Dömping a nyári szünet előtt: megszavazták az Alaptörvény-módosítást, a költségvetést, a vármegyéket, az ispánok visszatérését

Mielőtt nyári szünetre menne, még egyszer, rendkívüli ülés formájában összeült az Országgyűlés, ahol a kormánypárti többség rövid idő alatt rengeteg törvénymódosítást és az Alaptörvény 11. módosítását is megszavazta. Együtt lesz az EP- és az önkormányzati választás, jönnek a vármegyék, elfogadták 2023-as költségvetést, az új vagyonnyilatkozati rendszert, kevesebb pénz jár majd a frakcióknak, újra lesznek ispánok, és még egy víziót is elfogadtak az Európai Parlamentről.

Ismét módosították az Alaptörvényt

A parlament kormánypárti többsége megszavazta az Alaptörvény 11. módosítását, így 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választásokat is. A mostani változás egyik érdekes velejárója, hogy mivel az EP-választást májusban tartják, így az önkormányzatit is ahhoz kell igazítani, a polgármesterek mandátuma azonban csak októberben jár le, így akár hónapokig is bukott polgármesterek vezethetik majd a településeket.

Ezt a módosítást azzal indokolta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások. Ezen túlmenően jelentősen megnehezítik az ellenzéki pártok dolgát is a közös, illetve külön indulás témában. Az elmúlt hetekben szinte minden pártból azt mondták, hogy a következő EP-választáson külön-külön, az önkormányzatin viszont ismét együtt indulhatnak a szövetség tagjai.

A mostani módosításnak része Kocsis Máté azon javaslata, miszerint a megye elnevezés helyett vissza kell térni a vármegye név használatához, mindezt a „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”. Kocsis érvelése szerint „a vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A módosítást annak ellenére, hogy korábban ellenezte, Lázár János „kötelességből” megszavazta.

Optimista kilátások az elfogadott 2023-as költségvetésben

Szintén elfogadta az Országgyűlés a 2023-as költségvetést, ami a nem túl fényes gazdasági kilátások ellenére egészen optimista tervekkel – 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval – számol. Ezen tervek alapján az államadósság idei év végére várt 76,1 százalékhoz képest 73,8 százalékra csökkenne a GDP-hez képest. A költségvetés vitája már korábban lezajlott, július elején több módosítót is benyújtottak, köztük például egy több százmilliárd forintos megszorítást is, amely jelentősen megkurtította több minisztérium éves költségvetését is, de elvontak 100 milliárdot Paks II. projektből is.

Az elfogadott költségvetés szerint 2023-ban az államháztartás központi alrendszerének 2352 milliárd forint hiánya lesz, ez 33 328 milliárd forintnyi kiadásból és 30 976 milliárd forint bevételből jön össze. A legtöbb pénzt az államkassza az általános forgalmi adóból várja (7099 milliárd forint), a második legtöbbet pedig a személyi jövedelemadókból (3733 milliárd forint).

Visszatérnek az ispánok

Szintén megszavazta a parlament, hogy visszatérnek az ispánok. Megyék helyett nemcsak vármegyék lesznek az országban, de szintén a magyar történelmi hagyományokra hivatkozva a kormánymegbízottakat a jövőben ispánoknak hívják majd. Ezzel 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. A kormánymegbízottakat a miniszterelnök nevezi ki, ők vezetik a kormányhivatalokat. Belőlük lesznek ezután a főispánok, akik a magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselői voltak.

Ennek a javaslatnak volt a része az is, hogy ezután akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le, az kérheti, hogy ezeken a képeken felismerhetetlen legyen. Ugyanez igaz az ilyen eseményeken készült hangfelvételekre is.

Szintén ezzel a módosítással vett el négy budapesti közteret is a kormány a fővárostól, köztük a Vörösmarty és a Széchenyi teret, a Podmaniczky teret, ezeket fejlesztések megvalósításával, kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartásával indokolták.

Új vagyonnyilatkozati rendszer és kevesebb pénz a frakcióknak

Az elfogadott törvénycsomag legfontosabb része, hogy módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert: a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell a magyar országgyűlési képviselőknek is nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ezután nem kell beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk. A korábbiakhoz képest szintén újdonság lesz, hogy a képviselőknek be kell számolniuk a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről és azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, de nyilatkozniuk kell a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságukról és tisztségükről is.

Az új rendnek megfelelő vagyonnyilatkozatot a képviselőknek augusztus 5-ig kell leadniuk. A képviselőknek és minisztereknek a jövőben nem kell minden évben beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselők a mandátum felvételekor, négyévente egyszer nyilatkoznak. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak. Korábban a kormánypárti sajtóban a korrupció melegágyának nevezték Brüsszelt az európai uniós vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai miatt, pár hónappal később – az uniós integrációra és a jogállami feltételekre hivatkozva – mégis átveszi az ország az Európai Parlament rendszerét.

Ebben a törvénycsomagban jelentős pénzeket vonnak el a parlamenti frakcióktól is. Összesen hárommilliárd forintról van szó, ezt a pénzt aztán beteszik az úgynevezett a rezsivédelmi alapba. Korlátozzák továbbá azon képviselők jogait, akik május 2-án, az alakuló ülés napján nem tették le esküjüket. A módosítás egyedül Hadházy Ákost érinti, az ő eskütételét a házelnök azóta sem tűzte napirendre. A szigorítás értelmében az eskü letételéig Hadházy nem kérhet tájékoztatást az állami szervek vezetőitől, és minősített adatokhoz sem férhet hozzá. A jelenlegi szabályozás szerint nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be az Országgyűlés tisztségeire.

Feloszlatnák az Európai Parlamentet

Megszavazta a parlament azt a kormánypárti európai víziót, amiben a képviselők kifejtik az unió jövőjéről szóló magyar elképzeléseiket, és amit szerintük a magyar kormánynak képviselnie kell az uniós vitákban. E szerint a vízió szerint többek közt feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk, vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban, bevezetnék a közös hadsereget, de elítélik az az Oroszország elleni szankciókat is.

Nem meglepő, hogy az uniós tervek nagy része ezekkel a pontokkal teljesen ellentétes, napirenden van ugyanis az Európai Parlament jogkörének kiterjesztése és a tagállamok vétójogának korlátozása is az Európai Tanácsban.