nevében hozzátette: bíznak benne, hogy hamarosan két új taggal bővülhet a NATO.

Már Novák Katalin is sürgette a parlamentet

Szerdán a köztársasági elnök is jelezte, hogy itt lenne az ideje a svéd–finn csatlakozási kérelem ratifikációjának. Novák Katalin indokoltnak nevezte a két ország csatlakozását. „Bízom az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében!” – írta. Novák hozzátette, hogy összetett döntésről van szó, ami súlyos következményekkel jár. Kedden a jóváhagyást egészen eddig nem sürgető NATO-főtitkár is megszólalt az ügyben. „Itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását” – mondta Jens Stoltenberg Helsinkiben.

A magyarokon kívül a törökök nem hagyták még jóvá a csatlakozást, ők már korábban jelezték, hogy milyen feltételeik vannak a svédek irányába, ezekről hamarosan újra tárgyalnak. A Fidesz–KDNP-frakció hét hónap után csak az előző héten jelentette be, hogy problémájuk van a csatlakozással. A párton belül egyesek a háború eszkalációjától tartanak, míg mások szerint a svédek és a finnek politikusai az elmúlt években többször is durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot – számolt be Kocsis Máté. Azt, hogy milyen indokokkal halasztották hónapról hónapra a döntést, és hogyan erősödött egyre a nemzetközi nyomás, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.