Brutális orbáni megszorítócsomag, atomháború a szúnyograj ellen – ellenzéki reakciók az új katatörvényre

2022. július 12. – 10:48

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva
  • Lezajlott a vita az Országgyűlésben az új, szigorúbb katatörvény-módosításról, közben legalább ezren tüntetnek a javaslat ellen.
  • Tállai András pénzügyi államtitkár szerint az új katatörvénnyel a pozitív eredmények biztosítása, a gazdaság kifehérítése, a bújtatott munkaviszonyok megszüntetése a cél.
  • Szerinte amelyik jelenlegi katásnak ez nem tetszik, az választhat magának másik adózási rendszert.
  • A kormánypárti képviselők felszólalásaikban támogatták a javaslatot.
  • A DK képviselői szerint az ellenzék egységesen nem támogatja a javaslatot, szerintük mindez a „brutális orbáni megszorítócsomaghoz illő javaslat”, az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, majd Varju László széttépte a törvényjavaslatot.
  • A Jobbik szerint a kormány a javaslattal atomháborút vív egy szúnyograj ellen, majd azt kérték, hogy a változásokat legalább ne szeptembertől, hanem január elsejétől vezessék be.
  • A Momentum szerint „amit most tesznek a katásokkal, arra mindenki emlékezni fog”.
  • Az MSZP a bújtatott munkaviszonyos indokra utalva beszélt arról, hogy csak a csaló kormány gondolja azt a másikról, hogy az is csal.
  • A Mi Hazánk szerint ezzel a „gyomirtással” a kormány csak azt akarja titkolni, hogy „a baj hatalmas”.
  • A Párbeszéd szerint a „gazdaság ettől nem fog kifehéredni, inkább a feketegazdaságba mennek át az emberek”.
  • Az LMP szerint a kormány a javaslattal szembemegy a magyar emberek, családok érdekeivel.

A pozitív eredmények biztosítása, a gazdaság kifehérítése a cél, és az, hogy a „tényleges vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva” a katázás, ennek ellenére mégis sokan használták azt bújtatott munkaviszonyként – ezzel vezette fel Tállai András pénzügyi államtitkár a keddi parlamenti vitában az új, szigorúbb katatörvény-módosítást.

Szeptember elsejétől jöhet az új kata, amelyet kizárólag olyan egyéni vállalkozók vehetnek majd igénybe, akik a lakosság részére nyújtanak saját szolgáltatást, vagy értékesítenek terméket, kivéve a taxisok. Szakértők szerint a jelenlegi, körülbelül 400 ezer katázó közül 300 ezer ezzel a módosítással kiesik az adónemből, és adózási formát kell majd váltaniuk.

Módosítás helyett kivégzés

Az erről szóló javaslat hétfőn került nyilvánosságra, kicsit később pedig az is kiderült, hogy a kormányoldal már kedden, mindössze néhány óra vita után átverné a törvényt, így a vita után, kedd délután már szavaznak is róla. A javaslatot a Momentum és a Mi Hazánk is puhította volna a saját módosítóival, de ezek nem jutottak el a vitáig, azokat a törvényalkotási bizottság még hétfőn leszavazta. Miközben bent a javaslatról vitáznak, a fővárosban tüntetnek is a javaslat ellen.

Tállai András szerint a jelenlegi helyzet „az arányos közteherviselésnek nem felel meg”, mert bár az utóbbi években nehezebb lett katásként bújtatott munkaviszonyban dolgozni, az mégsem szűnt meg. Az államtitkár szerint a kata egy „sikertörténet”, ezt a sikert pedig meg kell tartani. Mindezek miatt kell új törvényt hozni.

Tállai szerint amelyik jelenlegi katásnak ez nem tetszik, az választhatja például az átalányadós rendszert, vagy épp a kisvállalati adót, de Tállai opcióként hozta fel, hogy lehet választani az új katás rendszert is – amiről kedden szavaznak. A választásban segíti őket a NAV, mondta.

Akik támogatják a javaslatot

Illés Boglárka, a törvényalkotási bizottság fideszes tagja kétszer is felszólalt. Előbb a bizottság tagjaként beszélt arról, hogy a törvényjavaslatot 25 igen, 12 nem szavazattal fogadták el a bizottságban. Szerinte a katát egyre többen bújtatott foglalkoztatásra használták fel, ezt pedig az bizonyítja, hogy a 2019-ben és 2020-ban katára váltók több mint fele korábban munkavállaló volt. Később fideszes képviselőként megismételte ugyanezt a véleményét, és támogatásáról biztosította Tállait.

Illés Boglárka – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Illés Boglárka – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A KDNP-s Nacsa Lőrinc arról beszélt, ő érti az ellenzéki pártok frusztrációit, hiszen „ma reggel úgy keltek fel, hogy a kisvállalkozók megmentői lesznek”, közben meg amikor kormányon voltak, nem foglalkoztak velük, így akkoriban a kisvállalkozók „csak vesztettek”.

Akik nem támogatják

A DK-s Gréczy Zsolt szerint ilyen szigorú törvénymódosításról nem volt szó a választások előtt, ezzel pedig a kormánypártok becsapták a választókat. A képviselő szerint mindezzel alig pár hetet adtak a katásoknak arra, hogy átálljanak az új rendszerre, ők pedig nem támogatják a „katás vállalkozók tönkretételét”, az ellenzék egységesen elutasítja a javaslatot, így nem is fogják azt megszavazni.

A szintén DK-s Varju László szerint a katások előtt két opció áll így szeptember elsejétől: „Dolgozzanak feketén, vagy húzzák le a rolót!” Varju állítja: mindez a „brutális orbáni megszorítócsomaghoz illő javaslat”, mert „igenis adóemelésről beszélünk: aki havonta hatszázezer forintot keres katásként, az mostantól évente egymillió forinttal többet adózhat”.

Ezután hozzátette, hogy a DK az Alkotmánybírósághoz fordul, mert nemcsak a 2011 előtti alkotmánnyal, de a jelenleg hatályos Alaptörvénnyel sem összeegyeztethető szerintük az ilyenfajta törvényalkotás. Szerintük az, hogy júliusban szavazzanak egy szeptember elsejétől érvényes adóátalakításról, már a visszamenőleges jogalkotással egyenértékű.

A DK-s Varju László a vita közben összetépi a törvényjavaslatot – Forrás: parlament.hu
A DK-s Varju László a vita közben összetépi a törvényjavaslatot – Forrás: parlament.hu

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a katatörvény módosítása „atomháború egy szúnyograj ellen”, a valódi célja ugyanis nem a gazdaság fehérítése, hanem a kisvállalkozók vegzálása. Szerinte a bújtatott foglalkoztatást egy szoftverrel meg lehetne előzni, a NAV ugyanis rálát az összes pénzügyi tranzakcióra, és egy algoritmussal pedig könnyedén ki tudná szűrni a csalókat. Ha viszont mást nem is módosítanak, legalább annyit engedjenek, hogy ne szeptembertől, hanem január elsejétől vezetik be a változást, hogy a kisvállalkozóknak ne augusztus közepétől kelljen könyvelőt keresni: „idejönnek a parlamentbe kicsinálni a katát?” – tette fel a kérdést.

A momentumos Orosz Anna szerint Magyarország a rekordinflációba, energiaválságba, az elszállt euróárfolyamba megy előre. A képviselő szerint „amit most tesznek a katásokkal, arra mindenki emlékezni fog”, mert egzisztenciákat sodornak veszélybe.

Az MSZP-frakcióban ülő Vajda Zoltán szerint a fideszesek magukból indulnak ki, amikor arról beszélnek, hogy a katások csalnak, mert csak a csalók gondolják azt a másikról, hogy az is csal. Közben pedig éppen azt a réteget vágják el, akik nem csalnak, mondta. Vajda szerint Parraghnak a vállalkozókat kellene képviselnie, de a nyilatkozataiból az derül ki, hogy csak a kormányt szolgálja ki.

Ezenkívül az vicc szerinte az is, hogy három órát adtak a módosítók benyújtására, ezzel is ellehetetlenítve az érdemi vitát. Vajda ezután azt mondta, megy a tüntetők közé, a fideszesek ugyanis „nem érnek annyit”, hogy beszélgessen velük. A szintén MSZP-s Hiller István ehhez még hozzátette, hogy nem túl megszokott, hogy az emberek azért mennek ki tüntetni az utcákra, mert tisztességesen akarnak adózni, így már csak morálisan is az a helyes, ha ezt a javaslatot visszavonják.

Apáti István a Mi Hazánkból rossz néven vette a KDNP-s Nacsa Lőrinctől, hogy összemosta a pártját a „baloldallal”, majd azt mondta, „ez totális gyomirtás, amit most végeznek”. Apáti szerint az is cinikus, hogy az egészet úgy próbálja a kormány eladni, mintha a „lehetőségek tárházát nyitnák ki a katások előtt”. Szerinte a kormány azt próbálja titkolni, hogy gazdasági válság okozta „baj hatalmas”. Ha ezt a javaslatot pedig a választás előtt dobják be, akkor „kinyírták volna a kétharmadot”.

Apáti István még június végén a parlamentben – Fotó: Máthé Zoltán / MTVA
Apáti István még június végén a parlamentben – Fotó: Máthé Zoltán / MTVA

A párbeszédes Mellár Tamás szerint az előtte felszólalók mindent elmondtak már. A képviselő szerint a „gazdaság ettől nem fog kifehéredni, inkább a feketegazdaságba mennek át az emberek”, és a bevétel sem fog ettől növekedni. Mellár szerint szükség lett volna valóban egy finomhangolásra a katázásnál, de „ez nem történt meg”.

Az LMP-s Csárdi Antal azt mondta, az egész „hazugság, hazugság és hazugság: döbbenet”. A képviselő szerint a kormány szembemegy a „magyar társadalom elemi érdekeivel”, a magyar családokkal és mikrovállalkozókkal, és inkább a multik oldalán áll. Csárdi szerint a kormánypárti képviselők valószínűleg még nem találkoztak valódi katással az életükben, mert akkor nem akarnának ilyen törvényt hozni, így a cél nem is lehet más, mint „minél több pénzt kisajtolni a hétköznapi emberekből”. Szerinte ezek után az lenne a tisztességes, ha ezt a javaslatot visszavonnák.

Parragh: Kissé erőteljesre sikerült

Több hónap lebegtetés után, július 9-én nyilatkozott először Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról, hogyan alakíthatják át a tíz éve bevezetett katát. A hétfőn benyújtott javaslat végül nem pont azt tartalmazta, amiről Parragh korábban beszélt, az iparkamarai elnök szerint a mostani javaslat „kissé erőteljesre sikerült”.

A javaslat ellen korábban civil szervezetek mellett az ellenzéki pártok is tiltakoztak. A törvénymódosításról szóló elemzésünk a Telexen itt olvasható.

Kövess minket Facebookon is!