NATO-csatlakozás: Novák Katalin sürgeti a parlamentet

„Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt. Bízom az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében!” – írta a Facebookon Novák Katalin köztársasági elnök azzal kapcsolatban, hogy a parlament hosszú, héthónapos halasztás után ma kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Novák bejegyzésében azt is írta, hogy összetett döntésről van szó, ami súlyos következményekkel jár.

Magyarország fél éve nem ratifikálja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amiről Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában azt mondta, elvi alapon támogatni kell, és erre kérte is a Fidesz-frakciót, de a balatonfüredi frakcióülésen vita alakult ki a kérdésben, ezért parlamenti tárgyalódelegációt küldenek a két országba.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a finn miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Helsinkiben azt mondta, "itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Stoltenberg, aki eddig nyilvánosan nem sürgette a jóváhagyással az országokat, arról beszélt, hogy a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, jövő héten Brüsszelben is tárgyalnak a török, a svéd és a finn kormány képviselői.

„A két ország csatlakozása mindannyiunk közös érdeke, Törökországé és Magyarországé is”

– tette hozzá a NATO-főtitkár. A tájékoztatón részt vevő finn miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést. Ezt Sanna Marin finn kormányfő szerint Magyarország is támogatta, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához. Jens Stoltenberg Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, reméli, Budapesten „gyorsan” zöld jelzést kaphat az ügy.

Szijjártó Péter hétfői videójában arról beszélt, hogy a magyar kormány támogatja a csatlakozást, a külügyminiszter szerint ez egyértelmű. A kormánypárti frakciók képviselőinek támogatása azonban már kérdéses. Szijjártó hosszasan ecsetelte, hogy a svédek mely kijelentései lehettek sértőek a magyar képviselőknek. Kiderült, hogy ezen vitás kérdések rendezésére már egy-két héten belül tárgyalódelegáció utazhat a két országba, erről is egyeztetett a külügyminiszter svéd kollégájával.

30-ból 28 ország szeptember végéig jóváhagyta

A svédek és a finnek az orosz–ukrán háború kirobbanása után döntötték el, hogy hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket és csatlakoznak a NATO-hoz. A finnek tavaly májusban jelentették be, hogy hivatalosan is beadják csatlakozási kérelmüket, a svédek egy nappal később jelentették be ugyanezt. A két ország viszonylag rövid időn belül a törvényhozás szintjén is rábólintott a csatlakozásra. A törökök már ekkor egyértelművé tették, hogy nem fogják ratifikálni a kérelmet – ez az álláspont azóta finomodott, tárgyaltak és tárgyalni is fognak a problémás kérdések rendezéséről.

A NATO, az Európai Unió és más tagállamok is jelezték, hogy szívesen látják a két országot a szövetségben. A végső megállapodás tavaly június végén, a madridi NATO-csúcs előtt jött létre. Maga a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg jelentette be, hogy szabad az út a két ország előtt – ekkor úgy nézett, ki hogy a törökökkel is sikerült megegyezni. Júliusban a NATO-nagykövetek is aláírták a kérelmet, amivel a két ország csatlakozása újabb fejezethez ért.