Szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére is kiterjeszti a kormány a veszélyhelyzetet, de remélik, hogy nem kell kihirdetniük

Az április 3-i választás utáni első kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a jelenlegi információk alapján reális forgatókönyv a kormány szerint, hogy az orosz–ukrán háború hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat. Sőt, az orosz csapatmozgásokból az látható, hogy a jelenleginél is lehetnek még intenzívebb harcokat hozó szakaszai annak. A miniszter szerint mivel „a háború esetében is cselekvőképes kormányra van szükség”, ezért a kormány

ezt olyan módon fogja tenni – és ezért az Alaptörvény módosítását kezdeményezi –, hogy a veszélyhelyzetnek az Alaptörvényben rögzített tényállását ki fogják egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére is.

A járványhelyzet kapcsán az Országgyűlés el fogja fogadni a veszélyhelyzetből való kivezető törvényt; a járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet tehát idén május 31-ével megszűnik, de magát a veszélyhelyzet fogalmát – és az azzal járó kormányzási könnyítéseket – ki fogják egészíteni tehát szomszédos háború esetére is.

Meglátják, hogy kell-e

Gulyás szerint a kormány reméli, hogy nem kell élnie ezzel az eszközzel, de „ezt az eszközt magunknak, és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni” – mondta.

„Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk”

– fogalmazott a miniszter.

Hogy a most május végével megszűnő, sokadszorra meghosszabbított veszélyhelyzet pontosan milyen gyakorlati következményekkel is jár, hogy mit kell tudni általánosságban a különleges jogrendről, azt szedtük össze az alábbiakban röviden.

A veszélyhelyzet a rendkívüli jogrend egyik alesete (mint pl. a terrorveszély, szükségállapot), amit a kormány „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén hirdethet. Leggyakrabban természeti vagy egyéb katasztrófáknál használják, de a koronavírus-járvány is egy olyan válsághelyzet volt, amire alkalmazni kezdték, ezt tervezik kiegészíteni a háború esetére is.

Szinte bármit

Rendkívüli helyzetekben gyors reakciókra lehet szükség a kormánytól, amit legegyszerűbben rendeleti kormányzás útján tud megvalósítani, a veszélyhelyzet kihirdetése erre adja meg a lehetőséget. A kormány ezzel tulajdonképpen szinte bármit megléphet, amiről úgy látja, hogy fontos a vírus elleni védekezéshez vagy jelen esetben a szomszédos háború miatt kialakuló humanitárius válság kezeléséhez.

A járvány elején az első veszélyhelyzeti körben kiadott kormányrendeletek között is bőven voltak olyanok, amelyeknek nem volt sarkalatos törvényekben leírt alapjuk, lényegében az összes rögtönzött, a járvány elleni védekezéshez szükségesnek ítélt rendelet ide sorolható (pl. hitelmoratórium, iskolabezárás).

Emlékezhetünk rá, hogy amikor 2021 decemberében újabb veszélyhelyzeti hosszabbításról szavazott a fideszes többségű parlament, akkor az ellenzék a parlamenti a vita alatt azt sérelmezte, hogy a veszélyhelyzet leginkább a kormány saját hatalmának érvényesítését szolgálja. A különböző frakciók vezérszónokai erre példaként említették akkor a közérdekű adatigénylés nehézségeit – különösen a járványadatokkal kapcsolatban –, az önkormányzati források megnyirbálását, az állami fenntartású magyar egyetemek többségének kormánypárti politikusok által vezetett alapítványokba történt kiszervezését vagy az eleve átláthatatlan közbeszerzések körüli homály növelését.

Az új veszélyhelyzeti szabályozás ugyanakkor nem befolyásolja a népszavazások kiírását. Ezt éppen a kérdésünkre válaszolva mondta el Gulyás Gergely a kormányszóvivői tájékoztatón.

Amíg fennállnak az okai

A veszélyhelyzetet egészen addig fenntarthatja a kormány az Alaptörvény szerint, ameddig fennállnak az elrendelés okai – a most megszűnőnek a járvány, de ha az Alaptörvényt módosítják majd, és belekerül a háborús kiegészítés, akkor a szomszédban zajló háború.

Az Alaptörvény természetesen a veszélyhelyzet alatt is hatályban van, tehát az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a különleges rendeleteket. Ilyen vizsgálatot az alapvető jogok biztosa, vagy az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. Emellett szigorú feltételek mellett ugyan, de minden érintettnek – néhány esetben bármelyikünknek – joga van alkotmányjogi panasszal élni az Alkotmánybíróságnál, ha alapjogát sérti a kormány rendeletalkotása.