Kocsis Máté javaslata alaposan feladja a leckét az ellenzéki pártoknak

2022. június 18. – 09:28

Kocsis Máté javaslata alaposan feladja a leckét az ellenzéki pártoknak
A Sütő Nagy István, a szavazatszámláló bizottság elnöke plakátot ragaszt ki az európai parlamenti választáson a főváros XII. kerületén a Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2019. május 26-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Teljes összeolvadás vagy egy újabb kaotikus kampány kockázata lebeghet az ellenzéki pártvezetők szeme előtt, ha dönteniük kell arról, hogy az európai parlamenti (EP-)választáson is együtt indulnak-e a szövetségesekkel, vagy megpróbálják külön utakon. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető jövő héten új törvényjavaslatot nyújt be, amelynek az elfogadása esetén 2024-ben egy napon tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Az elképzelés azzal is komoly politikai zavart kelthet majd, hogy hónapokig bukott polgármesterek vezethetik a településeket.

Kocsis Máté egy keddi háttérbeszélgetésen – amelyre a Telexet nem hívták meg – beszélt először arról a javaslatról, hogy 2024-ben egy időben tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.

A részleteket csak jövő héten, a javaslat benyújtása után ismerjük meg, de az Origo beszámolója szerint Kocsis már annyit elárult, hogy ez nem jelenti a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátumának lerövidülését. Ugyanúgy 2024 októberéig maradhatnak, csak épp két év múlva már májusban eldöntik a választók, hogy 2024 októberétől kik vezessék az önkormányzatokat. A módosítást azzal indokolta a Fidesz frakcióvezetője, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások.

„A Fidesz mindig ad egy indokot, amiről sokszor ordít, hogy csak kitaláció, hazugság – mondta a javaslatról a Népszavának Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző. – Ha a költségek számítanának, három éve is tarthatta volna egy napon a Fidesz a két voksolást, ám akkor az érdekük mást diktált.”

Más célja ugyanis aligha lehetne a módosításnak, mint hogy megnehezítsék az ellenzéki pártok életét.

Mint ahogy 2020 végén az exjobbikos Volner János módosító javaslatával közös listára kényszerítették a szövetségre lépő hat pártot (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd), most is új taktikát kell kitalálniuk a pártoknak.

A sokszínűséget mutatták volna meg a pártok

Az elmúlt hetekben szinte minden pártból azt mondták, hogy a következő EP-választáson külön-külön, az önkormányzatin viszont ismét együtt indulhatnak a szövetség tagjai. Az utóbbinál 2019 októberében a fővárosban és több vidéki nagyvárosban bevált a recept, közös jelöltek nélkül viszont borítékolhatóan elveszítik a még megmaradt pozíciókat két év múlva.

„Ez most egy olyan időszak, amelyben mindenki keresheti a saját útját, és megmutathatja az erejét. Az EP-választás listás, teljesen arányos rendszer, tehát nincs ennél jobb alkalom arra sem, hogy felmérjük az erőnket, és kipróbáljuk, mi mennyire működik. De ezzel párhuzamosan lehet és kell is készülni az önkormányzati választásra is, ahol a választási rendszer jellegéből fakadóan össze vagyunk kényszerítve” – fejtette ki a véleményét Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője április közepén a Telexnek, amikor még nem volt ismert a kormány terve.

„De ez a kettősség nem hátrány, hanem éppen lehetőség arra, hogy erősödhessenek az egyes pártok, és így a szövetségünk is”

– tette hozzá.

Jakab Péter is arról beszélt a Jobbik májusi tisztújítása után, hogy a konstrukciót és az összefogás mélységét a jövőben át kell gondolni, és lehet, hogy a választásokhoz kell igazítani. „Az EP-választáson inkább a sokszínűségre kell helyezni a hangsúlyt, az azt követő önkormányzati választáson pedig ismét az egységre” – fogalmazott a Jobbik nemrég lemondott elnöke.

Ha azonban egy napon lesz a két választás, ezt a kettőséget kivitelezhetetlen lesz megmutatni a választóknak kampánytechnikai szempontból, hiszen a pártoknak egyszerre kellene egymással szembeni és egymás melletti kampányt építeniük. Erről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a Hvg.hu-nak.

Összeolvadás vagy kaotikus kampány

Míg az EP-választás a pártokról szól, és a szavazólapon pártok listájára szavazunk, az önkormányzati választás egészen más természetű. Az utóbbin sokkal kisebb jelentősége van a pártlogónak, és inkább a polgármesterjelölt helyi beágyazottsága, népszerűsége dönt.

Nem véletlen, hogy több fideszes politikus is igyekszik szinte függetlennek mutatni magát. Jó példa erre a XII. kerületben Pokorni Zoltán vagy Székesfehérváron Cser-Palkovics András. Az ő kampányuk a legritkább esetben szól a Fideszről és a kormánypárt éppen aktuális központi üzeneteiről. Pláne nem brüsszelezésről és sorosozásról, amivel a XII. kerületben valószínűleg még Pokorninak is nehéz lenne nyernie.

„Nehéz lesz egy kampányban egyidejűleg Brüsszelről és egy falu utcájának felújításáról beszélni”

– mondta az ATV-nek Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere, aki állítása szerint a Jobbikból való kilépésével 2020-ban azt akarta demonstrálni, hogy a városvezetésben mindenki szorítsa vissza a pártpolitikát.

Orbán Viktor, Cser-Palkovics András és Vargha Tamás a Fidesz központi kampányzáró rendezvényén Székesfehérváron 2018. április 6-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Orbán Viktor, Cser-Palkovics András és Vargha Tamás a Fidesz központi kampányzáró rendezvényén Székesfehérváron 2018. április 6-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másfél éve Cser-Palkovics András a lapunknak adott interjúban is azt nehezményezte, hogy szerinte az utóbbi években az önkormányzati politika egyre inkább belesodródik az országos politikába, miközben más a pártpolitika és a helyi közélet jellege. „Ha a polgármester jól végzi a munkáját, akkor olyanokat is meg tud szólítani, akik egyébként a világ egyéb kérdéseiről mást gondolnak. Ha azonban beáll az országos politika küzdelmeibe, akkor szükségképpen egyre kevésbé tudja helyi szinten elérni azokat, akik vele ellentétes pártpolitikai véleményt képviselnek” – mondta a polgármester.

A módosítás után azonban nehéz lesz szétválasztani a két kampányt, és ez leginkább az ellenzéki pártok dolgát nehezíti meg.

A következő időszakban dönteniük kell, hogy mindkét választáson együtt, szövetségben indulnak-e el, vagy kitartanak az eredeti terv mellett, amiről az utóbbi hetekben beszéltek.

Mindkét opciónak megvannak a veszélyei. Ha az EP-választáson is szövetségben indulnak, az gyakorlatilag a pártok teljes összeolvadását jelenti. Az EP-választás ad arra lehetőséget, hogy mindenki megmutassa a saját profilját, a saját programját, és nem kell más pártokhoz igazodni a kampányban, ami az országgyűlési választás előtti hónapokban sem ment zökkenőmentesen. Ez kerülne veszélybe a közös listaállítással. Nem beszélve arról, hogy az országgyűlési választások előtt is több hónapig hátráltatta a kampányt a közös országos lista összeállítása.

Ha viszont az utóbbi mellett döntenek, azaz az EP-választáson külön, az önkormányzatin pedig együtt indulnak, akkor könnyedén óriási káosszá alakulhat a kampány. Az ellenzéki pártok az EP-választáson ugyanis leginkább egymás ellen versenyeznek a megmaradt ellenzéki szavazatokért, és ilyenkor elkerülhetetlen, hogy egymás negatívumaira is rámutassanak. Mindeközben a településeken azt kellene megmutatniuk a választóknak, hogy képesek közösen kormányozni.

Az őszi előválasztás után hónapokig tartott, mire a DK-szavazók elfelejtették Márki-Zay Péter kampányban tett kijelentéseit, ha egyáltalán félre tudták azokat tenni. De ugyanígy sokakat tarthattak vissza a DK-s egyéni jelöltek kampányától azok a kijelentések, amelyeket a DK politikusai mondtak Márki-Zayról a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulója előtt.

Márpedig azt nehéz lesz megértetni a választókkal, hogy az egyik szavazólapon miért ne szavazzanak a másik pártra, míg a másikon miért támogassák ugyanannak a pártnak a polgármesterjelöltjét. Ha külön indulnak az ellenzéki pártok az EP-választáson, nehéz lenne azt elképzelni, hogy például Dobrev Klára segítse Soproni Tamás polgármesterjelölti kampányát a VI. kerületben, vagy Donáth Anna Niedermüller Péterét a szomszédos, VII. kerületben. Márpedig az összefogás receptje pont arra épült, hogy a DK-sok is leszavaznak a momentumosokra és fordítva.

Lehet-e duplázni?

A javaslat részleteit még nem ismerjük, de érdekes – bár kevésbé fajsúlyos – kérdés az is, hogy szerepelhet-e egy jelölt egyszerre a párt EP-listáján, és közben elindulhat-e az önkormányzati választáson is.

Az EP-választásokon gyakran olyan húzónevek is felkerülnek a pártok listájára, akiknek eszük ágában sincs kimenni Brüsszelbe. A Fidesz listáján például rendre rajta van Orbán Viktor és Semjén Zsolt, mint ahogy Tóth Bertalanról is lehetett már a választás előtt tudni 2019-ben, hogy az MSZP listavezetőjeként nem fogja átvenni az EP-mandátumát.

De 2019-ben a Momentum listáján az ötödik helyen szerepelt Kerpel-Fronius Gábor, aki később a főpolgármester-jelölti előválasztáson indult el, majd októberben a XIII. kerületben önkormányzati képviselőnek választották meg, hogy aztán Karácsony Gergely felkérje főpolgármester-helyettesnek.

Az ellenzék ebből a szempontból is nehezebb helyzetben van: kevés olyan húzónevet tudnak ma felmutatni a pártok, akikkel jó esélyekkel vághatnak neki az EP- és az önkormányzati választásnak.

Ha pedig formálisan adott is lenne a lehetőség, hogy egy szereplő mindkét választáson elinduljon, erősen rombolná a hitelességét, ha egyszerre kampányolna azért, hogy Brüsszelbe mehessen, és hogy egy város vagy kerület polgármestere legyen.

A DK eredményváró rendezvénye a fővárosi Radisson Blue Béke Hotelben az európai parlamenti választás napján, 2019. május 26-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A DK eredményváró rendezvénye a fővárosi Radisson Blue Béke Hotelben az európai parlamenti választás napján, 2019. május 26-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Komoly fejtörést okozhat a javaslat a DK-nak, amennyiben megcéloznák a főpolgármesteri posztot, miközben az EP-választáson is minden bizonnyal az ellenzék vezetői kívánnak lenni. Gyurcsány Ferencéknek át kell gondolniuk, hogy a párt húzóneve, Dobrev Klára melyik választáson induljon. Török Gábor politikai elemző nemrég arról beszélt az InfoRádióban, hogy a politikai számítások alapján nem nagyon lehet másra jutni, mint hogy Dobrev Klára lenne a DK ideális főpolgármester-jelöltje, miközben jelenleg Brüsszelben EP-képviselőként építi a karrierjét, és 2019-ben nem kis részben neki volt köszönhető a DK első átütő sikere.

Mindezen persze könnyen segíthet, ha az ellenzék legkésőbb jövő ősszel polgármester-jelölti előválasztást tartana a vitatott településeken. Az ott alul maradó jelöltek aztán el tudnának indulni az EP-választáson – persze egy vereség sosem jó referencia a kampányban.

Hónapokig bukott polgármesterek vezethetik a településeket

Az is nagy kérdés Kocsis javaslatával kapcsolatban, hogy mégis mit csinálnak a megválasztott polgármesterek és képviselők májustól októberig. Hiszen a javaslat értelmében a települést adott esetben hónapokig a választáson megbukott polgármester vezetheti.

Virág Andrea szerint ezeknél az önkormányzatoknál „erős ütést kap” a vezetés politikai legitimációja, aminek végső soron az ott élők láthatják a kárát. Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón viszont azt mondta: nem hiszi, hogy ez problémát okozna, és egy polgármester ne tudná az alapvető ügyeket ügyvezetőként ellátni az új vezető beiktatásáig.

„Ha egy-egy önkormányzatnál kockázat, akkor micsoda kockázat a magyar államnál és a világ összes kormányánál, ami így működik”

– reagált az ezzel kapcsolatos aggályokra a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az Egyesült Államokat hozta fel példának, ahol novemberben tartják a választást, és az új elnök csak januárban lép hivatalba.

Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke pedig arról beszélt a Népszavának, hogy jogszabályokkal lehet korlátozni, mit tehet majd meg egy polgármester, ha a választási veresége után még hónapokig neki kell vezetnie a települést. Hozhat például olyan határozatot a képviselőtestület, hogy egyedül nem hozhat döntést a polgármester, csak a testület jóváhagyásával.

„Persze ha a testületben is változás lesz a választással, akkor elvileg nehéz helyzetbe hozhatják a következő vezetést”

– tette hozzá Schmidt.

Ha jogilag nem is, politikailag mindenképp komoly vitákra, feszültségekre adhat okot, hogy a választáson győztes polgármester hónapokig a hivatalon kívül várja, hogy átvehesse a kulcsot, míg elődje pénzügyi és egyéb döntésekkel megnehezítheti a jövőbeli terveit az átadás előtt.

Az LMP szerint Kocsis javaslata komoly jogi aggályokat vet fel, nem példa nélküli ugyanis, hogy leváltott politikusok átvizsgálásoktól tartva kulcsátadás előtt egy éjszaka alatt ledarálják városvezetésükre vonatkozó terhelő dokumentumokat. A zöldpárt azt is kifogásolja, hogy ha a hivatalban lévő városvezetések előre tudják, hogy „fél évük van mindent elsimítani az átadás-átvétel előtt, teljesen szabad pályán mozognak, különösen a veszélyhelyzeti jogkörök miatt.”

Ez pedig az LMP szerint „melegágyat képez a korrupciónak, a felelőtlen gazdálkodásnak és a totális átláthatatlanságnak”.

A Momentum szerint a javaslattal a Fidesz csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy milyen állapotban van a gazdaság, „hogy milyen szinten elszállt az infláció, és hogy a kormány a jövő évre az elszegényedés költségvetésével készül”. A Jobbik sajtóhírek alapján nem kívánta értékelni az elképzelést. „A Fidesz a 2019-es, számára súlyos veszteségekkel járó önkormányzati választás miatt akar – jogilag is abszurd módon – egy platformra hozni két, műfajában teljesen ellentétes választást” – válaszolták a Párbeszédtől lapunknak, hozzátéve: „A demokratikus ellenzéki pártok vezetői korábban deklarálták, hogy a jövőbeni együttműködésnek nincs alternatívája, így bármilyen elképesztő változásokat is eszközöl a Fidesz, közös választ kell adni a kihívásokra.”

Gulyás Gergely azt mondta a pénteki kormányinfón, hogy a kormány előtt még nem szerepelt Kocsis Máté javaslata, de országgyűlési képviselőként támogatná azt. Az azonban egyelőre kérdés, hogy a nyilvánosság elé tárt javaslattal valóban el akarták-e csak terelni a figyelmet a magas inflációról, és a végén nem szavazzák meg a kormánypárti képviselők, vagy ténylegesen megvan az akarat a módosításra, azaz számításaik szerint így tudnák maximalizálni a Fidesz szavazatait a két 2024-es választáson. Amennyiben ez utóbbi történik, ismét hozzá kell nyúlni az Alaptörvényhez, mert abban az szerepel, hogy az önkormányzati választást októberben kell megtartani.