Pár órás vita után a parlament meg is szavazta az új katatörvényt

2022. július 12. – 15:16

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn benyújtották, kedden vitáztak róla, és a pár órás vita után 120 igennel, 57 nemmel, 1 tartózkodással a parlament meg is szavazta az új katáról szóló törvényt, melynek értelmében szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek dolgozhatnak majd. Ez a körülbelül 400 ezer katás vállalkozó közül több mint 300 ezret érint, ők vagy átállnak más adózási nemre, vagy felhagynak korábbi munkájukkal. A törvényjavaslat vitájával párhuzamosan Budapest több pontján is spontán tüntetések alakultak ki, a demonstrálók lezárták a Margit hidat és az Erzsébet híd egy részét is.

Az áprilisi választások után érkeztek az első hírek arról, hogy a kormánypártok át akarják alakítani a katát. Szombaton Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elejtett egy megjegyzést arról, milyen lehet az új rendszer. Hétfőn aztán egy ettől egészen eltérő törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a várakozásokkal szemben nem emelte az adóterhet, de 18 millió forintra emeli az adózók éves összeghatárát, egyúttal megtiltotta, hogy ezentúl cégeknek és állami intézményeknek számlázzanak a katások.

Az egyetlen kivételt a taxisok jelentik, akik továbbra is számlázhatnak cégeknek, az átalakítás azonban még nekik sem tetszik. A javaslat ellen ezzel párhuzamosan szakmai és civil szervezetek sora tiltakozik, de még az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke is azt mondja: az új törvénnyel a katások 80 százaléka el fog tűnni.

Az ellenzéki pártoknak három órát adtak a módosítók benyújtására, és kivételes eljárásként másnapra, azaz keddre ki is tűzték a törvényjavaslat vitáját és szavazását. A Momentum és a Mi Hazánk még be tudott nyújtani módosítókat, a többi párt lemaradt erről, a változtatást azonban mindannyian hevesen ellenzik.

Fehérítésre hivatkoznak

A keddi parlamenti vitán a kormánypártok azzal érveltek, hogy a katát eredetileg egyéni kisvállalkozóknak találták ki, de később egyre többen kezdték el azt bújtatott foglalkoztatásként használni. A törvény szigorítására így szerintük azért van szükség, hogy az tényleg azokra vonatkozzon, akikre eredetileg kitalálták.

A törvényjavaslatot benyújtó Tállai András szerint a módosításra az „arányos közteherviselés elve” miatt van szükség, akinek pedig az új rendszer nem tetszik, az választhatja az átalányadós rendszert vagy épp a kisvállalkozói adót is. A fideszes Illés Boglárka szerint a bújtatott foglalkoztatásról szóló aggályaikat erősíti meg, hogy 2019-ben és 2020-ban a katára váltóknak már több mint a fele volt olyan, aki korábban munkavállalóként dolgozott.

Atombombával szúnyograjra

Az ellenzéki pártok szerint ugyanakkor a törvénymódosítás több százezer magyar család megélhetését sodorhatja veszélybe. A parlamenti felszólalók elmondták: a bújtatott foglalkoztatás valós probléma, azt azonban másképp kellene kezelni, mint a teljes adónem átalakításával.

A képviselők számos példát hoztak arra, hogy kisvállalkozók most párhuzamosan dolgoznak magánszemélyeknek és cégeknek, valamint intézményeknek is, az ő üzleti modelljük a törvénymódosítással szeptembertől ellehetetlenül. Kiemelték azt is, hogy ezzel több százezer magyar dolgozó kényszerülhet arra, hogy adót csaljon, vagy végleg lehúzza a rolót.

A DK szerint az, hogy egy júliusban benyújtott adótörvény szeptembertől érvényes, egyenértékű a visszamenőleges jogalkotással, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Felszólalása közben Varju László ezért össze is tépte a törvényjavaslat kinyomtatott szövegét. A Jobbik szerint a módosító „atomháború egy szúnyograj ellen”, a bújtatott foglalkoztatást pedig egy NAV-os algoritmussal ki lehetne szűrni. Az MSZP-s Vajda Zoltán szerint a fideszesek magukból indulnak ki, ezért kényszerítik csalásra az embereket, a Mi Hazánk és az LMP képviselői pedig arról beszéltek, hogy a kormány a multik, és nem az emberek oldalán áll.

A kormánypárti képviselők többször szembesítették a vitában az ellenzéki pártokat azzal, hogy most a régi kataszabályokat akarják vissza, miközben 2012-ben nem szavazták meg a katatörvényt.

A szavazás napján a Képviselői Irodaháznál és a Parlamentben is arról kérdeztük a kormánypárti képviselőket, hogy miért kell ilyen sürgősen elfogadni a törvényt, és mit szólnak a tüntetéshez:

Kata: élt tíz évet

A kata nevű adónem 2013 elejétől elérhető, és a korábbi egyéni vállalkozói adóknál egyszerűbb, átláthatóbb és „fehérebb”, azaz az adócsalást is csökkentő megoldást kínált a használóinak. Az adónem azonnal nagyon népszerű lett az egyéni vállalkozók körében, később pedig sokan különböző gazdasági tevékenységeik kombinálására is használni kezdték.

Ekkoriban merült fel problémaként, hogy cégek „normálisan adózó” munkavállalói státusz helyett katázásra kényszerítették munkavállalóikat, amivel jóval kevesebb adót kell fizetniük. Ennek a kiküszöbölésére korábban több javaslat is született. Felmerült például az is, hogy a minimálbér adózásához kötik a katások adóterhét.

A budapesti iparkamara még a keddi szavazás előtt január 1-jéig halasztást és több módosítást is kért az új katatörvényhez: például hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé vezessenek be egy 100 ezer forintos választható adótételt is, ami a jövő évi minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságot keletkeztetne azoknak, akik ezt kérik. Arra is kérték a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtsék meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására.

A kormány végül a megszavazott törvényjavaslattal gyakorlatilag egyik napról a másikra végezte ki a katát. A most elfogadott módosítás legalább 300 ezer ember pénzkeresési modelljét teszi tönkre. És bár egy részük valószínűleg a szoros határidővel együtt is meg fogja tudni oldani az átállást valami más adónemre, több tízezren biztosan lehúzhatják a rolót szeptembertől.

Kövess minket Facebookon is!