Nagyobb a polgármesterek felelőssége annál, mint hogy egy jó Facebook-posztért megosszuk a település lakóit

2020. november 30. – 10:39

Nagyobb a polgármesterek felelőssége annál, mint hogy egy jó Facebook-posztért megosszuk a település lakóit
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Porcelánbolti elefántként szeretné letarolni az önkormányzati szektort” Cser-Palkovics András szerint Parragh László az iparűzési adó elengedésére tett javaslatával. Nem először fogalmazott meg éles kritikát Székesfehérvár kormánypárti polgármestere, korábban hibának nevezte, hogy az őszi kampányban megkérdőjelezték Karácsony alkalmasságát. Azt mondja, településvezetőként neki az a feladata, hogy a fehérváriak érdekében megfogalmazza a véleményét, és emiatt még egyetlenegy alkalommal se érte hátrány a városát. Szerinte egyelőre nem alakult ki arra egy mechanizmus, hogy az önkormányzatok véleménye beépüljön a jogalkotásba, sok esetben így elfelejtik megkérdezni a polgármestereket egy-egy döntés előtt. Cser-Palkovics András örült volna, ha az ingyenes parkolásról helyben dönthettek volna, a települési szintű betegszámot pedig továbbra is hiányolja. Interjú Székesfehérvár polgármesterével.

Amikor húsvét hétvégén a polgármesterek dönthettek helyben a kijárási korlátozás szigorításáról, az egyik legkeményebb szabályokat Székesfehérváron vezették be. Elvárná-e a kormánytól, hogy a polgármestereknek most is nagyobb hatáskörük legyen? Elegendőnek tartja-e a jelenlegi intézkedéseket?

Tavasszal is örültem, és most is nagyon örülök annak, ha kapunk arra lehetőséget, hogy helyi szinten dönthessünk. Polgármesterként hiszek abban, hogy felkészültek az önkormányzatok arra, hogy felelős és szakmailag jól megalapozott intézkedéseket hozzanak. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi korlátozások elégségesek, és az intézkedések szigorúságával egyetért az emberek döntő többsége is. Mondok viszont egy példát, ami más, mint tavasszal. Székesfehérvár egyike volt azoknak az önkormányzatoknak, amely tavasszal már a kormány döntése előtt ingyenessé tette a parkolást. Akkor két körülmény állt fenn egyszerre. Úgy gondoltuk, hogy a járvány elleni védekezésben – ha nem is csodaszer, de – egy lehetséges eszköz az ingyenes parkolás, hogy csökkentsük a tumultust, különösen a közösségi közlekedésben. A másik oldalon pedig azt érzékeltük, hogy olyan szinten leállt az élet, hogy ez nem fog problémát okozni a mindennapokban. Május végéig ez így is volt. Ehhez képest az őszi időszak egy kicsit más, hiszen nem állt le az élet, néhány ágazat kivételével ugyanúgy teszi a dolgát mindenki, mint bármikor máskor. Most az ingyenes parkolás komoly problémát okoz Fehérváron. Szerintem jó lett volna, ha ebben a kérdésben helyi szinten születhetett volna döntés.

Tavasszal kifogásolta, hogy a polgármesterek nem kapnak hivatalos tájékoztatást a betegszámról. Történt ebben változás? Tudja, hány beteg van most Székesfehérváron?

Amikor a Facebook-oldalamon összefoglalom az éppen aktuális tudnivalókat a járványról, úgy érzékelem, hogy az emberek kifejezetten örülnek, ha egy-egy döntést adatokkal tudok alátámasztani. A legfontosabb az lenne, hogy be tudjuk mutatni, helyi szinten hogyan alakul a betegszám, és egy-egy helyi intézkedés hogyan köszön vissza a számokban. Ez az adat továbbra se áll települési szinten a rendelkezésünkre.

Kérték a kormányhivataltól?

Kértük különböző fórumokon, de a szabályok továbbra is ugyanazok, hogy megyei lebontású adatok vannak. Hivatalosan ugyanazt ismerjük mi, önkormányzatok, mint bárki más, aki rámegy a kormányzati oldalra. Most már úgy látom, hogy a járványidőszakban ez a kívánságom valószínűleg nem teljesül, minden más szakmai iránymutatást ugyanakkor megkaptunk az operatív törzstől és a kormányhivataltól is. Volt például egy kérdésünk a karácsonyi vásárról, pár nap alatt megérkezett az állásfoglalás.

Az elmúlt napokban nagy visszhangot váltott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyilatkozata. Parragh László azt javasolta a kormánynak, hogy a kis- és középvállalkozásoknak két évre engedjék el a helyi iparűzési adót. Ön úgy fogalmazott, a kamara elnöke „porcelánbolti elefántként szeretné letarolni az önkormányzati szektort”, múlt vasárnap pedig egy szavazást is közzétett Facebook-oldalán a témában. Arról kérdezte követőit, hogy szerintük az önkormányzatnak vagy a kamarának kell döntenie a helyi adókról és az esetleges kedvezményekről. Ahogy néztem a kommenteket, szinte mindenki az előbbi opciót támogatja. Ezt tekinthetjük egyfajta konzultációnak? Mi volt vele a célja?

Őszintén szólva biztos voltam, hogy ez lesz az eredmény, de szerettem volna minden döntéshozó irányába megfogalmazni, hogy az emberek nagy többsége a helyi adókat egyértelműen az önkormányzatoknál hagyná. Az egész ügyben azért hallatom a hangomat, mert úgy érzem, ha elhangzik egy javaslat Parragh úr részéről, akkor igenis hangozzanak el vélemények az önkormányzatok részéről is. Nem értettem egyet a javaslattal februárban sem (a Versenyképességi Tanács akkor azt javasolta, hogy a helyi iparűzési adót fizető cégek az értékcsökkenést és a kutatás-fejlesztésre fordított költésük ötszörösét írhassák le az adóalapból – szerk.), és ebben a helyzetben sem.

Tárgyalt róla Parragh Lászlóval? Megkereste álláspontjával a pénzügyminisztert vagy a kormány más tagját?

A Megyei Jogú Városok Szövetségével még februárban tárgyaltunk a kamarával, és akkor egyértelműen elmondtuk, hogy miért nem értünk egyet ezzel a javaslattal. Lehet beszélni az iparűzési adóról, de nem szabad azt önkényesen kiemelni, hanem akkor nézzük át az önkormányzatok teljes finanszírozási struktúráját. Arra kértem Parragh urat, ha ezzel kapcsolatban van kérdése, vagy olyan adatra van szüksége, amit az önkormányzatok tudnak biztosítani, nyugodtan forduljon hozzám. Sajnos ez most se történt meg. A szövetséggel nagyjából két héttel ezelőtt volt egy egyeztetés Gulyás Gergely miniszter úrnál is. Én úgy érzékelem, hogy a kormány nem fogja támogatni a javaslatot ebben a kemény, szikár formájában. Pontosan ismerik a lehetséges pénzügyi következményeket:

nincs olyan területe a mindennapoknak, ahol az iparűzési adó ne jelenne meg az önkormányzat kiadási oldalán.

Az iparűzési adó felfüggesztése gyakorlatilag működésképtelenné tenné a településeket. Ha az állam tartja azt az elvet, hogy külön kell választani az állami és a helyi adókat, akkor ne nyúljanak most a helyi adók rendszeréhez.

Fotó: Bődey János / Telex

Ha ez ilyen komoly gondot okozhat a településeken, miért nem látunk egy egységes, pártállástól független kiállást az önkormányzatok részéről?

Amikor felvetettem én a kritikát, nem Fehérvárról beszéltem, hanem az önkormányzati rendszer egészéről, teljesen függetlenül attól, hogy egy településen ki a polgármester, és milyen politikai színekben választották meg. Abban egyetértek, hogy vannak olyan témák, ahol az önkormányzati szektornak egységesen kell fellépnie. Látok azonban egy komoly problémát és változást, hogy 2018–19 óta mintha egyre inkább belesodródna az önkormányzati politika az országos politikába. Szerintem a helyi közélet más, mint az országos politika. Nem azért, mert az egyik jobb vagy rosszabb, mint a másik, hanem egyszerűen más keretek között működik a kettő, nem véletlenül lett összeférhetetlen a polgármesteri és országgyűlési képviselői tisztség se (2014 óta nem lehet valaki egyszerre polgármester és országgyűlési képviselő – szerk.). Nem örülök annak, hogy hangvételében, témáiban az országos politika szerepet talált a helyi közéletben. Ezt azért vetem fel, mert ez nehezíti az egységes fellépést is.

Nehéz lesz felsorakozni amellett, ha csak nagy általánosságban mondunk egy mondatot, amely lehet, hogy tartalmaz részigazságokat, de az egészét tekintve mégse az.

Ez akkor is igaz, ha kormánypárti polgármester mond egy ilyet, és akkor is, ha ellenzéki polgármester. Szerintem nagyobb a felelősségünk annál – főként a járványhelyzetben –, hogy egy-egy jó mondatért vagy Facebook-posztért olyat állítsunk, ami mögé nem lehet egységesen felsorakozni.

Azt mondta, 2018 óta kezd megjelenni az országos politika a helyi közéletben. Miért pont azt tartja határvonalnak?

A 2018-as választási kampánynál éreztem először azt, hogy elindult ebbe az irányba a közélet, és a 2019-es önkormányzati választás sajnos csak felerősítette. A polgármester azon kevés politikai tisztségek egyike, amelyik még képes áthidalni ideológiai, pártpolitikai törésvonalakat egy településen. Ha a polgármester jól végzi a munkáját, akkor olyanokat is meg tud szólítani, akik egyébként a világ egyéb kérdéseiről mást gondolnak. Ha azonban beáll az országos politika küzdelmeibe, akkor szükségképpen egyre kevésbé tudja helyi szinten elérni azokat, akik vele ellentétes pártpolitikai véleményt képviselnek. Szerintem ez fontos, és

a tavaly őszi eredményeken jól látható, hogy melyik voltak azok a településvezetők, akik eszerint politizáltak.

Nyilván rólam is tudja mindenki, hogy nagyon régóta tagja vagyok a Fidesznek, és nem gondolnám, hogy Fehérvár 61 százaléka Fidesz-szavazó lenne. Számításaink szerint akár 4-5 ezer olyan fehérvári szavazott rám tavaly, aki nem feltétlenül támogatja a Fideszt, de a lokális közösségi döntésekkel tud azonosulni.

Több mint 12,5 milliárd forintot kapna Székesfehérvár, ha a Szabad Városok Szövetsége kezdeményezése megvalósulna, és az Európai Unió 2500 milliárd forintos helyreállítási alapjának fele közvetlenül az önkormányzatokhoz jutna. Miért nem csatlakozott a kezdeményezéshez?

Van egy elvi problémám vele. A 23 megyei jogú városnak több mint harminc éve van egy tömörülése, a Megyei Jogú Városok Szövetsége. Jobban örültem volna, ha a kezdeményezők először ennél a szövetségnél jelentkeznek, és közösen megvizsgálhattuk volna a kérdést. Ez innentől kezdve egy pártpolitikai kezdeményezés lett. Ez az egyik ok, a másik pedig, hogy a településeket nem lehet kivonni egy nemzet szövetéből. Egyik oldalon azt mondjuk, hogy a vállalkozásoknak azért kell helyi adót fizetniük, mert a város települési szövetében végzik tevékenységüket. Együtt tudunk fejlődni, mi tudjuk azt a környezetet biztosítani, hogy ők építkezni tudjanak. Ugyanez igaz az ország és a települések viszonyrendszerére is.

Azért tartom inkorrektnek ezt a kezdeményezést, mert ha valahol, akkor pont a fejlesztéspolitikában a városok történelmi mennyiségű forrást kaptak a kormánytól.

Ha az önkormányzatoknak finanszírozási problémájuk van, az nem a fejlesztési oldalon keletkezik, hanem a feladatfinanszírozás és a működtetés terén. Ott pedig ez az alap semmiféle megoldást nem kínál, hiszen ez alapvetően egy fejlesztési típusú támogatást jelentene.

Karácsony Gergely és több ellenzéki polgármester is azt állítja, hogy a kormány megpróbálja kivéreztetni az önkormányzatokat, és sorra veszi el tőlük a forrásokat. Ön kormánypárti polgármesterként mit tapasztal ebből tavaly október óta? Mennyiben nehezíti meg a kormány az önkormányzatok munkáját?

Itt érzem leginkább visszaköszönni a pártpolitikai megközelítést polgármester kollégáim részéről. Ezek a sommás megjegyzések egyszerűen nem igazak, miközben vannak benne olyan részletek is, amelyek valós problémák, és amelyekről érdemes lenne egyeztetni a kormánnyal. De ha kijelentjük, hogy ezek a városok gyakorlatilag nem kapnak fejlesztési forrást, az egyszerűen nem igaz. Nem most kapott Budapest 40 milliárd forintot a CT-, MR-programokra? Én nagyon örülnék, ha Fehérvár ennek a lakosságarányos részét megkapná. Nehezebb az önkormányzatok helyzete, de nem az elvonások miatt van így, hanem a járványnak van egy olyan gazdasági-társadalmi következményrendszere, ami az önkormányzatokra is hat. Arról nem a kormány tehet, hogy a tavalyi 20 milliárd forintos iparűzési adóbevételhez képest idén nem jön be annyi Fehérváron.

Ritkán fogalmaznak meg fideszes politikusok nyílt kritikát a kormányról. Ön az elmúlt években többször is tett ilyet, januárban például hibának nevezte, hogy az önkormányzati választások előtt megkérdőjelezték Karácsony Gergely alkalmasságát. Nem fél attól, hogy emiatt kevesebb kormányzati támogatás érkezik a városba?

Szerintem nincs rá okom, hogy féljek. A véleményemet akkor is elmondom, ha az valakinek nem tetszik – például Parragh Lászlónak biztosan nem tetszik a kamarával kapcsolatos véleményem. Ezt kormányzati szereplők esetén is meg szoktam tenni, miközben ügyelek arra, hogy ne csak kritikát fogalmazzak meg, hanem megoldásokat, alternatívákat is javasoljak.

Azt kijelenthetem, hogy amióta én ezt a várost vezetem (2010 októbere óta), egyetlenegyszer sem kaptam olyan utasítást, kérdőre vonást, telefonhívást, ami egy véleményem megfogalmazásával kapcsolatos kritikát tartalmazott volna.

Az én dolgom az, hogy elmondjam, hogy adott kérdésről mi a véleményem, ezt várják el tőlem a fehérváriak is. Örülök, ha megkérdeznek, és bánkódom akkor, amikor ez nem történik meg, mert olyankor úgy érzem sok esetben, hogy jobb döntés is születhetett volna egy-két telefonhívás után.

Miért maradnak el ezek a telefonhívások? Mi az oka annak, hogy nem kérdezik meg a polgármestereket az önkormányzatokat érintő kérdésekben?

Benne van az időfaktor, hogy felgyorsult a döntési mechanizmus, és nem mindig fér bele ugyanaz az egyeztetési kör, mint korábban, de ez csak részben magyarázat. Van, amikor szerintem egyszerűen csak nem gondolnak rá, hogy egy kérdés az önkormányzatokat is érinti. Sokszor szembesülök azzal, hogy amikor utólag elmondjuk a véleményünket, akkor van egy ráismerés, hogy tényleg, ez abszolút jogos, de nem jutott eszükbe, hogy minket is megkérdezzenek. Nem látok semmilyen ártó szándékot egy-egy minisztériumi döntésben, de azt esetleg érzékelem, hogy nem feltétlen van kellő információjuk az önkormányzatokra gyakorolt hatásukról. Nagyon komoly szakmai hátterük van az önkormányzatoknak, szerintem állami szinten is jobban lehetne erre a szakembergárdára építeni. Régen a polgármesterek ott ültek a parlamentben, és így rögtön megjelent az önkormányzati szektor álláspontja is. Nem alakult ki egyelőre mechanizmus arra, hogy a települések véleménye szervezettebb módon beépüljön a jogalkotás folyamatába.

Mikor beszélt utoljára Orbán Viktorral? Ki szokta kérni a miniszterelnök az ön javaslatát, amikor önkormányzatokat érintő döntéseket készítenek elő?

Vannak szakminiszterek, alapvetően az ő dolguk, hogy kikérjék a véleményünket. Gulyás Gergely meg is szokta tenni rendszeresen, nagyon fontos és hatékony egyeztetéseink vannak a MJVSZ félévente megtartott közgyűlésein. Itt rendszeres vendégeink miniszterek, államtitkárok, volt, amikor maga a miniszterelnök úr is találkozott a településvezetőkkel. Én ezt a fajta egyeztetést látom, és több ilyet tartanék, szerintem ennek lenne értelme. Miniszterelnök úrral utoljára az volt közöttünk a kommunikáció, hogy én küldtem neki egy fehérvári címeres maszkot, mint egy fehérvárinak, hiszen mi így tekintünk rá, és ő postafordultával egy levél kíséretében küldött egy nemzeti színű maszkot. Ilyen típusú a kapcsolat, nem gondolom, hogy önkormányzati szakpolitikai vitákat a miniszterelnöknek kellene lefolytatni. Az ő dolga nyilván teljesen más szintű feladatok kezelése, de az alatta lévő minisztériumi rendszerben működő mechanizmusok vannak, ezeket még szerintem lehetne erősíteni.

Mi az oka annak, hogy más kormánypárti polgármesterek csak elvétve szoktak kritikát megfogalmazni a kormánnyal szemben?

Ezt tőlük kell megkérdezni. Én arra tettem esküt, hogy ezt a várost szolgálom, tehát én a jövőben is mindent meg fogok tenni a városért, a nyilvánosság előtt ugyanúgy, mint a különböző szakmai egyeztető fórumokon. Arra biztatom a többi polgármestert is, hogy fogalmazzák meg a szakpolitikai véleményüket és építő jellegű kritikájukat. És ez fontos, a kritika nem önmagában értelmes, csak ha van mögötte tartalom, szakmaiság, alternatív javaslat. Ebben nekünk polgármestereknek is van szerintem hova fejlődnünk. Én úgy látom egyébként, hogy mások is meg szoktak szólalni.

Az is ritka, hogy egy fideszes polgármester interjút adna a kormánytól független lapnak. Mi lehet ennek az oka ön szerint?

Nem dobnám vissza megint a labdát azzal, hogy meg kell kérdezni a többi polgármestert. Én a magam álláspontját tudom erről elmondani. Amikor engem megkeresnek, és véleményt kérnek az alapvető korrektség keretei között, akkor minden esetben nyilatkozom. Ez így lesz a jövőben is, és nem szoktam válogatni, hogy milyen sajtóterméktől érkezik a kérés. Nem mondom, hogy mindig, de az esetek döntő többségében eddig korrektséget kaptam vissza. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet egy interjú kemény vagy határozott, meg hogy az újságíróval mindenben egyet kell érteni, de

szerintem hozzátartozik a közélethez, hogy egymást megkérdezzük, és válaszoljunk a kérdésekre.

Túlságosan átpolitizálódott szerintem maga az újságírás is, és néha úgy érzem, hogy maguk az újságírók és a szakértők is politizálnak. De ez a politikusok felelőssége is, mert az egyik helyen csak az egyik oldal szólal meg, a másik helyen csak a másik. Ez a közbeszéd színvonalán is meglátszik.

Hol van ebben a kormány felelőssége? Több mint tíz éve kétharmados támogatottsággal vezetik az országot.

Minden ilyen kérdésben mindenkinek van felelőssége. Az egy óvodás megközelítés, hogy én nem vagyok hibás, és a másik elvette a játékomat. Ha arról beszélünk, hogy hol lehet változtatni, akkor arról is beszéljünk, hogy mindegyikünknek változnia kell. Ez igaz a kormányoldalra és az ellenzéki oldalra is. Egyre kevesebb az érdemi vitának a lehetősége, és egyre kevesebb a sajtóban is az a felület, ahol különböző emberek leülnek, és elmondják a véleményüket adott kérdésekről. Szerintem ez nem jó, ez nem erősíti az emberek demokráciába vetett hitét. És ezt én nem csak Magyarországon érzékelem, hanem ez egy sokkal általánosabb probléma.

Cser-Palkovics András 1989 óta tagja a Fidesznek, 15 évesen aktivistaként vett részt az országgyűlési választás előtti kampányban. 1999-ben alapítója volt a Fejér megyei Fidelitasnak, és a szervezet elnöke lett, majd 2005-től az ifjúsági szervezet országos alelnökének választották.

2002 és 2010 között önkormányzati képviselőként dolgozott Székesfehérváron, 2010 óta a város polgármestere, tavaly 61 százalékos támogatottsággal választották harmadszorra is meg. 2006 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, és egy ideig a Fidesz szóvivőhelyettese.

2014-ben a polgármesteri posztot választotta, amikor összeférhetetlennek mondták ki a két tisztséget. Azt mondja, nem is nagyon hiányzik neki az országos politika, külön párttisztséget nem vállal addig, amíg polgármesterként dolgozik.