Halasztást és több módosítást javasol a katatörvényhez a budapesti iparkamara

Az új kata egyes részszabályainak észszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára társadalmi egyeztetésre alapozva új adónemet, valamint a jelenlegi törvényjavaslat által szabott szeptemberi határidő 2023. január 1-jére való módosítását javasolja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).

A fővárosi köztestület olyan javaslatokat fogalmazott meg a jogalkotó számára, amelyekkel szerintük mégsem szűnne meg teljesen a kataadózás lehetősége. Közleményük szerint a hétfőn az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet szerint a jelenlegi körülbelül 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30 százaléka jövőben is egyszerű és arányaiban még alacsonyabb adómérték mellett folytathatja a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a jelenlegi magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik.

A BKIK ugyanakkor azt javasolja, hogy a katát érintő bármilyen változás csak 2023. január 1-jével lépjen életbe, így a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen megismerni az új adózási előírásokat és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.

Megfontolásra javasolják továbbá, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé kerüljön bevezetésre egy 100 ezer forintos választható adótétel is, ami a jövő évi minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságot keletkeztessen az ezt választó katások számára.

Javaslataik között szerepel az is, hogy a jövő évtől kezdve minden évben kerüljön valorizálásra a kata, így a tb-jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér-emeléssel.

A BKIK arra kéri a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására.

Erre több megoldás is adódik, melyek bár az adminisztráció növekedésével járnának, cserébe a vegyes, de döntően lakossági ügyfélkörrel rendelkező katások is az új kata hatályán belül maradhatnának:

1. A törvényjavaslat módosításával például az árbevétel 15-20 százalékáig tegyék lehetővé a kifizetőknek történő számlázást.
2. Másik megoldási lehetőség, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó is megállapításra kerüljön a számla befogadó fél költségelszámolási jogának megnyitása érdekében.
3. Működőképes megoldás lehet az is, hogy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhessenek, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. Például a szövetkezeti törvény módosításával az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek”. A katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiknek viszont már a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki. (A szövetkezetbe így befolyó bevétel katás tagnak való kifizetését csak 15 százalékos szja terhelné, tb-járulék viszont nem, és így további tb-jogviszony sem keletkezne. Megoldandó feladat lenne az anyagjellegű költségek katás és szövetkezeti jogviszony közötti elszámolásának részletszabályainak kidolgozása is).

A BKIK kezdeményezi továbbá, hogy a kata újraszabályozása révén a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó tb-jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét.

Ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget

– írták. A BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos áfa alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emeléséről, hogy a megemelkedő katahatár ténylegesen kihasználható legyen.

A BKIK a közlés szerint az új, egyszerűsített adó részleteinek kidolgozásához már több érintett iparági képviseleti szervezettel is felvette a kapcsolatot (pl. Music Hungary Szövetség), továbbá online konzultációt is indított a katás vállalkozók körében, amit már 5 ezer vállalkozó töltött ki. Ezek alapján fog a BKIK javaslatot tenni az új adónemre, írták.

Ahogy hétfőn írtuk, a kormány benyújtotta az új katatörvényt, amelyet kedden már el is fogadhatnak, ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében azt kérte az Országgyűlés elnökétől, hogy a törvényjavaslatot kivételes eljárásban, sürgősséggel tárgyalják. Az új törvényjavaslat 18 millió forintra emelné a katás bevételi értékhatárt, az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint lesz. Ugyanakkor a jövőben csak azok a kisadózó vállalkozások választhatnák ezt az adózási formát, akiknek csak magánszemélyektől származik bevétele. Ez alól kivételt egyedül a taxisok jelentenek.

A kormány ezzel gyakorlatilag megszüntetné a katát.

Miközben a törvénytervezet vitája zajlik az Országgyűlésben, mintegy ezer ember gyűlt össze kedden délelőtt a Kossuth téren, majd pedig a tömeg a Margit híd irányába vonult, és nem sokkal 11 óra után a Margitsziget magasságánál lezárták a hidat, amelyet cikkünk megjelenése idején is blokkolnak. A hídblokádot élőben közvetítjük, ahogyan a parlamenti vitát is, utóbbit itt lehet követni.

Cikkeink a témában:

• Egyetlen nap alatt, kedden átveri a kormány az új, szigorúbb katatörvényt, miután a tervek szerint kedden tárgyalják és szavaznak is róla.
• „Azt, (…) hogy a fürdővízzel tényleg kiönti a kormány a gyereket is, azért kevesen hitték, bármennyire is erre utalt a kormány és az őt kiszolgáló kamara kommunikációja” – elemzésünk a kata változtatásairól.
• Nehéztüzérség, létbizonytalanság, tragikus, elképesztő – így reagáltak az ellenzéki pártok a módosításra.
• A Momentum és a Mi Hazánk is beadott módosítót a törvényjavaslathoz.