Hét hónappal a javaslat benyújtása után kezdenek vitázni a svéd–finn NATO-csatlakozásról a parlamentben

Aligha volt olyan javaslat az utóbbi időben az Országgyűlésben, aminek elfogadásához hét hónap sem volt elég. Hosszú halasztás után a parlamentben szerdán kezdik a vitát a svéd–finn NATO-csatlakozásról, de az még kérdés, hogy a zárószavazás mikor jöhet. Mint múlt héten kiderült, a Fidesz–KNDP-frakción belül ugyanis több képviselőben „kérdések merültek fel” az esetleges eszkaláció veszélye és Magyarország „sértegetése” miatt. Ezért a parlament most úgy kezdi el tárgyalni a kérdést, hogy heteken belül még magyar tárgyalódelegációkat is akarunk küldeni Finnországba és Svédországba a problémás ügyek rendezésére. A következő hetekben így utolsó előttiként Magyarország is rábólinthat majd a NATO bővítésére.

30-ból 28 ország szeptember végéig jóváhagyta

A svédek és a finnek az orosz–ukrán háború kirobbanása után döntötték el, hogy hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket és csatlakoznak a NATO-hoz. A finnek tavaly májusban jelentették be, hogy hivatalosan is beadják csatlakozási kérelmüket, a svédek egy nappal később jelentették be ugyanezt. A két ország viszonylag rövid időn belül a törvényhozás szintjén is rábólintott a csatlakozásra. A törökök már ekkor egyértelművé tették, hogy nem fogják ratifikálni a kérelmet – ez az álláspont azóta finomodott, tárgyaltak és tárgyalni is fognak a problémás kérdések rendezéséről.

A NATO, az Európai Unió és más tagállamok is jelezték, hogy szívesen látják a két országot a szövetségben. A végső megállapodás tavaly június végén, a madridi NATO-csúcs előtt jött létre. Maga a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg jelentette be, hogy szabad az út a két ország előtt – ekkor úgy nézett, ki hogy a törökökkel is sikerült megegyezni. Júliusban a NATO-nagykövetek is aláírták a kérelmet, amivel a két ország csatlakozása újabb fejezethez ért.

A következő lépés a csatlakozás véglegesítéshez, hogy az összes tagország parlamentje jóváhagyja, azaz ratifikálja a két ország kérelmét. Július közepétől a 30 tagország egymás után jelentette be, hogy parlamentjeik is támogatják a bővítést. Több európai ország már júliusban rábólintott a kérdésre, augusztus elején az Egyesült Államok szenátusa is egyetértett a bővítéssel. Szeptember végén huszonnyolcadik tagállamként Szlovákia is jóváhagyta a csatlakozást. Az azóta eltelt öt hónapban Magyarország és Törökország nem tudott dönteni.

Hét hónap után derült ki, hogy a Fidesz–KDNP-ben vita van a kérdésről

Magyar részről sokáig nem volt világos, hogy mi is állja útját a svéd és a finn csatlakozás ratifikálásának. A törökök legalább egyértelműen elmondták, hogy a kurdok és belpolitikai ellenfeleik elleni fellépést követelnek, amit a svédek szerintük nem teljesítettek. Az utóbbi időben pedig vita volt a svédországi kurd közösség által szervezett Törökország-ellenes tüntetések miatt is. Magyarország részéről viszont egészen az előző hét végéig nem volt egyértelmű, hogy mi is a csatlakozás jóváhagyásának konkrét akadálya.

A NATO-csatlakozásról szóló javaslatot tavaly július 14-én (!) továbbította a külügyminisztérium az Országgyűlésnek – írták a Telex kérdéseire szeptemberben. Ha sürgős lett volna a jóváhagyás, akkor akár még a nyári szünet előtti utolsó ülésen dönthettek volna, de akkor inkább az Alaptörvényt módosították, és elfogadták, hogy jönnek a vármegyék és az ispánok. Az Országgyűlés sajtóirodája ekkor arról tájékoztatott, hogy az őszi ülésszak munkarendjében szerepel majd a két ország ratifikációjának tárgyalása.

Az ügyet azonban egyre csak tologatták, hiába beszélt például Gulyás Gergely is arról, hogy „jó eséllyel” még az őszi ülésszak végéig szavaznak a kérdésről. Időközben azzal indokolták a döntést halasztását, hogy még zajlott a társadalmi egyeztetés – egyeztetni egyébként a kormány egyik gondosan elrejtett aloldalán lehetett.

Aztán láthatóan a svédek és a finnek is elkezdtek aggódni: a finn elnök Orbánnal beszélt a kérdésről, a svéd külügyminiszter pedig Szijjártó Péterrel egyeztetett.

A külügyminiszter arról beszélt svéd kollégájának, hogy a magyar Országgyűlés elfoglalt, mivel az EU-s megegyezéshez szükséges törvénytervezeteket kell tárgyalnia. Az ellenzéki pártok többször is próbálták napirendre venni a javaslatot, de hiába: a kormánypárti többség többször is leszavazta ezt. Ezután többek közt a németek és a V4-ek is sürgetni kezdték Magyarországot. Mindenki arra hivatkozott, hogy az EU keleti blokkja szempontjából kulcsfontosságú a kérdés.

„A tény számít, hogy benyújtottuk, támogattuk, és természetesen meg fogjuk szavazni abban a pillanatban, amikor a Ház elé kerül. Bízzunk benne, hogy minél előbb” – mondta még novemberben a Telexnek Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitka és miniszterhelyettese.

Időközben a végéhez ért az Országgyűlés őszi ülésszaka, a csatlakozásról szóló javaslat azonban továbbra sem került a honatyák elé. Decemberben már a finnek sem bíztak abban, hogy februárnál korábban döntés születhet.

Február végén aztán a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után váratlan dolgot jelentettek be: kiderült, hogy a frakcióban vita van a csatlakozás ratifikálásáról.

A frakció egyes tagjai szerint a belépő országok eszkalációt jelenthetnek a konfliktusban, mások pedig azt kifogásolták, hogy Svédország és Finnország politikusai az elmúlt években többször is durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek

– számolt be a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté állítása szerint a miniszterelnök a csatlakozás jóváhagyását kérte, a vita a frakcióban alakult ki. Ez, tekintve, hogy bizonyos törvényjavaslatok napok alatt átfutnak az Országgyűlésen, elég csak például a katatörvényre gondolni vagy a közelmúltból a kötelező kamarai tagság megszüntetésére az orvosoknál, igencsak szokatlannak mondható a kormánypártoknál. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői bejelentették, hogy a vitás kérdések rendezésére tárgyalódelegációt is küldenek Finnországba és Svédországba.

Szijjártó Péter hétfői videójában arról beszélt, hogy a magyar kormány támogatja a csatlakozást, a külügyminiszter szerint ez egyértelmű. A kormánypárti frakciók képviselőinek támogatása azonban már kérdéses. Szijjártó hosszasan ecsetelte, hogy a svédek mely kijelentései lehettek sértőek a magyar képviselőknek. Kiderült, hogy ezen vitás kérdések rendezésére már egy-két héten belül tárgyalódelegáció utazhat a két országba, erről is egyeztetett a külügyminiszter svéd kollégájával.

„Itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását” – mondta kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy Finnországban tartott sajtótájékoztatón. Stoltenberg, aki eddig nyilvánosan nem sürgette a jóváhagyással az országokat, arról beszélt, hogy a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, jövő héten Brüsszelben is tárgyalnak a török, a svéd és a finn kormány képviselői.

„A két ország csatlakozása mindannyiunk közös érdeke, Törökországé és Magyarországé is”

– tette hozzá a NATO-főtitkár. A tájékoztatón részt vevő finn miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést. Ezt Sanna Marin szerint Magyarország is támogatta, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához.

A fenti furcsa halasztgatások eredményeként most annak ellenére kezdi el a vitát az Országgyűlés, hogy a kormánypártok által felvetett vitás kérdéseket még nem rendezték. A hetekben kezdődő tárgyalások alapján egyelőre kérdéses, hogy a vita után mikor kerülhet majd sor a hosszú hónapok óta húzódó ügy zárószavazására. A törökök március 9-én folytatják a tárgyalásokat a két országgal. Így most több mint fél évvel azután, hogy a NATO rábólintott a finnek és a svédek csatlakozásra, tárgyalásos úton talán sikerül megoldást találni a törökök rég ismertetett és a magyarok napokban ismertetett aggályaira is.