Lázár János várhatóan nem fogja megszavazni, hogy vármegyék legyenek a megyékből

Lázár János álláspontja nem változott, a szavazata is ehhez fog igazodni – közölte a 444.hu érdeklődésére Lázár János építési és beruházási miniszter sajtófőnöke. A lap azután kereste meg Lázárt, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedd este benyújtotta az Alaptörvény-módosítási javaslatát, amelyben vármegyére nevezné át a megyéket „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”.

Az ötlet egyszer már felmerült: 2011-ben az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták, Lázár János akkor azt mondta, reméli, hogy „a józan ész az érzelmeket felülírja”, szerinte ugyanis

„…nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot.”

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kedden benyújtott javaslat indoklásban azt írja, hogy a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdve egészen 1949-ig a vármegyék voltak. „A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”

Ha megszavazza az Országgyűlés Kocsis Máté javaslatát,

a jövőben egy napon tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.

Ez nem jelenti a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátumának lerövidülését. Ugyanúgy 2024 októberéig maradhatnak, csak épp két év múlva már májusban eldöntik a választók, hogy 2024 októberétől kik vezessék az önkormányzatokat.

Kedden Varga Mihály is benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben többek közt az szerepel, hogy főispánokká neveznék át a kormánymegbízottakat.