Semelyik ellenzéki frakció nem támogatja, hogy bekerüljön az Alaptörvénybe a háborús veszélyhelyzet

Kedden tárgyalja a frissen összeült Országgyűlés az Alaptörvény tizedik módosítására tett törvényjavaslatot, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter terjesztett be.

A kormány szerint erre azért van szükség, mert jelenleg úgy néz ki, az orosz-ukrán háború akár évekig is elhúzódhat, és „háború esetében is cselekvőképes kormányra van szükség”. A járványhelyzet miatti veszélyhelyzet május végével megszűnik, de a mostani módosítással magát a veszélyhelyzet fogalmát – és az azzal járó kormányzási könnyítéseket – ki fogják egészíteni szomszédos háború esetére is. Az új lehetőség azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan ki is hirdetik az új típusú veszélyhelyzetet: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, „meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk”.

A történelem vége és a tizedik módosítás

A napirend előtti felszólalások után Varga Judit, a módosító beterjesztője expozé keretében ismertette a javaslat indoklását. Az igazságügyi miniszter Francis Fukuyama filozófus „a történelem végéről” szóló tézisével kezdte beszédét, szerinte ennek hívei arra törekszenek, hogy homogén identitást építsenek a globális gazdasági és ideológiai elvárásoknak megfelelően. Ennek tart ellent a 2011-ben elfogadott Alaptörvény, állította Varga, aki szerint a friss javaslat is azt szolgálja, hogy a magyar nemzeti érdek, szuverenitás, önazonosság fennmaradhasson az előttünk álló, nehéz években.

A szomszédságban zajló háború miatt most biztosítanunk kell a hatékony és gyors reagálás lehetőségét, erről szól a tizedik módosítás a tárcavezető szerint. Az orosz-ukrán háború miatti negatív következmények mindenki életére hatással vannak például az energiaárak elszabadulása révén, miközben

Európa a recesszió kockázatával néz szembe, ebben a helyzetben különösen fontossá vált a válságkezelő képesség biztosítása a kormány számára

– vélekedik Varga Judit. Arról is beszélt, hogy a kormány nem fogja hagyni, hogy a háború árát a magyar háztartásokkal fizettessék meg, és a „nemzeti oldal” soha nem látott felhatalmazást kapott ehhez április 3-án. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor köteles felülvizsgálni a veszélyhelyzetből eredő alapjog-korlátozások jogosságát erre irányuló indítvány esetén, emelte ki.

Az alkotmánymódosítás mellett a katasztrófatörvény is módosul, a kettő együtt teszi lehetővé a különleges jogrend kiterjesztését a szomszéd országbeli háború esetére és a jogrend koherenciájának biztosítását. Varga arra kérte a képviselőket, pártállásra való tekintet nélkül szavazzák meg a javaslatokat, hogy a kormány hatékonyan tudja védeni az országot, el tudja látni a befogadott menekülteket a mostani zavaros időkben.

A tárcavezető után a Fidesz vezérszónoka, Vitányi István következett, aki lényegében elismételte Varga érvelését majd közölte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a módosítókat. A KDNP-frakció nevében Simicskó István arról beszélt, hogy jó válasz a fennálló helyzetre a mostani módosító, és bár lehet jogfilozófiai vitákat folytatni a különleges jogrendről, nagyon fontos, hogy a cselekvőképességet adjuk meg a kormányzatnak. Vejkey Imre szintén a KDNP-től a mostani módosítás szükségességén felül a 2011-es alkotmányt is méltatta, mint ami leváltotta az 1949-es kommunista alkotmányt, és amellyel Magyarország „visszatért a jogfolytonosság útjára”. A KDNP kormánypártként természetesen támogatja a javaslatot.

Összellenzék: biankó csekk, visszaélés, gumialaptörvény

A DK-frakció vezérszónokaként Arató Gergely fejtette ki a párt véleményét. Arató azt mondta, a kezdetektől az a véleményük, hogy a jelenlegi Alaptörvény nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyek egy demokratikus ország alkotmányával szemben elvárhatók, nem biztosít megfelelő kereteket, túlhatalmat biztosít a kormányzat számára. Szerinte mindig a pillanatnyi politikai érdekek szerint módosítja a Fidesz az alkotmányt, hiába mondták azt gránitszilárdságúnak megszavazása idején, valójában „gumialaptörvény”. „A mostani módosításnak egyetlen célja van, hogy egy másik hivatkozási alappal fenntarthassák a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány után” – mondta.

Arató szerint ők is tudják, hogy a szomszédos háborúnak vannak veszélyei Magyarország számára, és hogy ennek kapcsán szükség van kormányzati intézkedésekre, de ehhez nem feltétlen lenne szükség veszélyhelyzetre.

Ezzel ismét „biankó felhatalmazást” kér a kormány, mondta, pedig konkrét intézkedési terveket behozhatnának a parlament elé is. A DK az előző veszélyhelyzet bevezetésekor is azt kérte, hogy legyen erősebb kontroll, és legyen határozottabban időhöz kötve az intézkedés, de ezek akkor sem valósultak meg: az alkotmánybírósági kontroll szerintük túl puha, a veszélyhelyzetet pedig folyamatosan meghosszabbítják, ráadásul be sem számolnak a parlamentnek róla, milyen intézkedéseket tettek a keretében.

Arató arról is beszélt, hogy a kormány gazdaság- és külpolitikája „kudarcos”, nem tettek például semmit a magyar energiafüggőség csökkentése érdekében, szitokszóként emlegetik a zöldítést. Szerinte egyre kevesebb dologra elég a magyar emberek fizetése, növekvő szociális válság van, az ország költségvetése pedig jelenleg egy fikció, óriásira nőtt a hiány. De

ahelyett, hogy ezekről a kérdésekről lenne szó az Országgyűlésben, újabb felhatalmazást kérnek arra, hogy éjfélkor megjelenő közlönyökben kihozott határozatokkal próbálják betömni a lyukakat.

A DK mindennek fényében nem támogatja a veszélyhelyzet kiterjesztéséről szóló alkotmánymódosítást, csak olyan javaslatokat támogatna, amelyeket törvényjavaslatként, egyesével hoznak a parlament elé.

A Jobbik részéről Lukács László György beszélt a készülő alkotmánymódosításról. A képviselő azt mondta, nem kétséges, hogy hatással van a magyarokra a szomszédban zajló háború, azzal azonban vitába kell szállniuk, hogy a megfelelő eszközt választja most a kormány ennek kezeléséhez. Szerinte a kilencedik alaptörvény-módosítás „hézagmentesen lezárt mindent”, ezért nem szükséges a tizedik. Reálpolitikai megfejtések szintjén ez annyit jelent, hogy

Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot (migrációs válsághelyzet, koronavírus és most háború), a rendkívüli jogrend ilyen sűrű alkalmazása pedig nem szolgálja azt, hogy az emberek érezzék a helyzet súlyát

– mondta. Lukács szerint az elmúlt néhány hónapban bebizonyosodott, hogy normál jogrendben is tudjuk kezelni a helyzetet, a gazdasági hatások csillapításához pedig szintén nincs szükség veszélyhelyzetre.

Hajnal Miklós, a Momentum-frakció vezérszónoka először szólalt fel a Országgyűlésben. Ebből az alkalomból arra kérte sok, szintén belbudai képviselőtársát (köztük Orbán Viktort és Varga Juditot), hogy forduljanak hozzá bizalommal, mint a környék egyéni képviselőjéhez. Hajnal szerint hatalmi barkácsolás az Alaptörvény tizedik módosítása, amellyel ki tudja, meddig szeretnék kiterjeszteni a rendeleti kormányzást. A magyaroknak nem erre, hanem biztonságra van szüksége, a kormány viszont azért tartja fenn az állandó veszélyhelyzet állapotát, mert azt akarják, hogy az emberek folyton féljenek valamitől. Szerinte inkább azon kéne ügyködnie a kormánynak, hogy megkapja Magyarország az uniós pénzeket, de ehelyett megszorításokon ügyködik. Ebben a törekvésben a Momentum partnere is lenne a kormánynak, az alkotmánymódosítást viszont nem szavazzák meg.

Molnár Zsolt az MSZP-től kiemelte, hogy nem kellene úgy csinálni, mintha valós szakmai vitát lehetne folytatni arról, hogyan kell a magyar jogrendszerbe beépíteni a mostani helyzetre adható, megfelelő reakciót,

hiszen már eldőlt, hogy a Fidesz átviszi ezt a javaslatot úgy, ahogy van. A kormány már kilépett abból a keretből korábban is, amit a veszélyhelyzet elméletben biztosítani hivatott, több olyan rendelet született az elmúlt években, amelynek semmi köze nem volt a koronavírushoz.

A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence azt mondta, tanulságos, mivel kezdi a munkát az új ciklusban a Fidesz: ahelyett, hogy az emberek problémáival foglalkozna, jogászkodik és a hatalmát koncentrálja.

Tordai szerint a veszélyhelyzet Magyarországon abból áll most, hogy elszálltak az árak, és az egészségügyi ellátás, a szociális szféra egyre közelebb van az összeomláshoz.

Az is veszélyes, hogy a klímaválság ellen vagy az orosz energiafüggőség felszámolásáért semmit nem tesz a kormány – mondta. Tordai szerint beszédes, hogy még a kilencedik alkotmánymódosítás sem lépett életbe, de már előkészítették a tizediket, amire semmi szükség nincs.

Az LMP-frakció nevében Keresztes László Lóránt beszélt, aki szerint a módosító messze túlmutat önmagán. A párt véleménye a konkrét előterjesztéssel kapcsolatban, hogy a fontos és szükséges intézkedésekhez adja a szavazatát, de mostani módosítás szerintük nem ilyen. Keresztes reagált Varga Judit expozéjára, miszerint Fukuyamának a történelem vége jóslatában nem volt igaza, mint mondta, a Fidesszel ellentétben Fukuyama legalább később korrigálta magát. A „rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat követelnek” érvelésről közölte, szerinte is sok globális kihívás várható a mostani évtizedben, ezért meg kell alapozni Magyarország önrendelkezését. Keresztes azt mondta, nagyon helyesen beszélt Varga Judit a nemzeti érdekek képviseletéről, az önrendelkezésről, a külhoni magyarok képviseletéről, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy a kormány valójában nem ennek megfelelően cselekszik. Az LMP frakcióvezetője ezután hosszan ecsetelte, mennyire ellenzi az LMP Paks II. építését és számon kérte a kormányt, amiért nem tesz eleget a zöldenergia magyarországi elterjedéséért, az energiafüggetlenségért.

Mi Hazánk: Provokáció lenne a háborús veszélyhelyzet

A parlament legújabb pártja, a Mi Hazánk nevében Toroczkai László frakcióvezető szólalt fel rögtön kiemelve, hogy nem támogatják sem az alaptörvény-módosítást, sem az újabb veszélyhelyzet bevezetését. A koronavírus-veszélyhelyzettel szerinte nemcsak a kormány, de fideszes és egyesült ellenzéki polgármesterek is sorozatosan visszaéltek.

Toroczkai azt mondta, ezután már akár a klímaválságra vagy egy „űrkatasztrófára” is ráhúzhatnak majd újabb és újabb veszélyhelyzeteket, az ő pártjuk nem menne el ebbe az irányba.

Az orosz-ukrán háborúról úgy vélekedik, már 2013 óta látszik, hogy nemzetközi szintről generálják a konfliktust a két ország között, „ők mozgatják a szálakat”, „globális pénzügyi körök”, oligarchák érdekeiről szól a háború.

Ebben a tervben a Mi Hazánk szerint nem szerepel Magyarország, ugyanezek a körök azt szeretnék, hogy szegény ország legyünk. Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk, szögezte le. Toroczkaiék „provokációnak” tartanák a háborús veszélyhelyzet bevezetését, ezért a kimaradás jegyében nem támogatják a lehetőség megteremtését sem, sőt, azt a kormányzati engedélyt is visszavonnák, hogy NATO-csapatok vonulhassanak át Magyarországon.

Szerintük nem kellene azt sem támogatni, hogy Ukrajnát felvegyék az EU-ba (mint ahogy azt a fideszesek tették),

hiszen drága lesz az ország újjáépítése a háború után, és akkor ezt majd nekünk is fizetni kell. A Mi Hazánk viszont támogatni fogja a kormányt a magyar haderő fejlesztésében, hogy „akár a NATO nélkül is” meg tudja védeni magát az ország, illetve az élelmi önellátásra való törekvéseket is jónak tartják.