„A történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel” vármegyékre nevezné át Kocsis Máté a megyéket. A Fidesz frakcióvezetője kedd este nyújtotta be az Alaptörvény-módosítási javaslatát, amelyben ez a változtatás is szerepel.
Az indoklásban azt írja Kocsis, hogy a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdve egészen 1949-ig a vármegyék voltak. „A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”
„Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”
– fogalmaz a Fidesz frakcióvezetője. A vármegye kifejezés használatával szerinte jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma „a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”.
Ha megszavazza az Országgyűlés Kocsis Máté javaslatát,
a jövőben egy napon tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.
Ez nem jelenti a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátumának lerövidülését. Ugyanúgy 2024 októberéig maradhatnak, csak épp két év múlva már májusban eldöntik a választók, hogy 2024 októberétől kik vezessék az önkormányzatokat.
A javaslatról már egy múlt keddi háttérbeszélgetésen – amelyre a Telexet nem hívták meg – beszélt először a Fidesz frakcióvezetője, és akkor azzal indokolta a módosítást, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások. Hogy mi lehet a módosítás valódi célja, és mindezzel hogyan adja fel a leckét az ellenzéki pártoknak a Fidesz, arról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés az új Alaptörvényt, amely következő év január 1-jén lépett életbe. Az Alaptörvény szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is.
Orbán Viktor ekkor úgy fogalmazott, gránitszilárdságú az Alaptörvény, ám ez lehet a tizenegyedik módosítás. Alig pár hete szavazta meg az Országgyűlés a legutóbbi módosítást, amellyel kiterjesztették a kormány jogait arra, hogy veszélyhelyzetet rendeljen el: már nemcsak járványhelyzet, hanem szomszédos országban dúló háború miatt is lehetővé vált ez.
Kedden Varga Mihály is benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben többek közt az szerepel, hogy főispánokká neveznék át a kormánymegbízottakat.