Kormányinfó: az alaptörvény módosításával kiterjesztik a veszélyhelyzeti kormányzást, döntenek az élelmiszerárstopról
2022. április 21. – 10:11
frissítve
A választások után először tartanak kormányinfót, ahol az új kormány összetételéről és egy lehetséges uniós minisztérium felállításáról is kérdezzük Gulyás Gergelyt. Kövesse a Telexen percről percre a kormányinfót!
- Az alaptörvény módosítását kezdeményezi a kormány, a veszélyhelyzeti kormányzást a háborús helyzetre is kiterjesztenék. Gulyás szerint évekig elhúzódhat az orosz-ukrán háború.
- Jövő héten döntenek arról, hogy meddig marad érvényben az élelmiszerárstop. Gulyás Gergely szerint a korábban bevezetett árstopok nélkül 13 százalékos lenne az infláció.
- Orbán Viktor kormányzati pozíciót ajánlott Kocsis Máténak, de Kocsis végül marad Fidesz-frakcióvezető. Gulyás már kétszer is beszélt Orbánnal a kormány várható szerkezetéről, de konkrétumokat nem árult el az új kormány összetételéről.
- Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerint nem összeférhetetlen, hogy férjének cégétől vesz repülőgépeket a kormány.
- A Pénzügyminisztériumban történt vesztegetési ügyben a Miniszterelnökség egyik alkalmazottja is érintett. Gulyás szerint nincs politikai vonatkozása az ügynek.
- Gulyás többször is elmondta, hogy nem lesz önálló egészségügyi minisztérium, hiába kérte Orbántól a Magyar Orvosi Kamara nemrég.
- A jövőben maximum kétórás lesz a kormányinfó, Gulyás Gergely szerint ezzel nem korlátozzák a közvélemény tájékoztatását.
- Az önkormányzati választások megváltoztatása és az önkormányzati törvény módosítása sincs napirenden jelenleg.
- A Miniszterelnökségről távozó Ekler Gergely Novák Katalin mellett fog dolgozni.
- A kancelláriaminiszter jobbulást kívánt L. Simon László tüdőgyulladásos édesanyjának.
- Az ellenzék többször is szóba került a kormányinfón. Gulyás szerint káosz van a baloldalon, a baloldal nem is demokratákból áll. Azt is felrótta az ellenzéknek, hogy nem gratuláltak Orbánnak a választási győzelem után.
- Eddig több mint 600 ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, 80 százalékuk tovább utazott. 17 ezren kértek menedékes státuszt, 100 ezren igényeltek ideiglenes tartózkodást. A kormány 40 milliárd forintot költött a menekültek ellátására.
„Kockázatot jelentenek az álcivilek” – címmel írt a Magyar Nemzet néhány nappal a választás után cikket, amiben Horváth József, a polgári elhárítás egykori műveleti főigazgató-helyettese fejtegette, hogy a nemzetbiztonsági kockázat definícióját frissíteni kellene. Az okok között pedig a szokásos kormányzati mantrákat említette: „a politikai célokat szolgáló, külföldről finanszírozott civil szervezetek”, amik „bizonytalan eredetű pénzből kifejezetten külföldön mutatnak negatív képet hazánkról”, és szükség lenne, „hogy átvilágítsák az országgyűlési képviselőket még az előtt, hogy felvennék a mandátumukat”.
A Mediaworks munkatársa most erre kérdezett rá Gulyásnál, és már a kérdésben olyanokról beszélt, hogy több képviselőről is „lehet tudni”, hogy idegen érdekeket szolgálnak.
Gulyás a válaszában pedig megerősítette: indokolt az áttekintése a törvénynek, de nem kell komoly változtatás. Hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok leselkednek az országra, abban alapvető változások történtek '95 óta, amikor a törvény született, így érdemes áttekinteni, mondta a miniszter.
A Mediaworks munkatársa még azt is megkérdezte a minisztertől, hogy
milyen következményei lehetnek
annak, hogy egyes ellenzéki képviselők
komolyan vehetetlen állításokat tesznek.
Gulyás további sok sikert kívánt az ellenzéki képviselőknek.
Ukrajna ma egy megtámadott ország, amelynek vezetőjével szolidáris próbál lenni az ember, de az ukrán elnök sokat tett azért hogy ezt megnehezítse, mondta Gulyás. Hozzátette, ennek ellenére segít Magyarország a humanitárius segítséggel.
A Telex tudósítója megkérdezte Gulyástól, hogy a kormányinfó idejének limitálása mennyiben segíti a közvélemény tájékoztatását. Gulyás abszurdnak nevezte, hogy korlátozásnak állítják be, hogy ezentúl maximum kétórás lesz a kormányinfó, ennyi idő lesz a bejelentésekre és az újságírói kérdésekre.
Kollégánk arra is rákérdezett, hogy mennyiben szolgálja a tájékoztatást, hogy a kormány befolyása alatt álló sajtótermékek hosszasan az ellenzék helyzetéről kérdezik a kormányt. Gulyás nem akar részt venni annak meghatározásában, hogy melyik sajtótermék kinek az irányítása alatt áll. Szerinte az a kormányinfó lényege, hogy mindenki szabadon kérdezhet.
Finnország és Svédország lehetséges NATO-csatlakozási szándékáról azt mondta Gulyás, hogy a kormány általánosságban bővítéspárti. Meg fogják fontolni a két ország csatlakozását, ha hivatalossá válik a szándék.
Szintén a Telex kérdésére mondta el, hogy az új veszélyhelyzeti szabályozás nem befolyásolja a népszavazások kiírását. A járványnál ez számít, de a szomszédban dúló háborúnál nem.
A kormány számít-e konszolidációra, visszarendeződésre más országok kormányai részéről, kérdezte a Pesti Srácok. Gulyás szerint Magyarország jó kapcsolatokra törekszik minden országgal, szövetséges állammal, de van, ahol ez nehéz. A kampányban elhangozhatnak erős mondatok, „de hogy bármely szövetségesünket megsértettük volna, nem emlékszem, fordítva tudnánk példákat mondani”, mondta. A kormány mindenesetre tiszteletben tartja más országok szuverenitását, és függetlenül attól, ki okozott sebeket, azok begyógyítására törekednek majd.
Az ELTE és BME a régi struktúrában működnek, napirenden van-e a struktúraváltás, kérdezte a Telex. Gulyás szerint egyetlen egynél sem lesz napirenden a kormány részéről, de ha a szenátus úgy dönt, kell hogy legyen lehetőség erre.
Az önkormányzati választások lebonyolításának megváltoztatására előterjesztés, döntés nincsen egyelőre, mondta Gulyás arra, hogy Karácsony arról írt korábban, szerinte erről fog dönteni a kormány. „Az embernek kedve lenne néha igazzá tenni” az ilyeneket, mondta tréfálkozva a miniszter.
A helyreállítási alapról mindenben megállapodtak az Európai Bizottsággal, de a gyermekvédelmi törvény elfogadása körüli „hisztéria” miatt a testület visszalépett. Ez a kizárólagos oka annak, hogy nem írták alá még a megállapodást, mondta Gulyás a Telex kérdésére.
Mennyi Ukrajnából érkezett menekült letelepedésére lehet számítani, javulnak-e a munkaerőhiány adatai, kérdezte a TV2. Kárpátalja szempontjából nagyon rossz a helyzet, mondta Gulyás: van egy magyarellenes hangulatkeltés kint, annak ellenére, hogy milyen humanitárius segítséget nyújt a magyar kormány Ukrajnának. Szeretné a kormány, ha békében élhetnének a magyarok Kárpátalján, de vannak rossz előrejelzések és rossz forgatókönyvek, de hogy milyen számban jönnek még majd Kárpátaljáról magyarok, nehéz megmondani. Az ukránokat tekintve szintén nehéz megmondani a számokat előre. A munkavállalással kapcsolatban azt mondta, hogy mennyien maradnak Magyarországon, az attól függ, mennyien találnak itt munkát. Magyarországon néhány 10 ezer szabad munkahely van, ez fogja befolyásolni ezeket a számokat, mondta.
A Telex azt kérdezte, tervezi-e a kormány, hogy az uniós források felhasználását ellenőrző hivatalt állít fel. Gulyás szerint ma is van ilyen hatóság az Unióban, minden uniós támogatással alaposan kell elszámolni, de újabb hatóság felállítása nincs napirenden. A kérdés Gulyás szerint sokadlagos: több hatóság felállítása nem jelenti a hatékonyság javulását alapvetően. A probléma és a hatóság két külön kérdés szerinte. Hogy van-e ilyen probléma, arról Gulyás azt mondta, Magyarország indít a legnagyobb számban eljárásokat uniós felhasználással kapcsoltan, de nem látja, hogy hatékonyabb lenne a dolog még egy külön hatóság felállításával. A központosítás jelentené a hatékonyság növelését szerinte.
Tárgyalnak arról, hogy több pénzt kapjanak az EU-tól az ukrajnai menekültek ellátására. Korábban az eddig elköltött összeg felét kérték az uniótól.
A kormány egyelőre nem tervezi az önkormányzati törvény módosítását, javaslat sincs erre. Gulyás szerint egyébként sem ez a legsürgősebb feladat.
Bármikor folytatódhat a Liget-projekt, mivel jogerős építési engedéllyel rendelkezik a beruházás, de ebben sincs még kormányzati döntés.
A Pénzügyminisztériumban történt vesztegetési ügyről azt mondta Gulyás, hogy GINOP-pályázatok érintettek. Magángazdasági szereplőktől kaptak kenőpénzt a pályázatok elbírálását befolyásoló minisztériumi dolgozók, nincs politikai kötődése az ügynek.
A HVG arra kérdezett rá Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőnél, hogy mennyire érzi kellemetlennek, hogy férjének cégétől vásárol repülőgépeket a kormány. Szentkirályi szerint fontos a haderő fejlesztése, de nem érez összeférhetetlenséget az ügyben.
A Ferihegyi reptér visszavásárlásáról azt mondta Gulyás, hogy a szándék megvan, a finanszírozást pedig meg kell teremteni.
A Hvg.hu arról kérdezett, a költségvetés módosításáról lehet-e tudni valamit. Gulyás szerint a módosítás már csak az infláció miatt is szükséges, de nincs konkrét döntés. Azt szeretnék, hogy a költségvetést a tavaszi ülésszakban fogadják el, bár ebben is van vita. A módosítás is attól függ, mikor fogadják el.
Az EU-s pénzek várható csúszása miatt változott-e az állami finanszírozási terv, kellett-e pályázatok halasztásáról dönteni, lesz-e kötvénykibocsátás – kérdezte a lap. Gulyás szerint a jóindulat az Európai Bizottsággal szemben nem szűnt meg, folyamatosak a tárgyalások, küldik a válaszokat a kérdésekre, és abban bíznak, a megállapodás belátható időn belül létrejöhet, ha nem így lesz, annak csak politikai okai lehetnek. Pályázatokat egyetlen esetben sem szeretnének visszahívni.
Gulyás szerint a helyreállítási alappal kapcsolatos csúszásból még jól is kijöhetünk, hiszen azok az országok, amelyek már megegyeztek, és vállalták a beruházásokat, azzal küzdenek, hogy az árak időközben nagyon megemelkedtek. Ha pedig nem építik meg a vállalt dolgokat, a pénzt is vissza kell fizetni. Ehhez képest Magyarország már az új árszínvonal mellett köti azt, így bár bizonyos elemek valószínűleg kikerülnek az eredeti tervekből, a végső megállapodás tartható lesz.
Nincsenek jogállamisági viták, csak politikaiak, mondta Gulyás arra a felvetésre, hogy a jogállamisági mechanizmus ügyében számít-e fordulatra a kormány. Arról is beszélt, hogy Brüsszel sok szempontból nem demokratikusan működik, Magyarországon viszont demokrácia van, aminek alátámasztására a választási és a népszavazási eredményeket hozta fel.
Teljesen önálló oktatási tárca nem lesz – ahogy korábbi kormányoknál sem igazán volt –, de hogy milyen struktúrában lesz, még nem tudni. Hogy kikerül az Emmi alól, az elképzelhető, ahogy minden elképzelhető, mondta Gulyás. Az egészségüggyel kapcsolatban azt mondta, sok átalakítás megtörtént már korábban is, a MOK-kal egyeztetésben – reagálva arra, hogy a MOK levélben közölte Orbánnal, hogy az orvosbéremeléstől még nem lett jobb az egészségügy. Hozzátette, a további egyeztetésekre is nyitott a kormány.
A családtámogatási rendszerekkel kapcsolatban azt mondta, a kormányzati szándék továbbra is az, hogy családtámogatásra Európában GDP-arányosan a legtöbbet költse a magyar kormány. Konkrét intézkedésekről azonban még nem döntöttek.
Április 10-i hatállyal felmentették pozíciójából Ekler Gergelyt, a Miniszterelnökség államtitkárát, ezzel kapcsolatban elmondta, Ekler Novák Katalin mellett fog dolgozni a jövőben.
L. Simon László Facebook-bejegyzésére reagálva Gulyás jobbulást kívánt L. Simon édesanyjának. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója azt tette szóvá, hogy a feltehetően tüdőgyulladásos édesanyja csak telefonon tudott bejelentkezni a háziorvoshoz.
A Magyar Orvosi Kamara nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, amiben az önálló egészségügyi minisztérium visszaállítását kérték. Gulyás erre azt mondta, hogy biztosan nem lesz önálló egészségügyi tárca. Erről itt olvashat.
A Magyar Nemzet nevű kormánylap arról kérdezte Gulyást az időben is limitált kormányinfón, hogy mit gondol, ha nyert volna a baloldal, akkor is ilyen „marakodás” kezdődött volna náluk, mint most a vereség után. Káosz van a baloldalon, mondta Gulyás A Kérdésre; szerinte közös lista esetén az együttműködő felek meghatározzák, hogy ha megürül egy mandátum, ki delegál, majd azt mindenki tiszteletben tartja, Az együttműködés minimális feltétele, lenne, de akik erre sem képesek, hogy kormányoznának egy országot, tette fel a kérdést Gulyás.
Orbán első külföldi utazása a Vatikánba vezetett, a kérdésre, hogy mi indokolta, hogy ez így legyen, és ne a szokásos varsói úttal kezdjen Orbán, Gulyás azt mondta, megtisztelő volt a meghívás, és nem jelenti, hogy megváltozott volna Magyarország szerepe a külpolitikában.
Ha az unió előterjeszt egy javaslatot, ami az orosz gáz és olaj embargóját tartalmazza, vétózik-e a kormány, kérdezte az ATV. Gulyás azt mondta, gáz esetén nincs alternatíva belátható időn belül a kiváltásra, nagy recesszió lenne Németországban is az orosz gáz nélkül. Az olaj esetén valamivel több alternatíva van, de itt sem egyszerű a helyzet. Bármilyen szankciónál pontos képet kell látni, milyen következményei vannak, az árát ki fogja megfizetni. A válaszok nélkül felelőtlenség szankciókról dönteni, mondta.
Mitől függ, hogy meddig maradnak az árstopok? – kérdezte az ATV. Politikai és szakmai megfontolások alapján döntenek majd, mondta Gulyás. Nem a gazdasági növekedés mértéke lesz a döntő. Külön-külön döntenek a különböző árstopokról. Legkésőbb jövő héten dönteniük kell az élelmiszerárstopról.
Zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, és ez igaz a minisztériumokra is, mondta Gulyás a Pénzügyminisztériumban történt vesztegetési ügyről. Nem a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből értesültek a letartóztatásokról, mivel a Miniszterelnökség egyik tagja is érintett, így szerdán értesítették az ügyről. Az ügy részleteiről itt olvashat.
Gulyás már kétszer is beszélt a miniszterelnökkel a következő négy évről, a kormány várható szerkezetéről is. Hogy őt felkérte-e a folytatásra, arról nem mondott semmit. A kérdésre, hogy vállalna-e újabb 4 évet ezen a poszton, szintén nem mondott semmit. Navracsics Tibort kiváló politikusnak tartja, ha igazak a pletykák, hogy kormánytag lesz, annak ő örülni fog.
Az Origo kérdésére Gulyás elmondta, hogy szerinte nem egy demokratikus magatartás, ahogy az ellenzék tekint a választókra, mert lenézik őket.
Orbán vatikáni látogatásáról pedig azt mondta, hogy a „baloldal által megkötött” vatikáni szerződés módosítása nem került szóba. Ez akkor történhet meg, ha a Vatikánnak igénye van erre.
Origo kérdése: „Ön szerint nem kellene-e Jakab Péternek vállalnia a felelősséget, és lemondania, mint tette Vona Gábor az előző választás után?”
„Egy bizonyos határon túl nem akarok más pártok belügyeivel foglalkozni, nekünk talán jobb is, ha Jakab marad a Jobbik elnöke” – válaszolta Gulyás.
Az eltűnt ellenzéki szavazókkal kapcsolatban Gulyás azt mondta, nem matematikai összeadás kérdése, hogy egy párt korábbi támogatói egy összefogást is automatikusan támogatnak. Nem is méltányos egy párton elverni a port szerinte, hiszen a baloldalon is volt sok olyan szavazó, aki az összefogásban nem bízott, nem tartotta kormányképes alternatívának.
Délig tart a mai kormányinfó, Gulyásnak programja van. A jövőben kétórásak lesznek a kormányinfók, ennyi idő áll majd rendelkezésre a bejelentésekre és az újságírói kérdésekre.
Az első kérdés az ellenzékre vonatkozott. Gulyás szerint ahogyan az ellenzék viselkedett a választási vereség után, az szertefoszlatta azokat az illúziókat, hogy az ellenzéki összefogás képes lett volna az ország kormányzására, nem volt meg az együttműködés a pártok között. A baloldal nem demokratákból áll, mert kétségbe vonják a választás eredményét. Orbán mindig felhívta a győztest és gratulált, a baloldalon ez nincs így, hiányzik ez a politikai kultúra náluk. Mindig másban keresik a vereség okait, holott a választóknak mindig igazuk van.
Szentkirályi Alexandra köszönetet mondott mindenkinek, akik segítséget nyújtanak az Ukrajnából menekülteknek. 625 ezer azok száma, akik a háború elől menekülve érkeztek az ukrán vagy román határon keresztül Magyarországra. Az összes menedékes kérelem 17 ezer volt, és 100 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító papírt állítottak ki. A szálláshelyek felajánlása, kiosztása is folyamatos, a katasztrófavédelem több mint 10 ezer embert helyeztek el, fele az elhelyezetteknek gyermek.
270 ezer szolidaritási jegyet állított ki a MÁV. Megkezdődött az óvodákba, iskolákba integrálása az ukrán menekült fiataloknak, 300 óvodás, 1000 iskolás van már a magyar intézményekben, az egyetemeken 440-en.
Uniós fejlettségi rangsorban Magyarország 7 országot előzött meg, többek között Portugáliát és Görögországot, mondta Gulyás. Az átlagos uniós fejlettség 67 százalékát értük el.
A magyar gazdaság minden nehézség ellenére stabil lábakon áll – mondta Gulyás. Minden árstopnál döntést hoz majd a kormány, mi legyen a sorsuk, de alapvetően beváltak szerintük, az inflációt mérsékelték. 13% lenne az árstopok nélkül az infláció, ami most 8,6%. A rezsicsökkentés 2, az üzemanyag 1,5%-kal például. Gulyás szerint kormányzati intézkedésekkel továbbra is mérsékelni kell az inflációt. 2022 őszén várható, hogy csökkenni fog az infláció.
A háború kezdete óta 625 ezer ukrán menekült érkezett Magyarországra, 80 százalékuk tovább is ment, de így is több tízezer kárpátaljai és kelet-ukrajnai ember tartózkodik az országban. A kormány eddig 40 milliárd forintot költött az ukrajnai menekültekre, ennek 2 százalékát fizette az EU. További 4 milliárdot fordítanának a menekültek ellátására.
A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik. Az alaptörvény módosítását kezdeményezik, hogy háborús helyzet esetén is lehetséges legyen a veszélyhelyzeti kormányzás. Ezt az orosz–ukrán háború miatt szeretnék kiterjeszteni alapvetően, de Gulyás hozzátette, remélik, nem kell élniük a helyzettel, „de meg kell teremteni a lehetőségét”.
A orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Gulyás elmondta, Magyarország mindent megtesz, hogy véget érjen a háború, a méretünkhöz mérten. Sajnos a jelenlegi adatok szerint reális forgatókönyv, hogy a háború hónapokig, vagy évekig is eltarthat, mondta.
Gulyás a járványhelyzetről is beszélt, ez is téma volt a szerdai kormányülésen. A vírus intenzitása csökkent, alacsony a súlyos megbetegedések aránya, de ez nem jelenti azt, hogy a vírus eltűnt, tette hozzá. Ezt mutatja, hogy a megbetegedések száma jelentős kilengéseket mutat az elmúlt hetek adatai alapján.