2022. júniusig meghosszabbították a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet

Az országgyűlés szavazott a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. június 1-ig történő meghosszabbításáról. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A törvényjavaslatot november 24-én nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy salátatörvénybe csomagolva, a törvény november végén lezajlott parlamenti vitájában a kormánypárti vezérszónokok azzal érveltek, hogy koronavírus újabb meg újabb felbukkanó variánsai (legújabban az omikron) teszik indokolttá a veszélyhelyzet meghosszabbítását, és hangsúlyozták, hogy a különleges jogrend fennállása nem fogja befolyásolni a választások, illetve az országos népszavazás megtartását. Az ellenzék azonban a vita alatt sérelmezte, hogy „a sokszori meghosszabbítás miatt rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet”, mely leginkább a kormány saját hatalmának érvényesítését szolgálja. A különböző frakciók vezérszónokai erre példaként említették a

• a közérdekű adatigénylés nehézségeit – különösen a járványadatokkal kapcsolatban
• az önkormányzati források megnyirbálását,
• az állami fenntartású magyar egyetemek többségének kormánypárti politikusok által vezetett alapítványokba történt kiszervezése,
• az eleve átláthatatlan közbeszerzések körüli homály növelését, amely sokszor olyan bizarr jelenségekben nyilvánul meg, mint amikor az akadozó tesztelés közepette lejárt PCR-tesztek tömegeit kell megsemmisíteni.

Miről is szól a veszélyhelyzet?

Ahogy azt értelmező cikkünkben írtuk, a veszélyhelyzet a rendkívüli jogrend egyik alesete (van még sok másik is, pl. terrorveszély, szükségállapot). Az Alaptörvény 53. cikke szerint a kormány

„az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén

hirdethet veszélyhelyzetet. Leggyakrabban természeti vagy egyéb katasztrófáknál használják ezt a lehetőséget (például a 2013-as nagy árvíz idején rendelt el Orbán Viktor részleges veszélyhelyzetet), de a koronavírus-járvány is egy olyan válsághelyzet, amelyre ráhúzható ez a kategória.

A veszélyhelyzet deklarálása jogi szempontból megadja a lehetőséget a kormánynak arra, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon, és az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – a rendkívüli jogrendről szóló kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány a járvány alatt időről időre meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, legutóbb szeptemberben tolták ki az időtartamot 2022. január 1-ig. Bár a döntést rendre az Országgyűlésre bízzák, ez valójában csak egy szimbolikus gesztus, mivel a veszélyhelyzetet az Alaptörvény szerint a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre. Az ellenzék már az utóbbi három alkalommal sem szavazta meg a meghosszabbítást.