Elfogadta a parlament a 2023-as költségvetést

2022. július 19. – 11:04

frissítve

Elfogadta a parlament a 2023-as költségvetést
A 2023-as központi költségvetéséről szavaznak a képviselők az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

135 igen és 54 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta a parlament Magyarország 2023-as költségvetését (pdf), amely a borús gazdasági kilátások ellenére meglehetősen pozitív pénzügyi környezettel számol. Hiába beszél ugyanis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is közelgő recesszióról,

a költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Ezzel a mértékű növekedéssel és hiánnyal a tervek szerint az államadósság 2023. december 31-re az idei év végére várt 76,1 százalékhoz képest 73,8 százalékra csökkenne a GDP-hez képest.

A költségvetési törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a törvényjavaslatról azt mondta: a 2023-as költségvetés mind az alkotmánynak, mind a hatályos törvényeknek megfelel. Ennek megfelelően hozzájárulnak ahhoz, hogy az Országgyűlés szavazzon a költségvetésről. Kovács azonban azt is hozzátette, hogy előre nem látott negatív gazdasági hatások jelentek meg, amelyek:

  • az infláció,
  • a világgazdasági növekedés lassulása,
  • az orosz–ukrán háború és az ebből következő energiaválság, valamint a külkereskedelmi forgalom megváltozása
  • és az európai uniós pénzek kifizetésének bizonytalansága.

A Költségvetési Tanács ennek megfelelően ajánlja az alternatív forgatókönyvek kidolgozását a gazdasági helyzet romlása esetére.

A 2023-as költségvetés általános parlamenti vitája június végén kezdődött, majd már a viták közben, július elején több módosítót is benyújtottak a kormányoldalról. Így július 11-én például átvittek egy több százmilliárd forintos megszorítást is, amely jelentősen megkurtította több minisztérium éves költségvetését is. Ekkor vontak el 100 milliárdot Paks II. fejlesztésétől is.

A fő számok

A most elfogadott költségvetési törvény szerint az államháztartás központi alrendszerének

  • 33 328 milliárd forint kiadása,
  • 30 976 milliárd forint bevétele
  • és ennek megfelelően 2352 milliárd forint hiánya lesz.

A közel 31 ezer milliárd forint bevétel jelentősen meghaladja a korábbi éveket, idénre ugyanis valamivel több mint 25 ezer milliárd forint bevétel volt eredetileg előirányozva, míg 2021-re még csak 24 ezer milliárd. A kiadások is ehhez hasonlóan változnak, míg idénre 28 500 milliárd forint kiadást terveztek tavaly, addig 2021-re még csak 28 ezret. A költségvetés számainak nominális növekedése azonban nem feltétlenül jár együtt a pénzbőséggel, jelentős részben ugyanis az infláció miatt lesznek magasabbak jövőre a bevételek és a kiadások is.

Honnan jön a pénz?

Az állam legnagyobb adóbevételeit a következők jelentik:

  • általános forgalmi adó (7099 milliárd forint),
  • személyi jövedelemadó (3733 milliárd forint),
  • jövedéki adó (1458 milliárd forint)
  • és társasági adó (792 milliárd forint).

Az infláció hatásai leglátványosabban az áfán látszanak meg, melynek kulcsa jövőre a legtöbb termékre továbbra is 27 százalék lesz. Az ebből származó bevétel azonban jelentősen, az előre tervezetteknek megfelelően idén körülbelül 5500 milliárdról jövőre több mint 7000 milliárdra növekszik, ennek az oka leginkább az általános drágulás.

Mire megy?

A kiadások közül a legnagyobb tételek:

  • a költségvetési szervek (például minisztériumok) kiadásai (5296 milliárd forint),
  • a Nyugdíjbiztosítási Alap (4902 milliárd forint),
  • a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (4435 milliárd forint) – ezek főleg az EU-s támogatások elköltései,
  • az Egészségbiztosítási Alap (3917 milliárd forint),
  • hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz (2147 milliárd forint),
  • valamint kamatkiadások (2069 milliárd forint).

Jelentősen növekszik a kiadások közül a védelem költségvetése (912 milliárdról 1375 milliárd forintra), de a társadalombiztosítás és a jóléti szolgáltatások is (6987 milliárdról 8760 milliárdra).

Bár a tételek a magas infláció miatt nominálisan mindenhol növekedtek, többet mond el a jövő évi költségvetésről az, hogy azok aránya egymáshoz képest hogyan változik. Ennek megfelelően csökken az oktatásra (8,5-ről 8 százalékra), egészségügyire (11-ről 9,8 százalékra), valamint közlekedésre és távközlésre (8,5-ről 8 százalékra) fordított költségvetési arány. Növekszik ugyanakkor a társadalombiztosítási és jóléti kiadások (29,3-ról 31,8-ra), az államadósság-kezelés (6,4-ről 8,2-re), valamint a védelem (4,1-ről 5,3 százalékra) aránya a költségvetésben.

Már az elfogadás pillanatában elavult

A most elfogadott 2023-as költségvetésről korábban több szakértő is azt nyilatkozta, hogy az utóbbi egy hónapban jelentősen megváltozott makrogazdasági környezet miatt teljesen elavult, a számai biztosan tarthatatlanok lesznek. A Portfolio gyűjtése szerint annak szinte minden pontja túlzóan optimista és a valóságtól elrugaszkodó, ennek megfelelően a most elfogadottnál

  • kisebb lesz a GDP-növekedés,
  • magasabb az infláció,
  • rosszabb a külkereskedelmi mérleg,
  • rosszabb a forint-euró árfolyam,
  • magasabbak a kamatok,
  • ennek megfelelően magasabbak a kamatkiadások
  • és az energiaárak is.

A 2023-as költségvetés elfogadása után néhány perccel a kormánypárti többség azt a salátatörvényt is elfogadta, amely államosít több budapesti közteret, visszavezeti a főispánok tisztségét és lehetővé teszi, hogy ezentúl törölni lehessen embereket Orbán Viktor fényképeiről. Erről itt írtunk bővebben.

Ugyanezen az ülésnapon az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 11. módosítását is, amelynek részeként 2024-ben egy napon fogják tartani az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Ezzel együtt az is változik, hogy a megyéket mostantól vármegyéknek hívják, erről a két szavazásról ebben a cikkben olvashat többet.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!