Elfogadták a háborús veszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítást

2022. május 24. – 13:20

Elfogadták a háborús veszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítást
Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A parlament kedd délután 136 igen és 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 10. módosítását. Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be a módosítási javaslatot, amely kiterjeszti a kormány jogait arra, hogy veszélyhelyzetet rendeljen el. Ezentúl ez már nemcsak járványhelyzet, hanem szomszédos országban dúló háború miatt is lehetséges lesz.

A Fidesz–KDNP 135 képviselője mellett Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szavazott igennel. A DK-frakció már korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, míg a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemet nyomtak.

Nem élhetek veszélyhelyzet nélkül

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fidesz április 3-i választási győzelme után tartott első kormányinfóján jelentette be, hogy készül az Alaptörvény 10. módosítása, és ennek elfogadása lehet az új parlament egyik első feladata. A módosításra azért van szükség, mert a kormány május 31. határidővel meg akarja szüntetni a Covid-járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzetet, de ami másnak a muzsikaszó, az a kormánynak a veszélyhelyzet: nem élhet nélküle.

De mi alapján rendeljen el veszélyhelyzetet, amikor a járvány miatt már nem lehet? Hát az ukrajnai háború miatt.

Tulajdonképpen ennyi a 10. alkotmánymódosítás lényege. Az Alaptörvény 53. cikkének (1) bekezdése jelenleg így néz ki: „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

A kormány pedig azt szeretné, hogy így nézzen ki: „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” (A félkövérrel szedett rész jelöli a tervezett módosítást.)

Gulyás azt mondta, a kormány reméli, hogy nem kell majd élni ezzel a felhatalmazással, és nem kell veszélyhelyzetet elrendelni a háború miatt, „de meg kell teremteni a lehetőségét”.

Ezzel párhuzamosan módosították a katasztrófavédelmi törvényt is, pont ezért, hogy abba is bevezessék „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” fogalmát. A javaslatokkal tehát kibővülnek a kormány lehetőségei arra, hogy veszélyhelyzetet rendeljen el.

De mire jó a veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzet a magyar jogrendben egy úgynevezett minősített időszak, amiben különleges jogrend lép érvénybe. Ez azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amikkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását. Alapesetben ilyet a kormány nem tehet, hiszen a törvényeket az Országgyűlés alkotja, így pedig a jogforrási hierarchiában a törvények magasabb szintű jogszabálynak számítanak a kormányrendeleteknél. Ahogyan az Alkotmány világosan le is írja:

„A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.”

Na, ez az, ami a veszélyhelyzetben módosul. Veszélyhelyzetben a kormány igenis hozhat olyan rendeleteket, amik egyébként nem lennének összeegyeztethetők bizonyos törvényekkel.

A parlament ülésére érkeznek a képviselők 2022. május 24-én – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
A parlament ülésére érkeznek a képviselők 2022. május 24-én – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

A kormány szerint a mostani módosítás „arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a Kormány veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében”. A veszélyhelyzetről bővebben itt írtunk>>>

Igen – Nem – Demokrácia

Az ellenzéki frakciók már korábban bejelentették, hogy nem támogatják az alkotmánymódosítást. Nemcsak a választáson együttműködve induló hat párt, hanem a Mi Hazánk is a javaslat ellen szólalt fel május 10-én, és minden párt a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos vitát elevenítette fel, akkor ugyanis a kormány nagy felháborodást okozva példátlanul széles veszélyhelyzeti jogosultságokhoz juttatta saját magát. Az ellenzéki vezetők pedig ennek megismétlődésétől tartanak.

A különleges jogrend egyébként a politika- és jogtudományi szakirodalom kedvelt témája, elsősorban szuverenitáselméleti értekezésekben jön elő. A német Carl Schmitt Politikai teológia című tanulmányában például azt írta:

„Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”.

Kivételes állapotként Schmitt az olyan állapotot érti, ahol a jog nem érvényesülhet, vagy nem tudja teljes egészében szabályozni az állam életét, mert valamilyen külső, zavaró tényező az átlagosnál gyorsabb és radikálisabb, a jog által addig nem szabályozott intézkedéseket követel meg. Azaz pontosan olyan szituáció ez, mint a járvány vagy háború miatt elrendelt veszélyhelyzet Magyarországon.

Ebből a szempontból a magyar alkotmányos berendezkedésről sokat elmond, hogy a kormány folyamatosan szélesíti lehetőségeit az ilyen kivételes állapotok elrendelésére.

2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés az új Alaptörvényt, amely következő év január 1-jén lépett életbe. Az Alaptörvény szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is.

Orbán Viktor ekkor úgy fogalmazott, gránitszilárdságú az Alaptörvény, ám a mostani volt a tizedik módosítás. A legutóbbi változtatást 2020 decemberében szavazta meg az Országgyűlés. Ekkor került be az a sokat idézett mondat, hogy az anya nő, az apa férfi, de a közpénz fogalmát is újraértelmezték.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!